„1%
Galaxis kalauz

Identitás divatban és politikában

20/03/2021 07:14

| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió

A malomkő gallértól az egykori birodalmakon belüli nemzeti öntudatig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Kiderült az is, hogy mi határozta meg az egyes évszázadokban a szépségideált, most milyen is az, és hogy miért érezhetjük egyedinek magunkat a ruhától, amit viselünk.

2021. március 17. Galaxis kalauz (2021. március 17., szerda 15:00)
48:09
00:00
Műsorvezetők: Timár Ágnes Szerkesztők: Timár Ágnes

Az előző adásban Keresztes Noémi Ninetta régész mesélt tetoválástörténetről. A kutató elmondta, hogy a testdíszítés már nagyon korán megjelent az emberiség történetében, de ez természetesen nem merült ki tetováláskészíttetésben. Egészen extrém példákat is említett, és hozzátette, ezek mindig a kor szépségideáljához igazodtak. De hogy a szépségideál mihez igazodik időről időre, erről beszélgettünk a 128. epizód első interjújában.

Willendorfi Vénusz Wikipédia
 

Szentei Réka társadalomtörténész, divatkutató szerint az öltözék mindig túlmutatott a praktikumon. Már az egészen korai viseletek is üzentek valamit. Ahogy haladunk előre a történelemben pedig egyre határozottabban válnak a ruhák státuszszimbólumokká. A divatkutató hozzátette, ezen kívül általános mondanivalója is lehet egy ruhadarabra, ha az éppen reagál a korszellemre, elég csak a gótika égbetörő fejdíszeire gondolni, amelyekkel a vallásos érzületet fejezték ki viselőik. A nyúlánk megjelenés, amely ehhez párosult pedig olyan mai szemmel furcsa döntésekhez is vezetett, mint a leborotvált szemöldök, vagy felmagasított homlok.

Szentei Réka elmondta, a divat egyrészt stilizál, másrészt korrigál, és ebből a jellegzetességéből is fakad, hogyan kezeli elsősorban a női sziluettet. Manapság például – az egészségtelen csontsoványság ideálja után – újra divatba jöttek a természetesebb, gömbölyűbb formák.

A divat egyik különlegessége, mondta el a kutató, hogy miközben mindannyian valamiféle önmegvalósításra törekszünk, legalábbis belevisszük az egyéniségünket az öltözékünkbe – és így volt ez már a kezdet kezdetén is –, ha távolabbról vizsgálunk egy adott viselettörténeti kort, inkább egyformának tűnik az összkép.

 Forrás: JamesDeMers/Pixabay
 

A műsor folytatásában miután választ kerestünk arra, hogyan őrizhető meg az egyéniség a divatban, egy éles váltással ugyanezt a törekvést a politika területén vizsgáltuk. Egészen pontosan arról beszélgettünk az adás második interjújában, hogy vajon a nemzeti öntudat veszélybe kerülhet-e, ha az adott ország egy nagyobb egység részévé válik.

Nagy Attila Tibor politikai elemző elmondta, az ókorban például a nagy birodalmak egészen különböző népek egy zászló alá vonásával jöttek létre, azonban, ahogy azoknál is, úgy bármilyen más hasonló közösség esetében gondot jelent, ha nincs közös nyelv. A legfőbb problémát ugyanakkor az jelenti, tette hozzá az elemző, ha az adott birodalom nem veszi tudomásul, hogy a nemzeti identitás túl erős érzés ahhoz, hogy szándékosan el lehetne fojtani hosszútávon. Emiatt is volt szavatolt a Szovjetunió bukása. Ugyanakkor az is fontos az egység fenntartásához, hogy az adott tömörülés sikereket tudjon felmutatni. Nagy Attila Tibor elmondta, Svájc működésképességének ez az alapja, nem csak az, hogy mindenki úgy őrizhette meg saját nemzeti identitását, hogy közben svájcivá is válhatott.

 
EU Fotó: Pixabay

Az Európai Unióval kapcsolatban azért szkeptikusabb az elemző, mert szerinte túl sok különböző nemzetet fog össze, akik semmilyen közös identitással nem bírnak. De azt nagyon fontos szem előtt tartani, hogy a második világháború után a legjobb, és szinte egyetlen döntés volt az Unió létrejötte, és erről azért hajlamosak egyesek elfeledkezni, mert háború nélküli világban nőttek fel, és ezt tartják természetesnek.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Galaxis kalauz
21.03.19. 15:00
Riporter: Tímár Ágnes