Katolikus civilek mondták ki, amit a püspökök nem: Ukrajna áldozat

"Ennek az állásfoglalásnak a megszületését az idézte elő, hogy nagyon sokan megelégeltük azt, hogy a magyar közbeszédben létezik egy úgynevezett békepárti kommunikáció, ami szöges ellentétben áll elsősorban a katolikus tanítással, szöges ellentétben áll mind a mostani egyházfő Leó pápa üzenetével, Ferenc pápa üzenetével, és egyáltalán a katolikus egyház katekizmusának a tanításával. Mert ez a béke, amit a kereszténység ezzel a kifejezéssel illet, az nem nélkülözheti azt az igazságosságot, ami magában foglalja azt, hogy egyrészt el kell ismerni azt, hogy az orosz-ukrán konfliktusban, Ukrajna az áldozat, sőt, mind Ferenc pápa, mind Leó pápa úgy fogalmaz, a mártír szerepében van. Született március 4-én Európai Püspököknek egy közös nyilatkozata, amiben köszönetet mondanak az EU vezetőinek, azért, hogy humanitárius segítség mellett, katonai támogatással is segítik azt, hogy minél hamarabb béke legyen. Az az üzenet lényege, hogy szeretnénk, ha a magyar közbeszédben elválasztódna egymástól az, hogy van egy keresztény béke-fogalom, és az sajnos azt kell, hogy mondjuk, hogy összeegyeztethetetlen, szöges ellentétben áll a magyar kormány által békepártinak, nevezett üzenetnek" - fogalmazott a műsorban Gégény István.

Az állásfoglalást nem klerikusok, hanem civilek adták ki. Gégény elmondása szerint az a felismerés született meg bennünk, hogy "már rég ki kellett volna ezeket a szavakat idehaza is mondani. Nem tudjuk megfejteni, de nyilván sokaknak sokféle ötlete lehet, hogy miért nem szólaltak föl az egyházi vezetőink (...) egy nagyon világos, nagyon egyértelmű tanításról van szó, és úgy gondoltuk, hogy nekünk is jogunk van egyszerű katolikus hívőként ugyanazt elmondani, amit elmondott a Ferenc Pápa, a Leó Pápa, elmondtak az európai püspökök, de amit valamiért idehaza nem hallunk." Hozzátette, nagyon pozitív visszajelzéseket kaptak, sokan szeretnének csatlakozni és aláírni az állásfoglalást, ezért elképzelhető, hogy megnyitják ennek lehetőségét.

"Ennek az állásfoglalásnak ez a küldetése, hogy kimondjuk, hogy a keresztény értelemben vett béke, az nem nélkülözheti az igazságosságot" - fogalmazott.

Kitért arra is, hogy a dokumentum kiadásával kapcsolatban nem próbálták újra bevonni az egyházi vezetőket, mivel korábbi próbálkozások rendre kudarcba fulladtak. „Korábban megkerestünk magyarországi püspököket, hogy legyen közös állásfoglalás, de ez végül egy belső ellenállás miatt hamvába holt. Most már nem vártunk tovább.” Az aláírók egy része teológus, így nemcsak erkölcsi, hanem szakmai alapon is biztosak abban, hogy álláspontjuk a hivatalos egyházi tanítással megegyezik.

"Már nem erőltetjük azt, ami eddig nem működött, és megengedjük magunknak azt, hogy mi katolikus hívőként is, mivel tisztában mondjuk a katolikus egyház tanításával, nem várunk az egyházi vezetőkre, ha ők nem tudják, vagy nem akarják ezeket kimondani, ezeket a nyilvánvalóságokat a katolikus tanításnak az üzeneteit, akkor megtesszük mi"

- fogalmazott a teológus.

Bár katolikus püspökök ugyanakkor nem szerepelnek az aláírók között Gégény ezt nem akarja rajtuk számonkérni. Azt mondta, "hozzám eljutottak olyan üzenetek is, hogy néhány magyar katolikus egyházi vezető kifejezetten nagy nyomás alatt van politikai oldalról, olyan üzenetek, olyan célozgatások jutnak el hozzájuk, amelyek a fenyegetés vagy a sarokbaszorítás kategóriájába tartoznak. Semmiféleképpen nem számonkéréssel fordulok a magyar egyházi vezetők felé, inkább ez egy üzenet a jelenkori  magyar állapotokról, hogy 15 laikusnak kellett egy ilyen állásfoglalást kiadnia."

Egyúttal leszögezte, "nincs szükségünk arra, hogy bárki validálja ennek az állásfoglalásnak a tartalmát, hiszen többen teológusok is vagyunk, akik ezt aláírtuk, és nyilván nem írtuk volna alá ezt, hogyha nem lenne tökéletes összhangban a katolikus egyház tanításával. Itt az nem kérdés, hogy ezzel minden katolikus ember egyetért. A kérdés az, hogy ki az, aki kimeri mondani."

Gégény István elmondása szerint van olyan, aki egyetértett vele, "de úgy érezte, hogy jobb, ha ő nem írja alá, mert mondjuk olyan helyzetben, olyan pozícióban van, amikor ez vagy őfelé, vagy pedig ő általa képviselt szervezet felé esetleg valamiféle retorziót eredményezhetne."  Szerinte az is egy nagyon komoly üzenet arra vonatkozóan, hogy milyen világban élünk most. De úgy véli, mivel "a katolikus egyház tanítását tartalmazza az üzenet, egészen biztos, hogy minden magyar püspöknek kötelessége ezzel egyetérteni". 

Ugyanakkor nincs kizárva, hogy egyházi vezetők később csatlakoznak vagy nyilvánosan támogatják a kezdeményezést. Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök vagy Beer Miklós nyugalmazott katolikus püspök korábbi megszólalásai alapján nem kizárt, hogy szimpatizálnak az ügyben, de ők például "egyértelmű utalást tettek rá, hogy egy-egy nem kormánypárthű megszólalásnak komoly anyagi következményei lehetnek. Vagy mondjuk érkezik egy ledorongoló SMS valamelyik politikustól".

Hozzátette, nem tudja, hogy a politika mit tudna adott esetben ártani az egyházaknak, de azt látja, hogy már eddig is nagyon sokat ártotta az, hogy túlzottan szoros a kötelék, az együttműködés, a barátság egyházi vezetők és politikai vezetők között. 

Az állaásfoglalás aláírói: 

Bitemo Erik informatikus, akolitus

Füzér Katalin szociológus, egyetemi docens

Gégény István teológus

Glózer Rita médiakutató, egyetemi docens

Hardi Ferenc bölcsész, pasztorális munkatárs

Hardi Orsolya pszichopedagógus, paszrorális munkatárs

Heidl György esztéta, filozófiatörténész, egyetemi tanár

Horányi Özséb kommunikációkutató, egyetemi tanár

Kamarás István vallásszociológus

Király Miklós jogász, egyetemi tanár

Kollár László Péter mérnök, egyetemi tanár

Mártonffy Marcell irodalomtörténész, teológus

Orova Csaba teológus

Sáhó Eszter jogász

Tóth Balázs közgazdász

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)