''József, Mária és a szamár nem fizetett egy csomó pénzt embercsempészeknek''
2/12/2025 06:22
| Szerző: Klubrádió/Kárpáti János
Magyarország napi egymillió eurót fizet Brüsszelnek azért, mert távol tartja az illegális migránsokat. Micsoda üzlet! – írja a kimondottan konzervatív londoni Telegraph, és felhívja a figyelmet arra, hogy egy friss magyar turisztikai videó erényt kovácsol az uniós bírságból, azt állítva, hogy ez Európa legbiztonságosabb úticéljává tette Orbán Viktor országát. Boldog karácsonyt – zárul a 48 másodperces országimázs-építő, turistacsalogatónak szánt, angol nyelvű klip.
A Telegraph újságírója az eszmefuttatás során eljut oda, hogy a napi egymillió euró nem egészen az egyhatoda annak az összegnek, amit Nagy-Britanniában migránsok számára létesített szálláshelyekre költenek. Deacon szerint ennek alapján lehetnek olyanok, aki brit földön vagy éppen Brüsszelben átérzik a magyarok helyzetét, elismeréssel adóznak a magyar reagálás láttán, és úgy gondolják, hogy nekik is megérné napi egymilliót áldozni az illegális migránsok távol tartásáért.

Most nézzünk röviden valami sokkal prózaibbat: a Los Angeles Times terjedelmes áttekintést közöl arról, hogy Kínában a dízelüzemű kamionokat a korábban vártnál sokkal gyorsabb ütemben cserélik le elektromos meghajtású járművekre, és ez globális szinten változtathatja meg a szénhidrogének iránti keresletet.
A BMI brit kutatóintézet felmérése szerint 2020-ban még csaknem az összes új tehergépjármű dízelmeghajtású volt Kínában. Az elektromos üzemű nehézjárművek aránya 2024 első felében 9,2 százalékot, ez év első felében viszont már 22 százalékot ért el. Az esztendő végére ez fel fog menni 46 százalékra, jövőre pedig 60 százalékra. A cikk szerint ez a gyors változás azért is figyelemre méltó, mert egy ideig úgy gondolták, hogy a gázüzemű teherjárműveké a jövő, mert ebben a műfajban nehezebb a karbontalanítás, hiszen korlátot szab az akkumulátorok nagy súlya. Most azonban úgy néz ki, hogy mégis az elektromos megoldásban van több fantázia, ami visszavetheti az LNG – a cseppfolyósított földgáz – iránti igényt.

És végül rendhagyó módon egy olyan téma, amely nem kimondottan Magyarországról szól, de még csak politika sincs benne. Miként vásárol a Z generáció? – tette fel a kérdést a New York Times, abból az alkalomból, hogy az emberiség a minap túljutott az idei Black Friday tünetcsoporton, és most szépen ráfordul a karácsonyi beszerzésekre.
Nos, röviden összegezve, a Z generáció másodkézből vásárol.
Kissé bővebben: az 1981 és 1996 között születettek Y generációját, vagyis a millenárisokat követő nemzedék, az 1997 és 2012 között született Z generáció – ha froclizni akarod őket: a zoomerek nemzedéke – igyekszik kerülni a csillogó luxusüzleteket, és inkább a second hand butikokban vagy használt cikkeket forgalmazó site-okon imád keresgélni. Az eBay felmérése szerint ebben a korosztályban 86 százalék tesz így. Nem csupán azért, mert ez olcsóbb – ezért is, hiszen idén a Z generáció mintegy 23 százalékkal kevesebbet költ az ünnepekre, mint tavaly -, hanem még inkább azért, mert ez a nemzedék – részben a COVID-világjárvány miatt – a közösségi médián nőtt fel, és az ottani mintaadó influenszerek hatására nagyra értékel mindent, ami egyedi, nem tömegcikk, hanem sajátos, és személyre, egyéniségre szabott. Mint például egy negyven dolláros úgymond szőrmebunda. Ez az értékrend a másodkézből történő árusításnak kedvez: amitől az egyik ember szabadulni akar, az a másiknak talált kincs.
2025.12.02., kedd 6.30
Szerkesztő: Kárpáti János
