Hiába keménykedik az uniós pénzek miatt Orbán, már nem lesz mit megvédeni

Mint mondta, "most be van fagyasztva körülbelül 17-18 milliárd euró, aminek a nagyobb része, mintegy 10 milliárd euró, az a helyreállítási alap, amit jövő év augusztus 31-ig lehet felhasználni. Ám ennek felhasználása még meg sem kezdődött. Tehát a magyar kormány el fogja veszíteni azt a pénzt. Gyakorlatilag nem is nagyon látszik már az, hogy milyen módon lehet ezt elkerülni. A pénz másik része az pedig évente csökkenve fogy el. 2020 végén befagyasztottak 6,3 milliárd eurót, abból elveszett 1 milliárd euró, mivel a pénz csak az adott év plusz két évig lehet felhasználni és idén is el fog veszni még 1 milliárd, jövőre még 1 milliárd".

Hozzátette, egyébként egy esély van, ha ezt a felhasználási határidőt a tagállamok együttes szándékával meghosszabbítanák, de szerinte erre nem nagyon van kilátás most.

"Ezek a pénzek nem lesznek, amiket Orbán meg akar védeni. Arról nem beszélve, hogy ahhoz, hogy ő valamit el tudjon érni ezzel kapcsolatban, ahhoz minden tagállam jóváhagyása kellene, akiket ugye ő most zsarol. Emellett azt is fontos figyelembe venni, hogy Orbán Viktor ezzel a magatartásával -  majd ha persze oda kerül a sor - a következő 7 éves költségvetés magyar kasszáját veszélyezteti, ami 37,7 milliárd euró" - fogalmazott tudósítónk.

A magyar kassza összege minden idők legnagyobb támogatása lenne, de Orbán a vétóval ezt kockáztatja. Hogyha Magyarország megvétózza a költségvetést, akkor az EU-nak a jelenlegi büdzséje érvényes és az megy tovább. Ilyenkor hónapról hónapra, esetleg évről évről az aktuális költségvetés megy tovább, amíg nincs új költségvetés, de ott jóval kisebbek az összegek - magyarázta Arató László. Ezzel együtt is úgy véli, ez a vita teoretikus, mert a jogállamisági feltételrendszer továbbra is élni fog és amíg Magyarország nem teljesíti a feltételeket, addig a jelenlegi pénzektől is el van zárva, meg a jövőbeli pénzektől is el lesz zárva.

Emellett probléma Arató szerint az, hogy jelenleg a mezőgazdasági támogatásokra nem vonatkozik a jogállamisági feltételrendszer, 2028-tól azonban vonatkozni fog. A 37 milliárd eurós magyar kasszában pedig benne van a mezőgazdasági támogatás is. A kohéziós alapokkal közösen csináltak egy nagy kasszát azzal a kitétellel, hogy a jogállamisági feltételrendszer minden uniós pénzre vonatkozik, tehát nincs alóla kivétel.

Bár Magyar Péter többször hangoztatta, hogy kormányváltás esetén hazahozhatóvá válnak a befagyasztott uniós források, ez korántsem biztos. A jelenlegi határidők mellett még egy új, EU-kompatibilis kormány sem lenne képes időben és megfelelő célokra elköltve lehívni a teljes keretet. "Két hónap alatt 10 milliárd eurót elkölteni lehetetlen, ehhez az Európai Uniónak kellene módosítania a határidőket, ami 27 tagállami döntést igényel" – ismételte meg Arató László.

Példaként hozta Lengyelországot: "itt mondjuk egy lengyel megoldást el lehet képzelni. Ott,  amikor kormányváltás volt - csak náluk az időbeli korlátok egészen másképp néztek ki - akkor tettek egy kötelezettségvállalást, hogy meg fognak felelni a feltételeknek, én feltételezem, hogy Magyar Péter is valami ilyesmiben gondolkozik. Ha ezt az Európai Bizottság pozitívan értékeli, akkor a pénzek egy része megnyílhat, de mind valószínűleg akkor sem válik el érhetővé, például a helyreállítási alap tekintetében."

Hozzátette: ráadásul Magyarország szinte egyedüliként áll 0%-os teljesítéssel a pénzek felhasználásában, így nem valószínű, hogy a többi ország miatt hosszabbításra kerül sor. Magyarnak tehát lehet, hogy szándékában áll hazahozni a pénzt, de a realitások ezt jelenleg nem támasztják alá.