"Kezdetben nem akartam részt venni a CEU létrehozásában"
6/11/2025 13:59
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
A Blinken OSA Archívum (korábbi nevén: Nyílt Társadalom Archívum) Budapestre kerülésével a térség történetének feldolgozásához egyedülálló forrásbázis jött létre, melynek vezetését Rév István látta el. A történész az archivum kalandos története mellett a CEU létrejöttéről is beszélt a Dobszerda legutóbbi adásában.
A Blinken OSA Archívum (korábbi nevén: Nyílt Társadalom Archívum) alapját a Szabad Európa Rádió müncheni Kutatóintézetének hatalmas dokumentumgyűjteménye adta, amely a hidegháború évtizedeiben Kelet- és Közép-Európa politikai, társadalmi és kulturális viszonyairól gyűjtött adatokat. Amikor a rádió 1993-ban megszűnt, anyagai sorsára bizonytalanság borult. Ekkor Soros György felismerte e dokumentumok történeti jelentőségét, és kezdeményezte, hogy az archívum Budapestre kerüljön. Döntését az is motiválta, hogy már létezett a Közép-európai Egyetem (CEU), ahol sok nemzet diákjai tanultak, így az archívum szellemi otthonra találhatott. A Dobszerda legutóbbi adásának vendége Rév István történész, kutató, a Blinken OSA Archívum alapító igazgatója volt.
„Aki nem tudná, mert sokan ma már nem tudják, a Szabad Európa Rádió az 50-es évek legelején alakult. Egy magát függetlennek nevező bizottság hozta létre, hogy információt szolgáltasson a vasfüggöny mögött élő népeknek, akik csak a hivatalos médiából, amely akkor elsősorban újságot és rádiót jelentett, hiszen televízió az 50-es évek második feléig ezekben az országokban nem volt, hogy ezekkel az információkkal szemben másról, másképp tájékoztassa a hallgatókat. És felállítottak egy rádióadót, amelyet valójában nem ez a civil szervezet finanszírozott, hanem, mint később, a 60-as években nyilvánvalóvá vált, maga a CIA, később az amerikai kongresszus” – mondta Rév. A rádió feladata a hidegháborús információs harc része volt, és a rendszerváltás után megszűnt a létjogosultsága.
A rádió műsorok sugárzása mellett más feladatokat is ellátott. „Érdemes elmondani valamit, ami a rádió történetével kapcsolatos. A kelet-európai rádióadásokat minden egyes nap felvették Münchenben. Elsősorban a híreket, de nem csak a híreket, egész napon keresztül. És ezeket felvették magnószalagra, majd éjszakánként emigráns, főleg nők, mert ez volt a munkamegosztás a rádióban. A szerkesztők többnyire férfiak voltak, és a gépírók pedig többnyire nők. Ezek a nők fülhallgatóval, a fülükön leírták ezeket az adásokat. Minden napról, minden nyelven, magyarul, csehül, lengyelül, oroszul, románul, bolgárul, 50, 60, 70 oldal született, minden egyes nap, minden egyes nyelven. Nemcsak hogy őrületes munka lehetett, hanem ez egy hatalmas gyűjtemény, amely itt van nálunk az archívumban, és nemcsak hogy itt van nálunk az archívumban, de éppen a közelmúltban sikerült ezt az anyagot az Arcanummal együttműködve digitalizálni, az összes anyagot, ami több mint két és fél millió oldalnyi anyag.” Az archívum Budapestre kerülésével a térség történetének feldolgozásához egyedülálló forrásbázis jött létre. Ennek története is kalandos. „30 évvel ezelőtt, 1995 koranyarán kamionok jöttek Münchenből Budapest felé. És volt közöttük olyan kamion, amely az úton felborult, és a kamion által hozott több tonnányi papír a mezőn szészóródott. És akkor néhány kollégám autóba ült, és oda ment nem messze a nyugati határtól. Szerencsére nem volt nagy szél azon a nyári napon. Úgyhogy több órai munkával igyekeztek összeszedni azokat a papírokat, amelyek ott szészórodtak.”
"Kezdetben nem akartam részt venni a CEU létrehozásában"
Rév beszélt a CEU megalakulásáról is: kezdetben nem akart részt venni az egyetem létrehozásában, mert nem értett egyet az Akadémiával tervezett együttműködéssel. Végül, amikor Soros elvetette ezt az ötletet, fenntartásai ellenére csatlakozott. Az egyetem nemcsak gyakorlati, hanem humanista tudományokat is oktatott, létrejött például a középkortudomány és a művészettörténet tanszék. A CEU végül Budapesten talált otthonra, a Nádor utcában – így vált a város a közép-európai tudományosság egyik fontos központjává.
„1992-ben Soros tartott egy előadást a Harvard Klubban, amely magyarul is hozzáférhető. Sőt, hozzáférhető egy honlapon is. Nem tudom, hogy sokan ismerik-e, van egy honlap, ami soros.hu névre hallgat, és itt a Magyar Soros Alapítvány tevékenységével lehet megismerkedni. És ez a szöveg, amelyet ’92-ben a Harvard Klubban elmondott, arról szól, hogy szerinte a kommunizmus bukása után a legnagyobb probléma Európában a nacionalizmus újjáéledése lesz.”
Rév megjegyezte, „már nem igazgatom az archívumot, tanítok továbbra is az egyetemen, és dolgozom, és csináljuk a globális láthatatlan egyetemet, amivel nem csak a diákoknak szeretnénk értelmes és fontos tudást nyújtani, hanem példát is mutatni arra, hogy ha az embernek nincsen valamilye, ami fontos, akkor a második legjobb alternatíva, hogy megpróbál harcolni érte. És a CEU története az majdnem mindig ennek a második legjobb alternatívának a története volt, vagyis egész jó életünk volt, mert harcolhattunk valami olyasmiért, ami számunkra mindig is fontos volt”.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025.11.05., szerda 20.00
riporter: Váradi Júlia
