Filmdíjat nyerhet az Orbánról készített, Halló, Diktátor, című dokumentum film
10/09/2021 07:23
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A lengyeleknek akár napi egymillió euró büntetést is fizetniük kellene, amíg nem változtatnak a bírói függetlenséget csorbító törvényeken. Mire számíthat az európai konzervativizmus: Berlintől nyugatra gyakorlatilag megszűnt, ott pedig megroppanhat a konzervativizmus legfontosabb európai pillére? És mire számíthat az Orbán-dokumentumfilm?
Didier Reynders belga igazságügyi EU-biztos a Financial Timesnak adott interjújában kijelentette: Lengyelországnak nem szabad tovább dacolnia a luxembourgi székhelyű Európai Bírósággal az igazságszolgáltatás függetlensége ügyében, ha azt akarja, hogy meginduljon számára az uniós pénzek folyósítása a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapból.
Ezen túlmenően - bár az uniós jogszabályokból logikusan következik, a retorika szintjén mégis új elemnek mondható - a londoni lap szerint Reynders felvetette azt is: Varsó pénzbüntetésre számíthat, ha nem változtat eddigi irányvonalán. A belga politikus - volt miniszterelnök - meg is nevezte az összeget, amit szerinte a lengyel kormánnyal meg kellene fizettetni, amiért az nem hajtja végre az Európai Bíróság ítéletét a bírák fegyelmi felelősségre vonásáról szóló lengyel rendelkezéseket illetően.
Az ítéletben az uniós joggal ellentétesnek mondták ki ezeket a rendelkezéseket, és előírták megváltoztatásukat. Reynders - aki szerint ebben a kérdésben lezárták Varsóval az úgynevezett párbeszédet - hangsúlyozta, hogy a döntés az Európai Bíróság kezében van, de ő maga úgy véli, hogy napi egymillió euró büntetést kellene kiróni az ítélet meghozatalától mindaddig az időpontig, amíg az ítélet kielégítő végrehajtása meg nem történik.
Vezető konzervatívok szerte Európából - közelebbről az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának az elnökségi tagjai - a kereszténydemokrácia jövőjéről tanácskoznak. Tavaly ilyenkor az erről szóló beszámolókból még nem maradhatott volna ki a Fidesz felfüggesztett néppárti tagsága - most viszont a Die Welt című konzervatív német lap cikke már említést sem tesz a táborból azóta távozott magyar kormánypártról.
Van a konzervatívoknak elég más, újkeletű baja. A Die Welt szerint az, hogy a találkozót Berlinben tartják, annak a jelzéseként tudható be, hogy ha a CDU elveszítené a szeptember 26-án esedékes Bundestag-választást, az rosszul érintené a konzervatív politikát. A lap utal arra, hogy a közvélemény-kutatási adatok azt jelzik, megroppanhat a konzervativizmus legfontosabb európai pillére, vagyis az, hogy a berlini kormányt a kereszténydemokraták irányítják.
Sebastian Kurz osztrák kancellár arra figyelmeztetett, hogy baloldali győzelem esetén megváltozna Németország és vele együtt Európa. Úgy vélte azonban, hogy ennek megakadályozására, Németország vezetésére Armin Laschet, a CDU/CSU kancellárjelöltje az alkalmas.
Leo Varadkar volt ír miniszterelnök azonban felfestette a falra az európai konzervatívok rémképét. Úgy fogalmazott, hogy az EU-ban „Berlintől nyugatra nincs már több konzervatív kormány, és ha mi itt elveszítjük a választást, akkor már csak a Baltikumra és a Nyugat-Balkánra támaszkodhatunk”. Varadkar szerint a térvesztésnek az az oka, hogy az elmúlt években több oldalról is nyomás alá került a konzervativizmus: jobbról a populisták, középről pedig a gazdasági liberalizmus hívei részéről, miközben a zöldek elszipkázzák a fiatal választókat.
A néppártiaknak ki kell állniuk saját értékeik és a piacgazdaság mellett. A Die Welt idézi Rafal Trzaskowskit, a lengyel Polgári Platform ellenzéki politikusát, akit tavaly csak szoros versenyben tudott legyőzni az elnökválasztáson Andrzej Duda. Trzaskowski szerint a néppárti konzervativizmus már nem erős, nem releváns és nem szexi.
A német lap szerint szembeötlő, hogy Varadkar, Trzaskowski, valamint Pablo Casado, a Spanyol Néppárt elnöke sokkal több karizmát és lendületet mutatott, mint a német konzervatívok. Armin Laschet kancellárjelölt felszólalásáról a Die Welt azt írja, hogy az korántsem volt a nap fénypontja, Angela Merkel távozófélben levő kancellár szerint pedig mindenki számára világos: 16 év után nem tekinthető automatikusnak a kancellári hivatal újbóli megszerzése.
A LokalKlick című Rajna- és Ruhr-vidéki német online újság beszámolója szerint a Daniel Freund zöldpárti európai parlamenti képviselő és Michael Wech filmkészítő által a magyar miniszterelnökről tavaly forgatott dokumentumfilm a német tévéfilmdíj egyik idei jelöltje.
A „Halló, Diktátor - avagy Orbán, az EU és a jogállamiság” című filmet egy mönchengladbachi szabadtéri vetítésen mutatták be, az alkotókkal és zöldpárti politikusokkal folytatott vitával egybekötve. A Magyarországon és Brüsszelben készült alkotás a LokalKlick szerint érdekfeszítő bepillantást nyújt Orbán Viktor üzelmeibe és azon kísérletébe, hogy felszámolja Magyarországon a demokráciát.