„Klubrádió
Reggeli gyors

Hiába kapna ugyanannyi szavazatot az ellenzék, akkor is a Fidesznek lesz több mandátuma

23/02/2022 13:42

| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter

A választásokhoz közeledve az átlagember azt gondolja, az ő szavazata pont ugyanannyit ér, mint másoké, csakhogy a Fidesz által összekutyult, és a saját képére formált választási rendszerben hatalmasak lehetnek a különbségek a szavazatok között, attól függően, hogy hol adják az le a voksot és kire. Mennyit ér egy ellenzéki szavazat egy kis választói körzetben és mennyit a XIII. kerületben? Hogyan áll össze a választási törvény puzzle-ból a nagy fideszes szabályrendszer, ami valahogy mindig csak nekik kedvez. A választási matematikáról beszélt Csóka Endre a Reggeli gyorsban.

2022. február 23. Reggeli gyors - részlet 22.02.23. Csóka Endre
09:25
00:00

A magyar választási rendszer hibáinak nem az a fokmérője, hogy az egyik helyen sokszorosát éri a szavazat, mint máshol, mert ez más választási rendszerekben is benne van, mondta Csóka Endre, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársa a Reggeli gyorsban, aki ellenben azt állította, hogy hosszan lehet sorolni a jelenlegi választási rendszerben azokat a részeket, amik a Fidesz felé torzítanak. 

Elsőként a választái matek megértéséhez azzal kell tisztában lenni, hogy a két különböző szavazat, az egyéni és a listás szavazat teljesen másképpen viselkednek és mást érnek egyes pártoknak. Az egyéni szavazat a nagy pártoknak fontos, a listás szavazat pedig azoknak a kisebb pártoknak, amelyek az 5 százalékos bejutási határért küzdenek, mondta a matematikus. "Az egyéni szavazatot arra találták ki, hogy az egyéni helyi képviselőket megválasszuk. Az egyéniben általában kevés szavazaton múlik, hogy végül ki nyer, míg a listás helyeket úgy osztják, hogy 80-90 ezer szavazatonként ér egy mandátumot. Az egyéni szavazat ezért sokkal értékesebb, mint a listás, de ez csak a nagy pártoknál igaz, amelyeknek esélyük van arra, hogy megnyerjék az egyéni képviselői helyet.

Áder János kinevezte Nagy Attila Mihályt a Nemzeti Választá
 
Áder János kinevezte Nagy Attila Mihályt a Nemzeti Választá
 
Budapest, 2020. szeptember 14. Nagy Attila Mihály, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) új elnöke aláírja a kinevezési okmányt, miután átvette Áder János köztársasági elnöktől (b) a Sándor-palotában 2020. szeptember 14-én. MTI/Bruzák Noémi
Fotó: Bruzák Noémi
 

 

A kisebb pártoknak arra viszont szinte semmi esélyük, hogy megnyerjenek egy egyéni mandátumot a fideszes és az összellenzéki jelölttel szemben, ezért csak a töredékszavazatra pályázhatnak. A listás szavazatnak számukra az az értéke, hogy csak a listás szavazaton múlik, hogy bejutnak-e a parlamentbe, hiszen még úgy is bejuthatnak a parlamentbe, ha történetesen egyetlen egyéni szavazatot sem kapnak, de a listán országosan összejön nekik az 5 százalék, mert akkor rögtön  mandátumokat kapnak.

Az egyéni jelöltekre leadott voksok értéke között is lehetnek különbségek, mivel az egyéni választói körzeteket úgy alakították át, hogy létrehoztak kisebb választókörzeteket, ahol általában a fideszesek vannak többségben, és létrehoztak nagyobb választókörzeteket, amik jellemzően pedig inkább ellenzékiek, ezért a kisebbek körzetekben többet ér a szavazat, hiszen kevesebb ember szavazatából dől el, hogy kié lesz a mandátum, mondta Csóka.

"Mindenképpen igaz az, hogy a szorosabb választókörzetekben többet ér a szavazat". Csóka szerint a körzethatárok átrajzolása jó néhány mandátumnyi előnyt ad a Fidesznek, és eleve már úgy alakították ki őket, hogy ha országosan esetleg ugyanannyi szavazatot kapna a Fidesz, mint az ellenzék, akkor biztos, hogy a Fidesznek lesz több mandátuma

Csóka felhívta arra is a figyelmet, hogy gyanús módon a Fidesz a választás előtt, decemberben, egy törvénymódosítással lehetővé tette, hogy bárki szabadon átjelentkezhessen egy olyan választókörzetbe, ahol többet ér a szavazata, majd a választás után onnan visszajelentkezhessen. Szerinte a törvénymódosítás időzítése miatt sokan arra számítanak, hogy a Fidesz ezzel élni fog.

"Profi módon megcsinálták, hogy a sok módosítással úgy álljon össze a választási rendszer, hogy az egész a Fidesznek kedvezzen, de ne lehessen csak egy pontra rámutatni, hogy ezért történt". Csóka példákat is mondott: 2010 előtt meg lehetett csinálni, hogy több párt listán külön induljon, de egyéniben közös jelölteket indíthassanak: "lényegében ilyet már nem lehet csinálni". Szerinte ezzel a megoldással kizárólag az ellenzék oldalán akartak élni, ezért ma már nem lehet megcsinálni. De rengeteg ilyen van még, "hogy lehetne így is csinálni, meg úgy is csinálni, de kiválasztották azt, ami a Fidesznek kedvező. Ebben nincs törvénytelen, következetesen az összes olyan kérdést úgy csinálták meg, hogy minden a Fidesznek kedvezzen".