Kaiser Ferenc: Az oroszok vérszemet kaptak, érzik a gyengeséget, lesznek még ilyen akciók

"Egy-kettő drón vagy rakéta már korábban is átrepült NATO-tagállamokba: Lengyelországban is volt rá példa, a balti államokban is, Romániában többször is, amikor a Duna-deltában támadták az ukrán kikötőket. De 19 drón nem téved el egyszerre. Ráadásul az eszközök döntő többsége úgynevezett csalidrón volt: olcsó, de a radaron és sebességben a valódi drónokra hasonlít, így az ellenséges légvédelem túlterhelésére szolgál" – magyarázta Kaiser Ferenc. Ha valóban navigációs hiba vagy ukrán elektronikai zavarás okozta volna az eltérést, akkor felfegyverzett, robbanófejes drónok is becsapódhattak volna, amelyek sokkal súlyosabb károkat okoznak - tette hozzá.

Mi volt a cél?

"Az oroszok több mindent is elérhettek ezzel. Egyrészt tesztelték a NATO reakcióját, másrészt kihasználták, hogy a szövetség belső válságban van" – fejtette ki Kaiser Ferenc. Hozzátette: Donald Trump és a republikánus párt "Európa-kritikus" szárnyának előretörése, a francia és spanyol belpolitikai válságok, a német kormányt érő szélsőjobboldali támadások és a lengyel belső megosztottság mind gyengítik az egységet.

"Közben Putyin nemrég jelentős támogatást kapott több ázsiai ország vezetőjétől is, akik nyíltan szembefordultak a Nyugattal. Oroszország úgy érezte, most jött el a pillanat, hogy lépjen" – mondta a szakértő.

Szerinte az akció jól kiszámított volt: "a provokáció, a támadás  szintje nem érte el azt a küszöböt, ahol a NATO-nak azonnal reagálnia kellett volna, de világos jelzés volt, hogy Moszkva képes súlyos csapásokat mérni. Ukrajnát naponta több száz rakéta és drón támadja. A lengyel légvédelem és a NATO nagyon meglepődött, pedig szerintem nem kellett volna. Ha minden igaz 5 vagy 6 eszközt tudtak lelőni a 19-ből, tehát ez egy nagyon komoly figyelmeztetés volt az egész NATO-nak, hogy az oroszok gyakorlatilag nagyon más szabályrendszer szerint játszanak, mint amihez az európai államok hozzá szoktak.

A drónok berepülésére Lengyelország azonnal a NATO 4. cikkelyének aktiválását kérte. Kaiser szerint ez megfelelő válasz volt:

"Szerencsére nem volt emberáldozat, a károk is viszonylag csekélyek maradtak, sérülés nem volt. Az 5. cikkely fel sem merülhetett, de a 4. cikkely konzultációs lehetőséget ad. Ennél többet most Lengyelország nem tehetett."

A szakértő szerint a NATO mindenképpen kénytelen lesz reagálni, mert ha válasz nélkül marad az eset, akkor Oroszország újra és újra meg fogja ismételni a dróntámadásokat – akár a Baltikum, akár Finnország, akár Románia ellen. "Lengyelország légvédelme és katonai képessége jóval erősebbek, mint a balti államoké. Bármelyik balti állam ellen ezt az oroszok szemrebbenés nélkül meg fogják ismételni, vagy akár a finnek ellen, vagy a románok ellen. Ha a NATO nem találja ki, hogy mi az a válasz, amit az oroszok nem hadüzenetnek értékelnek" - mondta a szakértő. 

Ám felhívta a figyelmet, hogy ezzel az a probléma, hogy Moszkva mindenre azonnal borzasztó agresszíven reagál: "Hasonló esetben az oroszok már atomcsapással fenyegetőznének őrjöngve minden fórumon. Az, ha ők csinálják, az teljesen rendben van, mert nekik szabad. Tehát itt azért nem egyszerű a helyzet, és valószínűleg egy elhúzódó tanácskozás, egyeztetés lesz, ahol felszínre fognak kerülni azok a mélytörés vonalak, amelyek jelenleg a NATO-n belül vannak".

Kaiser Ferenc azt mondta, "mindenképpen meg kell erősíteni a keleti szárny légvédelmét, mert ezek a provokációk nem fognak leállni. Nagyon sok elemző már hetekkel, hónapokkal előre megjósolt egy ilyen orosz támadást." – mondta Kaiser Ferenc.

Lehetséges lépések:

Légvédelmi eszközök telepítése: Lengyelország például már régóta várja az új Patriot-rendszereket. Elképzelhető, hogy a NATO amerikai, holland vagy olasz F–35-ösöket, illetve modern légvédelmi rakétarendszereket telepít előre.

Drónok elfogása ukrán légtérben: Felmerült, hogy az Ukrajna felől érkező támadó eszközöket már az ukrán oldalon lelőjék, még mielőtt belépnek a NATO-tagállamok légterébe. Ez nemzetközi jogilag kényes kérdés, de technikailag kivitelezhető.

Gazdasági szankciók: Az Egyesült Államok többször is belengette a büntetővámokat azokkal az országokkal szemben, amelyek orosz energiahordozót vásárolnak. Ez a lehetőség most ismét előtérbe kerülhet, bár az európai országok megosztottsága ezen a téren komoly akadály.

A NATO-n belüli belső törések miatt nagyon nehéz lesz megtalálni a megfelelő választ. "Az egyik ilyen törés, hogy az európai országok egy része így vagy úgy vesz orosz energiahordozót, nagyon sokan egyébként nem vesznek vezetékes gáz, de vesznek cseppfolyósítva. Ám a formális szóbeli tiltakozás kevés. Ha nincs határozott válasz, Moszkva még bátrabb lesz" – hangsúlyozta.

Várható újabb provokációk

A szakértő szerint biztosra vehető, hogy nem ez volt az utolsó orosz akció.

„Benne van a pakliban, hogy újabb drónok jelennek meg Litvánia, Lengyelország, Románia vagy akár Moldova felett. Az oroszok vérszemet kaptak, érzik a Nyugat gyengeségét, és most ütnek, amíg lehet. A kérdés csak az, hogyan reagál minderre a NATO” – fogalmazott Kaiser Ferenc.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)