Iráni konfliktus: megoszlanak az amerikai és nemzetközi reakciók
28/02/2026 20:28
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Vikár Anna Flóra
Oroszország és meghatározó európai vezetők elítélték az Egyesült Államok és Izrael indította támadást, ugyanakkor Ausztrália és Kanada miniszterelnöke támogatásának adott hangot. Közben az Egyesült Államokon belül is számos kritika érte Trumpot, amiért kongresszusi jóváhagyás nélkül indította el a támadást, egy héttel azelőtt, hogy ennek szükségességéről szavazhattak volna.
Elítélő és támogató nyilatkozatokból is akadt, miután szombaton újabb háború indult a Közel-Keleten. Reggel Izrael és az Egyesült Államok megtámadta Iránt, miután megfeneklettek az iráni nukleáris program korlátozását célzó tárgyalások. Ezután Irán kiterjedt válaszcsapásba kezdett, nem csak Izrael területén, hanem a térség számos országában. Az iráni vezetés jelezte, minden amerikai katonai célpontot legitim célpontnak tekint. Támadás érte Bahreint, Katart, Kuvaitot, Irakot, Szaúd-Arabáit és az Egyesült Arab Emírségeket is. Iránból és több általa megtámadott országból is érkeznek jelentések civil áldozatokról illetve polgári létesítményekről, melyeket találat ért.
Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is arról beszélt, meg kell akadályozni, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson. Trump terrorista államként beszélt Iránról és felelőssé tette a Közel-Kelet instabilitásáért valamint azt mondta, az ország fenyegetést jelent az Egyesült Államokra is. Mindkét ország jelezte, a támadás célja a rezsim vezetőinek kiiktatása is, hogy előállhasson egy olyan helyzet, amelyben az iráni nép leváltja a jelenlegi rendszert. Több hírforrás arról számolt be, hogy a védelmi miniszter és a Forradalmi Gárda főparancsnoka meghalt, ugyanakkor az iráni elnöket és legfőbb vallási vezetőt, Ali Hámenei ajatollahot biztonságos helyre szállították.
Elsőként, még kora hajnalban Thomas Massie, republikánus képviselő ítélte el a támadást. Massie demokrata kollégájával, Ro Khannaval, akivel már az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát előírő törvény tető alá hozásában is együttműködtek, a jövő héten tervezték megszavaztatni az törvényhozással azt az új jogszabályt, amely nem engedélyezi az elnök önhatalmú döntését katonai beavatkozás esetén Iránnal szemben. Trump támadása beelőzte a jövő heti szavazást.
Ruben Gallego, demokrata szenátor közösségi oldalán ítélte el a támadást mondván, az iráni demokráciát anélkül is lehetne támogatni lehetne, hogy katonákat a halálba küldjünk. A támadás eddigi amerikai veszteségeiről egyelőre egyébként semmit nem tudni.
Mark Warner, Virginia demokrata szenátora úgy fogalmazott attól tart, ez a támadás az Egyesült Államokat kiterjedt konfliktusba rángatja a Közel-Kelettel. Hangot adott annak is, szerinte az amerikaiaknak tudniuk kellett volna előzetesen a tervekről. Továbbá, kétségbe vonta a hírszerzés információit tekintve azt, hogy jogosan beszélt-e Trump rendkívüli sürgősségről a támadás halaszthatatlanságának indokaként.
Volt azért, aki előre értesült: Marco Rubio, amerikai külügyminiszter a támadásról előzetesen értesítette Mike Johnson-t, a törvényhozás elnökét, illetve ahogy ő hívja őket, az úgynevezett "nyolcak bandáját", amelybe a hírszerzési bizottság és a legfelsőbb vezetés tartozik, élükön Lindsay Grahammel, az elnök jobbkezével, aki igazi háborús héja. Ő a háború indokát úgy fogalmazta meg: Irán a terrorizmus állami szponzora.
Kanada és Ausztrália kiállt az Egyesült Államok és Izrael lépése mellett.
Mark Carney kanadai miniszterelnök kijelentette, hogy országa "támogatja az Amerikai Egyesült Államok fellépését annak érdekében, hogy megakadályozza Irán atomfegyverhez jutását, valamint hogy megfékezze a rezsim további fenyegetéseit a nemzetközi békére és biztonságra nézve". Trumphoz hasonlóan hozzátette azt is, hogy "Irán a Közel-Kelet instabilitásának és terrorizmusának elsődleges forrása" – idézte a 24.hu.
Anthony Albanese, Ausztrália miniszterelnöke közleményében arról írt, országa kiáll "Irán bátor népe mellett az elnyomás elleni küzdelmében", hangsúlyozta, támogatják, hogy "az Amerikai Egyesült Államok fellépjen annak érdekében, hogy megakadályozza Irán atomfegyverhez jutását, valamint hogy Irán továbbra is fenyegetést jelentsen a nemzetközi békére és biztonságra".
Oroszország volt az egyik leggyorsabb az elítélők között:
Moszkva elítéli az Irán elleni amerikai–izraeli támadást, követeli, hogy haladéktalanul térjenek vissza a politikai-diplomáciai rendezéshez, és továbbra is kész elősegíteni a békés megoldás keresését a nemzetközi jog alapján – közölte az orosz külügyminisztérium. Az orosz diplomáciai tárca szerint ki nem provokált és előre kitervelt fegyveres agresszió történt egy független és szuverén ENSZ-tagállam ellen, ami megsérti a nemzetközi jog alapvető normáit és elveit.
Több meghatározó európai ország vezetője szintén elítélte a támadást: Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár szombaton közleményt adtak ki, kijelentették, hogy országaik nem vettek részt az Irán elleni támadásokban, de szoros kapcsolatban állnak az Egyesült Államokkal, Izraellel és a régióbeli partnereikkel.
A leghatározottabban elítéljük az iráni támadásokat a régió országai ellen. Iránnak tartózkodnia kell a válogatás nélküli katonai csapásoktól. A tárgyalások újrakezdését szorgalmazzuk, és sürgetjük az iráni vezetést, hogy keressen tárgyalásos megoldást. Végül az iráni népnek kell meghatároznia a saját jövőjét – írták.
Rendkívül aggasztónak nevezte az iráni fejleményeket közös közleményben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság, valamint António Costa, az Európai Tanács elnöke. Közös közleményükben felszólították az összes érintett felet, hogy tanúsítsanak maximális önmérsékletet, védjék meg a civileket, és teljes mértékben tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot. Leszögezték: megerősítik elkötelezettségüket a regionális biztonság és stabilitás megőrzése mellett – írja a Privátbankár.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa, többek között Irán, Franciaország és Bahrein kezdeményezésére magyar idő szerint este 10-kor rendkívüli ülést tart.
Orbán Viktor a nap folyamán jelezte, összeül a Védelmi Tanács, majd annak ülése után bejelentette, hogy egy fokozattal megemelték a terrorfenyegetettség készültségi szintjét.