Hatvanpusztáról beszélnek már New Yorkban is

A szerző a cikkben felidézi, hogy Orbán nemrég az egész magyarság elleni támadásként állította be egy katonai kiképzőtáborból dezertált, magyar nemzetiségű kárpátaljai férfi máig tisztázatlan okból bekövetkezett elhalálozását. Most azonban olyasmi történt, ami nyilvánvalóan inkább nevezhető magyarellenes támadásnak, a magyar államvezetés mégis visszafogottan reagált: két orosz rakéta csapódott be Munkácson, ahol a 85 ezer lakos mintegy 9 százaléka magyar. Ráadásul a településnek kiemelkedő szerepe van a magyar nemzettudatban, és Kárpátalja az első világháború végéig a monarchia magyar részéhez tartozott. A Deutsche Welle cikke kitér arra, hogy elmaradt a magyar tiltakozás, valamint, hogy Sulyok Tamás közleményéből kihúzták az „orosz” jelzőt. Ezután ismerteti a magyar kormány Ukrajna-ellenes politikájának az utóbbi időben tett lépéseit, a két ország viszonyának mélypontra süllyedését.

Keno Verseck szerint Kárpátalján eddig nem kevés magyar úgy vélekedett, hogy a térségben nem kell számolni orosz támadásokkal, mert Orbán kiállt Kárpátalja mellett Vlagyimir Putyin orosz elnöknél. Ez a narratíva most összeomlott.

Még mindig Ukrajnáról. Magára hagyja-e az országot Kelet-Európa? Ezt a kérdést teszi fel a The National Interest, vagyis A Nemzeti Érdek című amerikai folyóiratban Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute elnevezésű washingtoni agytröszt vezető kutatója. Ő úgy látja, hogy Varsóban, Vilniusban és Prágában egyaránt a kivárás a vezetés jellemző hozzáállása, és csak akkor cselekednek, ha erre Washington megadja a jelet.

Rohac szerint Magyarországgal nem igazán kell törődni. Azt írja, hogy Orbán Viktor arcátlanul Oroszország mellé állt a háborúban, megkettőzte az orosz energia vásárlását, blokkolja Ukrajna támogatását és az új szankciós csomagokat, sőt, kémeket is küldött Kárpátaljára, hogy kifürkésszék, hogyan reagálna az ottani lakosság arra, ha visszakerülne Nagy-Magyarországhoz. Szlovákia mérlege szintén kiábrándító, az ország mostani kormánya Oroszország ötödik hadoszlopának számít az Európai Unióban – írja az egyébként pozsonyi születésű, konzervatív amerikai politikai elemző.

Egészen más súlycsoportba tartozik Lengyelország, amely regionális hatalom, és a lengyelekbe bele van kódolva az Oroszországgal szembeni bizalmatlanság. Karol Nawrocki, az új államfő viszont megvétózta azt a törvényt, amely meghosszabbítaná a háború elől menekült ukránok pénzügyi támogatását. Az államfői vétó potenciálisan véget vethet akár az Ukrajnának nyújtott Starlink műholdas internetes szolgáltatás lengyel finanszírozásának is, ami Rohac szerint szerencsétlen fejlemény lenne, ezért az elemző aggasztónak nevezi a helyzetet. Megjegyzi, hogy eddig főként Jarosław Kaczyński személye volt a biztosíték arra, hogy az ellenzékbe szorult Jog és Igazságosság párt, a PiS nem lépett az ukránellenes populizmus útjára, éspedig főként azért nem, mert  Kaczyński meggyőződése szerint nem volt véletlen baleset az ő ikertestvérének, Lech Kaczyńskinak a 2010-es oroszországi repülőszerencsétlenségben bekövetkezett halála. Jarosław Kaczyński befolyása azonban gyengül a PiS-en belül – állítja Rohac. Ehhez hozzáteszi, hogy Nawrocki elnök nem tartozik a stratégiai gondolkodásra képes politikai tényezők közé – ellentétben elődjével, Andrzej Dudával, aki szintén a PiS embere volt ugyan, de adott esetben képesnek mutatkozott felülemelkedni a szűk pártérdekeken.

Dalibor Rohac Litvániáról írva kifejti, hogy az ottani új, szociáldemokrata vezetésű kormánykoalícióban helyet kapott a Litván Gazdák és Zöldek Uniója is, amely úgymond nagyobb megértést tanúsít az ország szovjet múltja iránt.

Végezetül ami Csehországot illeti, a The National Interest szerzője utal arra, hogy az őszi választás nyomán valószínűleg visszatér kormányfőként Andrej Babiš, aki az ukrán menekültek támogatása ellen agitál, és kilátásba helyezte, hogy véget fog vetni a tüzérségi aknák Ukrajna számára történő felpörgetett előállításának.

A lengyelek, a baltiak és a csehek az ukránokat támogató regionális koalíció gerincét alkották eddig, de Rohac szerint az említett három példa azt támasztja alá, hogy mennyire kulcsfontosságú az amerikai szerepvállalás az Ukrajna mögötti szövetségesi kiállás irányításában.

Végül, csak jelzésszerűen megemlítem, hogy Hatvanpusztáról most már az igen népes olvasótáborral rendelkező New York Post című bulvárlap is hírt adott, internetes oldalán nem csupán fotókkal, hanem videóillusztrációval is. Az ismertetés szerint a magyar miniszterelnök és családja szemmel láthatóan nagy lábon él ezen a két úszómedencével is ellátott, hatalmas birtokon, ami felháborodást vált ki, korrupciógyanút ébreszt.

 

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)