Standeisky Éva: Minden rezsim emlékezetpolitikából él

– Mióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, különösen nehéz 56-ot beilleszteni a mai hatalmi narratívába. Az akkori forradalom arról szólt, hogy Magyarország fellázadt az orosz megszállás ellen – ez ma nagyon kellemetlen viszonyítási pont. Úgy látom, jelenleg az elhallgatás fázisában vagyunk.”

A történész szerint a kormányzat próbálkozott ugyan a forradalom "átértelmezésével", új hősök felfedezésével, de ezek rendre kudarcot vallottak, mert nem ismerték a tényeket, és a végeredmény mindig visszafelé sült el.

Bibó István és a rendszerváltás elveszett reményei

Standeisky szerint Bibó István alakja és eszméi is a politikai viszonyok változásával együtt értékelődtek át.

– A rendszerváltáskor Bibó és az '56-osok szerepe meghatározó volt. A demokrácia, a jogállamiság és a felelős kormányzás eszméje vezette őket. De az a világ, amiről Bibó álmodott, nagyon messze került a megvalósulástól - mondta. A történész úgy látja, ma már "keservesebb, cinikusabb világban" élünk, ahol új Bibó-reneszánsz nem alakulhat ki. – Vannak, akik újra felvetik a bibói gondolatokat, de ez már nem az a reményteli korszak, mint a rendszerváltás idején volt” – tette hozzá.

Nagy Imre, Kádár és az idealizált jövő

A műsorban szóba került Nagy Imre és Kádár János szerepe is. Standeisky arról beszélt, hogy Nagy Imre "szinte véletlenszerűen" került a forradalom élére, és inkább a reformkommunista elképzelések híve volt, mintsem a többpárti demokráciáé. –Egy demokratikus szocializmust akart, ahol van irányító erő, de nyitottabb a rendszer. Szó sem volt kapitalizmusról vagy szabadversenyről.

Kádárról úgy fogalmazott: – Pragmatikus ember volt. Meggyőződéses kommunista, aki hitt a Szovjetunióban, de látta, hogy a Rákosi-féle diktatúra tarthatatlan. Próbált olyan viszonyokat teremteni, amelyek között az ország valahogy működhet.

"A forradalom az mindig egy hatalom nélkülség állapotát jelenti"

– A forradalom soha nem a nagy emberekről szól. 1956-ban az ország minden pontján, a legkisebb falvakban is megszületett a közösségi önszerveződés: a tanácstitkárt leváltották, új vezetőt választottak. Ez volt az igazi népuralom - mondta. Szerinte 1956 valódi jelentése alulnézetből érthető meg: – A forradalom a hatalomnélküliség pillanata. Amikor az emberek maguk kezdenek el dönteni, hogy ki vezesse őket és hogyan működjön az élet.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)