Holoda: Ha valaki azzal riogat, hogy duplájára nőne a gáz ára, ha nem az oroszoktól vennénk, az egész egyszerűen nem igaz

Holoda Attila szerint a magyar kormány elsődlegesen időhúzásra rendezkedik be, miközben pontosan tisztában van azzal, hogy az energiaellátás alternatív forrásokból is megoldható. Rámutatott: a hivatalos kormányérvelés — hogy a váltás fizikailag nem kivitelezhető, "ez nálunk fizikai kényszer2 — ellentmondásos, hiszen a kormány maga is bejelentett már nem orosz gázvásárlást, például a Shelltől.

"Erre föl lehet készülni, ráadásul három és fél éve tart ez a háború. Azóta folyamatosan megkapta a 'kivétel lehetőségét' Magyarország és Szlovákia, de hát minden egyes alkalommal ott volt ebben a kivétel megfogalmazásban az is, hogy de törekednie kell mind a két országnak arra, hogy mielőbb leváljon az orosz energiahordozókról. Magyarország meg nem tett semmit sőt az elmúlt időszakban.

Hozzátette, most ott tartunk, hogy "kőolajimport esetén még nőtt is az importon belül az orosz import arány. Jelenleg ilyen 92-96 százalék környékén van a korábbi 60 százalékról. Miközben a korábbi 60 százalék pontosan arról tanúskodik, hogy egyébként lehet máshonnan is vásárolni, csak éppen anyagilag annyira megéri nekik ezt a mostani helyzetet fenntartani, hogy inkább még ezeket a diplomáciai és egyéb konfliktusokat is vállalják érte".

Mire épül a nyomás?

Holoda Attila úgy látja, hogy amikor egy-egy ilyen kemény amerikai nyilatkozat megszületik, azt rendszerint megelőzik hivatalos vagy félhivatalos üzenetek, amelyek a magyar kormányhoz is eljutnak. "Csakhogy Budapest rendre úgy tesz, mintha nem hallaná ezeket, és inkább a keleti irányból érkező biztatásokra figyel. Onnan mindig azt sugallják: tartsatok ki, úgysem merik majd végigvinni a fenyegetéseiket, nem fognak erőből fellépni, és közben ígérgetnek olajat, gázt, bármit". Orbán Viktor politikája évek óta erre a kettős játékra épül: egyszerre akar jóban lenni Nyugattal és Kelettel. Csakhogy egy olyan háborúban, mint az orosz–ukrán konfliktus, egyszerűen lehetetlen kimaradni, előbb-utóbb állást kell foglalni.

A magyar kormány sokáig abban bízott, hogy Trump majd megmenti őket, hiszen magukat nagy támogatóinak gondolták. Gyorsan kiderült azonban, hogy ez semmit sem ér. Trump már a kampányban világossá tette: mindent meg fog tenni azért, hogy az amerikai palagáz és olaj európai részesedését növelje. Az Egyesült Államoknak most kapóra jön, hogy az oroszokat háttérbe lehet szorítani, és közben saját LNG-exportjukat erősíthetik.

Nem véletlen, hogy az amerikai LNG részaránya az európai importban az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt: jelenleg 50–60 százalék közötti. Ez óriási dominancia, és minden jel szerint még tovább bővíthető. Trump és az amerikai energiaipar célja egyértelmű: minél nagyobb szeletet hasítani maguknak a világ olaj- és gázpiacából, még akkor is, ha ez sokaknak nem tetszik.

A volt energetikai államtitkár elmondása szerint a piaci realitásokat figyelembe véve az orosz és az egyéb forrásból származó gáz ára a vezetékes rendszerben nagyjából összefut: „az orosz gáz pontosan annyiba kerül, mint a TTF-ár (holland gáztőzsde), sőt drágább is, mert ne gondoljuk azt, hogy az oroszok ingyen hozzák el a határig nekünk, az ide elhozott gáz tranzitdíját azt ki kell fizetni, beleépítik az árba". Ugyanakkor az LNG-állományok és a növekvő európai terminálkapacitás miatt Holoda szerint ma már előfordulhat, hogy az amerikai LNG a kikötőkben olcsóbb, mint a holland vezetékes gáz.

A magyarországi áttérés költségeit részben a földrajzi helyzet és a tranzitszolgáltatások határozzák meg: a tengertől való távolság és a határokon átvezető kapacitások tranzitdíja jellemzően 5–7 euróval növeli meg a gáz árszintjét. Ez nem drasztikus ugrás — "ha valaki azzal riogat, hogy duplájára vagy triplájára emelkedne a gáz ára, ez nem igaz", mondta Holoda Attila.

Pedig a kormány előszeretettel riogat azzal, hogy jelentősen drágulna az energia ára, ha nem orosz gázt vásárolnánk. Németh Szilárd azzal büszkélkedett, hogy a román határ előtt még „megfizethető” áron tankolt. Facebook-videóban rögzítette a tankolását a román határon és azt mondta, "Itt az utolsó lehetőség, hogy megtankoljunk. (…) Most 639 forintért tudunk egy liter gázolajat tankolni az autóba. Közben azon gondolkodom, hogy ha sikeres lett volna az ukrán támadás a Barátság kőolajvezeték ellen, akkor ma ennek gyakorlatilag a dupláját fizetnénk" – mondta a Magyar Birkózó Szövetség elnöke. Hozzátette, az orosz kőolaj nélkül Magyarországon nincs megfizethető és biztonságos üzemanyagellátás.  

Mennyi idő alatt lehet áttérni?

A szakértő óvatosan, de optimistán nyilatkozott: technikailag és szerződéses szempontból is van kiút. A váltáshoz új szerződéseket kell kötni és logisztikai kapacitásokat kiépíteni, de a tárolók részleges aktiválásával átmenetileg kezelhetők a zavarok. Magyarország földgáz-tárolói körülbelül 70 százalékos töltöttséget mutatnak, ami jelentős mennyiséget jelent; ez időt adhat a váltáshoz szükséges szerződéses és műszaki lépések megszervezésére.

Arra a kérdésre, hogy mennyi időn belül valósítható meg az oroszokról való leválás azt mondta, a legtöbb hosszú távú szerződésben vannak olyan klauzulák (például vis maior), amelyek lehetővé teszik a szerződések felmondását vagy újratárgyalását különleges körülmények esetén. Megjegyezte, hogy Ausztria már perelt az oroszokkal, és jogi úton is rendeződhetnek vitás kérdések — tehát a jogi út sem feltétlenül áll az azonnali váltás elé.

Paks és a nukleáris technológia

Az amerikai nyilatkozat külön kitér arra az elvárásra is, hogy a nukleáris technológia beszerzése ne Oroszországból, hanem az Egyesült Államokból vagy az EU-ból történjen. Holoda szerint ennek gyakorlati vetületei is vannak: a Westinghouse (amerikai) és a Framatome (francia) már dolgoznak azon, hogy orosz típusú reaktorokhoz is használható fűtőelemeket fejlesszenek ki. Ez nem napokba telik, de középtávon megoldást jelenthet a paksi ellátás diverzifikálására. Holoda megemlítette, hogy Ukrajnában is vannak példák nem orosz fűtőelemek használatára orosz konstrukciókban.

Szijjártó Péter egyébként ma az amerikai figyelmeztetés után telefonon egyeztetett Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel, melyről egy nyúlfarknyi közlemény jelent meg az amerikai külügy honlapján: e szerint a megbeszélésen hangsúlyozták annak fontosságát, hogy támogassák az orosz–ukrán háború befejezésére irányuló békefolyamatot egy tartós, tárgyalásos megoldás révén. A két külügyminiszter megbeszélték az energiabiztonság biztosítására irányuló stratégiai erőfeszítéseket is.