Horn Gábor: A tiszások jobban akarják, hogy jöjjön Magyar Péter, mint amennyire a fideszesek, hogy maradjon Orbán

2025 első negyedévében a közvélemény-kutatók rendre a Tisza párt növekvő előnyét mérték a Fidesszel szemben, mind a biztos szavazók, mind a teljes népesség körében – előbbi csoportban nagyobb arányban. Közben, ahogy arra Horn Gábor politikai elemző, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke felhívta a figyelmet a Megbeszéljükben a kormányközeli intézetek két hónapja nem publikálnak friss adatokat.

A Publicus legújabb kutatása szerint a biztos szavazók között a Tisza pártnak 41, míg a Fidesznek 37 százaléka van, az összes megkérdezett között pedig 28 illetve 25 százalékos a két domináns politikai erő támogatottsága.

Ugyanakkor Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezetője a pártpreferenciánál fontosabb adatnak tartja, hogy a megkérdezettek 56 százaléka akar kormányváltást, szemben azzal a 31 százalékkal, amelyik azt szeretné, hogy a Fidesz folytassa a kormányzást. Szintén a Megbeszéljükben elmondta, szerinte érdemes figyelni arra, hogy az 56 százaléknyi "kormányváltó" és a 41 százaléknyi tiszás között azért jelentős különbség van. Ez a két adat azt jelenti, hogy azoknak a 20-25 százaléka, akik elküldenék ezt a kormányt nincsenek a Tiszánál. Pulai szerint a kérdés az, ők mit szeretnének, bár szerinte világos, hogy valamiféle koordinációt, összefogást a Fidesszel szembeni erők között. Ennek alátámasztására felidézte a Publicus néhány hónappal ezelőtti, Mit akar az ellenzéki választó? című kutatását, amelyben azt mérte az intézet, hogy a kormányváltást akaró szavazók 80 százaléka szeretné, ha együttműködnének az ellenzéki erők valamilyen formában. Az ügyvezető szerint ez nem véletlen, sokszor úgy tűnik, a választók a politikusoknál jobban tudják, hogy az egyéni kerületekben dől el minden és emlékeznek arra, hogy 2014-ben, noha listán több volt az ellenzéki szavazat, mint a fideszes, mégis újabb kétharmados többsége lett a parlamentben a kormánypártnak.

Pulai kiemelte a kutatásból azt is, hogy miközben 56 százalék szeretne kormányváltást, ha az a kérdés, hogy lesz-e, már kisebbségbe kerülnek, amibe nyilván belejátszik az elmúlt 15 év tapasztalata, a választási szabályok rendszeres átszabása, a lejárató kampányok. Szerinte nem alaptalan, ha attól tartanak a választók, hogy még sok minden történhet a következő egy évben.

A Publicus ügyvezetője úgy véli, ameddig nincs egy olyan helyzet, hogy a Tisza támogatottsága a 60 százalékos tartományban mozog, miközben a Fideszé a 20 százalékosban, nincs alternatívája az együttműködésnek. Ugyanakkor szerinte ennek sokféle formája lehet, nem feltétlenül pártok közötti megegyezésről vagy közös listáról van szó, egyéni jelöltek is megegyezhetnek a Tiszával. A Publicus ügyvezetője szerint jelenleg még Tisza vs. parlamenti ellenzék közötti meccs van, amit le kell zongorázni, legkésőbb 2-3 hónappal a választások előtt egyességre kell jutni, különben akár az összes egyéni helyet elbukhatja az ellenzék.

Nagyon nem ért egyet Pulai értelmezésével Horn, akit ugyanaznap, de később kérdeztünk az adásban. Megjegyezte a Republikon Intézetnél eleve jóval nagyobb különbséget mérnek a Tisza és a Fidesz között a biztos szavazók körében. Horn épp ezt, a biztos szavazóknál mért különbséget tartja fontosnak – illetve lényeges változásnak a korábbi trendekhez képest – a mostanában megjelent adatokból. Ez ugyanis azt mutatja az elemző szerint, hogy a tiszások jóval aktívabbak, mint a fideszesek, előbbiek sokkal jobban akarják, hogy jöjjön Magyar Péter, jöjjön valaki, aki más irányba viszi az országot, mint amennyire utóbbiak azt, hogy Orbán Viktor maradjon. Ez nagy változás, eddig ez nem volt így – hangsúlyozta az elemző.

Hosszú évtizedek tapasztalata, hogy az országgyűlési választás egyéni körzeteiben a pártszimpátia számít, persze, néhány százalékot befolyásol, hogy milyen a jelölt, de előbbi a meghatározó. A szavazóban az lesz a kérdés, hogy rendszerváltást, kormányváltást akarok vagy sem. Nem hülye a választó, reflektál arra, hogy melyik jelölt az, aki leginkább alkalmas arra, hogy változást hozzon – magyarázta Horn. Szerinte nem szabad alábecsülni azt, ha van egy lelkes, aktív mag helyben, amelyik támogatja a pártot. A Fidesz sem azért vitte el gyakorlatilag az összes egyéni helyet 2014-ben, mert a jelöltek személyisége annyit nyomott a latba, hanem mert 40 százalék fölött volt a párt népszerűsége és megvolt ez a bázis. Azokon a helyeken is nyertek, ahol akár volt jól beágyazott, helyben kedvelt szocialista jelölt – példálózott az elemző.

Az ellenzéki pártok sorsa a Tisza kezében van, nem értek egyet azzal, hogy köztük lévő verseny folyna. Egyébként ez baj is lenne, eddig is ez okozta a problémát – mondta Horn, aki szerint Magyar éppen, hogy változtatott ezen a felálláson, nem az ellenzéki pártokra, hanem az ellenzéki szavazókra céloz.  

Hornnal beszélgettünk arról is, vajon minek köszönhető, hogy Magyar Péterről leperegnek a Fidesz támadásai? Az elemző szerint ez a korábbi ellenzéki és civil szereplőkkel összevetve ugyan kuriózumnak tűnik, de ha belegondolunk, hogy a Fidesz világában – ahonnan Magyar is jön – mennyi mindenkiről, mennyi minden lepereg, akkor már kevésbé látszik egyedinek a helyzet. Horn szerint előnye, hogy ismeri ezt a világot, tudja, milyen támadások jöhetnek, és úgy tűnik, beválik az is, hogy rendszeresen előre menekül. Mindezeknél fontosabb elem azonban az ellenzéki szavazók hite – nagyon szeretnék, hogy legyen valaki, aki más országot akar és tud építeni, ez is védi Magyart. Az a népvezéri jellegű politikai szerep, amit felvett – és amilyen szerepbe a "néptől", az utva emberétől állandóan hermetikusan elzárt Orbánt már nem lehet visszahelyezni – erősebb, mint az ellene irányuló támadások – magyarázta Horn.

Mindkét interjút meghallgathatják a cikkben elhelyezett lejátszókra kattintva.
(Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)