„1%
Reggeli gyors

Ki nyerte a tegnapi miniszterelnök-jelölti vitát?

14/10/2021 12:44

| Szerző: Klubrádió

Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek szerdai tévés vitája sokakat elborzasztott, de valóban félni kell-e az ilyen akár heves politikai vitáktól? Erről Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója beszélt a Reggeli gyorsban. És ki nyerte a vitát?

2021. október 14. Reggeli gyors/Reggeli személy (2021. október 14., csütörtök 09:00): Tosics Iván
52:25
00:00
Műsorvezetők: Dési János, Panxnotded Miklós, Szénási Sándor, Para-Kovács Imre, Mérő Vera Szerkesztők: Bálint Judit, Korpás Krisztina, Selmeci János, Jávor Dénes Marcell, Herskovits Eszter

Virág Andrea politikai elemző szerint mindenkinél máshol vannak a határok, hogy hogyan ítélik meg, szerintük még mi fér bele a politikai küzdelembe. Ugyanakkor szerinte éppen az első miniszterelnök-jelölti vita után, amelyen még mind az öt ellenzéki jelölt szerepelt, az volt a kritika, hogy nem volt igazi vita, mert nem mertek beleállni. "Hát most bele mertek állni". (A beszélgetést a lejátszóra kattintva 1:42:30-től hallgathatja meg).

Amióta Karácsony Gergely visszalépett, és tisztázódott, hogy Dobrev Klára és Márki-Zay Péterrel csap össze az ellenzéki miniszterelnökjelölti posztért, azóta az indulatok magasra csaptak, és olyan szintű negatív kampányt látunk, egymás minősítésével, amit korábban nem, mondta. Ez a nyugati demokráciákban általában a politika része. Még úgy is a része, hogy inkább személyeskedésről van szó, nem pedig szakpolitikáról.

Szerinte az RTL Klubon szerdán közvetített vitának az első része személyeskedő volt. "Személyes hangvételű, durva vitát láttunk, ahol többek között olyan kijelentések is elhangzottak, hogy Dobrev Klára nem tartja alkalmasnak Márki-Zay Pétert miniszterelnökségre. Ilyet korábban nem halottunk az előválasztáson".

 
Dobrev Klára és Márki-Zay Péter az RTL-en
 

A vita második fele pedig szakpolitikákról szólt. Virág szerint a vita ezen szakaszában a nézők megnyugodhattak, hogy tényleg sok közös van ezekben a jelöltekben, és amikor majd arról lesz szó, hogy ezeket a kampányban véglegesítsék, akkor is lesznek viták, de ezeken a különbségeken túl tud lépni az ellenzék, és a felfokozott kampányhangulat le fog csillapodni, mondta. Mind a két jelölt kimondta, hogy el fogják fogadni az előválasztás végeredményét, és beállnak majd a nyertes mögé.

A szerdai vitán Virág szerint mind a két jelölt a saját stratégiájának megfelelően és racionálisan viselkedett. Azt folytatták, ami az elmúlt napokban történt. De vajon túl lépték-e a határokat, és a vesztes tábora hajlandó lesz-e elfelejteni a súlyos kijelentéseket?

Virág szerint éppen ezért fontos, hogy az előválasztás jóval a rendes választások előtt legyen, hogy legyen idő a sérelmeket elfelejteni. Bár áprilisban is emlékezni fogunk erre az időszakra, de már nem fogja az érzelmeket ennyire felkorbácsolni. Az majd a pártok és az indulók felelőssége, hogy a saját szavazóikat a másik, nyertes jelölt mellett mozgósítsák.

Az ellenzéki szavazók évek óta igénylik, hogy a pártok végre működjenek együtt és közösen induljanak, "tehát annak ellenére, hogy keletkeznek sérelmek, a szabályokat a választók is értik és tiszteletben tartják: hogy a választáson csak akkor van esély, ha az ellenzék együtt indul".

De akkor ki nyerte a vitát? Virág szerint Márki-Zay Péter több szinten, több témát mutatott fel, mint Dobrev. Márki-Zaynál nagyon hangsúlyos a kampányában az esélyesség, hogy ő képes legyőzni Orbán Viktor, és ennek a kontráját is felépíti, hogy Dobrev Klára viszont a legesélytelenebb. Ez a választóknak nagyon fontos érv, az ellenzéki szavazók ugyanis sokan úgy taktikáznak, hogy kivel van a legnagyobb esély legyőzni Orbánt, és ezt Márki-Zay fegyelmezetten és helyesen a saját szempontjából építi fel.

A szakpolitikai részben pedig Virágnak feltűnt, hogy Márki-Zay milyen gyakran mutogatott vissza a 2010 előtti világra, amiről tudjuk, hogy az ellenzéki szavazók közül sokan nem szeretnék, hogy visszajöjjön. Hiába értettek egyet nagy vonalakban, de Márki-Zay igyekezett mindig felhozni, hogy például az oktatás nem 10 éve halad lefelé a lejtőn, hanem 30 éve, és már a 2010 előtti kormányok sem tudtak vele mit kezdeni. De ezt a stratégiát folytatta már korábban is, amikor felhozta a hódmezővásárhelyi eredményeit, mondta Virág, aki azt is megjegyezte, hogy Márki-Zay hányszor említette Karácsony Gergelyt és a megállapodást, ezzel Karácsony szavazóit maga mellett mozgósítva.

Érdekes volt, amiről nem beszélt Márki-Zay: korábban gyakran említette, hogy jobboldali, vallásos, de ez most kevesebbszer került elő. Ehelyett magára vette és felkarolta a baloldali politikát, amit Karácsony képviselt, és elismerte, hogy az országnak most egy baloldali politikára lenne szüksége, mondta Virág. Ez volt az egyik, amivel  - ha nem is direktbe, de - Dobrev Klára támadta Márki-Zay Pétert, amikor kijelentette, hogy most nem jobboldali politikára lenne szüksége az országnak, hanem baloldalira. Azt tudjuk, hogy az ellenzéki aktív szavazók nagy része baloldali, nem pedig jobboldali szavazó, nyilván egy helyes stratégia mind a két fél részéről, állapította meg.

Szerinte a vita, a felkorbácsolt indulatok és az első forduló után sem ment el az ellenzéki szavazók kedve a választástól. A részvétel "talán" a 660 ezres számot a második fordulóban nem fogja elérni, hiszen rövidebb ideig tart, de a félmilliós számot könnyen meghaladhatja, mondta Virág. Ez siker, eleve hogy az első forduló után megvolt a katarzis, hogy 106 egyéni jelölt ki lett választva, és bár tartottak tőle, hogy a második forduló nem lesz érdekes, mert helyi jelöltekről már nincs szó, csak a miniszterelnökjelöltekről, és kevesebb sátorral, rövidebb nyitva tartással várják a választókat, de pont ellentétes hatást váltott ki, és felkorbácsolta a kíváncsiságot. Akkor hírverést csinált az első forduló, ami jót tett a második fordulónak.