„1%
Reggeli gyors

Felszámolták a hatóságokat, már a lakókat is kiszorítja a kormány az élőhelyükről

11/11/2021 15:36

| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter

Kiemelt beruházás lett a Budapesti Műszaki Egyetem új épülete, ami az energetikai eljárások alól is mentesítették, és a Várbeli kormányzati negyed is kiverte a biztosítékot. A kormány több mint háromezer beruházást nyilvánított kiemelt jelentőségűnek, amiknek semmi közük a közérdekhez. Milyen hamis képeket mutat a kormány, miért kerüli meg az szakmát?

Kiemelt beruházás lett Garancsi István Dürer-kertnél folytatott építkezése. A Népfürdő utcai sportcsarnokkal kapcsolatos kormányzati VIP-beruházás miatt az angyalföldi képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak, és kiemelt lett a BME új épületének kivitelezése is. Csak hogy néhányat említsünk azon kiemelt beruházások közül, amik botrányos módon bárki érdekeivel szembe menve készülnek. Ezekből a szabályok alól kivett, indokolatlanul kiemeltnek nyilvánított kormányzati beruházásokból lett elegük azoknak, akik a Stop kiemelt beruházások Facebook-csoportot megalakították. Az egyik tag, Bodnár Zsuzsa, civil környezetvédő a Reggeli gyorsban beszélt arról, hogyan alakítja a saját képére a kormány az országot.

2021. november 11. Reggeli gyors (2021. november 11., csütörtök 06:00)
157:38
00:00
Műsorvezetők: Dési János, Panxnotded Miklós, Szénási Sándor, Para-Kovács Imre, Mérő Vera Szerkesztők: Bálint Judit, Korpás Krisztina, Selmeci János, Jávor Dénes Marcell, Herskovits Eszter

A teljes beszélgetés a lejátszóra kattintva 1:54:05-től hallgatható meg.

De mit jelent egyáltalán az, hogy kiemelt beruházás? Ha valamire rámondják, hogy kiemelt beruházás, az egyedi beépítési szabályokat, egyedi, akár törvényeket is felülíró lehetőséget jelent a beruházó számára.

A törvényt 2006-ban hozták meg, de akkor még kizárólag az EU-támogatott nagy beruházások esetén lehetővé tette az engedélyezési eljárás felgyorsítását és egyéb kedvezményeket. Hangsúlyosan tehát olyan beruházásokra vonatkozott a törvény, amik közérdeket szolgálnak. Ez a törvény hígult fel, amikor csökkentették azoknak a követelményeknek a számát, amit eredetileg alkalmaztak, például hogy mekkora lehet a beruházás, hány főt alkalmazhat. Ma már arra sincs szükség, hogy EU-s beruházás legyen.

Így fordulhatott elő, hogy míg 2010 előtt csak 24 ilyen beruházás volt, 2010 óta már meghaladja a háromezret is a számuk. Bodnár Zsuzsa szerint a különféle törvénymódosításoknak eredményeképpen ma gyakorlatilag bármire azt mondhatja a kormány, hogy ez kiemelt fontosságú, és nem kell a szokásos engedélyezési eljárásokat betartani.

De hogyan százszorozódhatott meg ezeknek a száma? A kiemelt beruházások teljesen önkényes döntések alapján lesznek. Bodnár naponta szembesül a Magyar Közlönyt forgatva azzal, hogy újabb és újabb kiemelt beruházásról számolnak be. És ami bekerült a közlönybe, még azt is folyamatosan módosítgatják, tette hozzá. "Tehát még csak nem is arról van szó, hogy a törvény megszabná, hogy egy kiemelt beruházásnál, mi érvényesül, hanem maga a helyszín és az építtető szándéka dönti el, hogy ott éppen milyen magas épületet akar felhúzni, mennyire akarja megtartani a zöld felületet". Az építési törvények, a szabályok, a területrendezési tervek, a helyi építési szabályok, gyakorlatilag semmi nem vonatkozik onnantól az építkezésre, mert egy rendelettel mindezt felülírja a kormány.

Liget Budapest - A Magyar Zene Háza építése
 
Zene háza alapozás
 
Budapest, 2019. január 16. Védett fák a Liget Budapest projekt keretében épülő Magyar Zene Háza építési területén a Városligetben 2019. január 16-án. MTI/Balogh Zoltán
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
 

 

A Dürer-kert helyére például egy 35 méteres épületet emelnek, ami a Városliget felé magasodna. Kik ennek a nyertesei? Bodnár szerint a nyertesek a nagy cégek, a kormányközeli cégek, de vannak biztos olyanok, akik alvállalkozóként végzik a munkát Tehát vannak olyan körök, akiknek fontos, hogy egy beruházás létrejöjjön. A vesztesek ugyanakkor nagyobb számban találhatók: a helyi önkormányzatokat meg sem kell kérdezni, a lakosság véleményét ki sem kell kikérni, ezért a sok kétségbeesett tiltakozás, ami lepattan a döntéshozókról, mondta.

Az érintett lakosságon kívül a szakma is tiltakozott a Dürer-kerttel szemben, hogy ott a Városliget, amit egyébként egy külön törvénnyel is kiemeltek azon kívül, hogy az egy kiemelt beruházás, vagy ott a Várban az építkezés, ami ellen pénteken tiltakoztak, ahol a szakmai érvek is lepattantak. Egyáltalán nem is volt szakmai vita, meg sem védik ezeket a kiemelt beruházásokat, nincs is előtte egyeztetés a szakmával, hanem valakik eldöntik, hogy oda építenek valamit, ahova ők szeretnék, mondta.

A Várban pedig olyan lezárások lesznek, ami még a turizmust is veszélyezteti, a helyi lakosságot nem is említve. Pedig egy csomó közterületről a helyiek ki lesznek zárva. Teljesen megbolygatják az ott élők életét. A kormányzati negyeddé való változtatással mélygarázsokat akarnak létrehozni, ami megbontja a várfalat, és több ezer dolgozót is felköltöztetnének a Várba, amit Naszályi Márta I. kerületi polgármester nem bír el a Várkerület. Bodnár szerint bár sok beruházás megvalósult, de a tiltakozásoknak mégis van értelmük, hiszen tovább akarnak bontani, eltűnhet sok zöldfelület.

És persze ide tartozik, hogy a környezetvédelmet és az örökségvédelmet felszámolta a kormány, a hatóságok helyett kormányhivatalok jöttek létre, amik nem fekszenek keresztbe a beruházásoknak, és pillanatok alatt kimondják ezek a hatóságnak nevezett kormányhivatalok, hogy nincsen jelentős környezeti hatása, vagy nincsen olyan műemléki érték, amit védeni kellene, mondta Bodnár. "Ezek elképesztő dolgok", és azért is jött létre az akciócsoportjuk, hogy az országszerte, rendszerszinten megvalósuló kiemelt beruházások ellen tiltakozzanak.

Szerinte aláírások gyűjtése, a petíciók már kevés. "Itt olyan cselekvésre van szükség, amibe be kell vonni a politikusokat, a döntéshozókat, a szakmát, hogy összefogva tiltakozzunk az ellen, hogy ilyen módon, így ne lehessen felülírni a törvényeket, ne lehessen felszámolni a helyi önrendelkezést, és hogy újra és újra felhívják a figyelmet a környezetvédelmi és örökségvédelmi szabályok jelentősségére".

A Városliget esetében vagy éppen a Kossuth tér átépítése során a jelenlegi hatalom az 1944-es állapotokhoz ragaszkodik, ami Bodnár szerint "rendkívül problematikus". A külügyminisztérium vagy a pénzügyminisztréium felépítése olyan formában, ahogy egykor a Várban volt, rendkívül rossz emlékeket idéz föl azokban, akik tudják, hogy ezek az intézmények voltak az 1. majd a 2. világháborúban a döntéshozók, mondta.

"A külcsín most arra hajaz, hogy olyan legyen a Vár is, mint egy belvárosi kerület, olyan magasságú épületeket akarnak létrehozni, olyan monumentalitást akarnak megteremteni, ott, ahol annak az építészek szerint nincs helye. De ha ez csak egy esztétikai vélemény, akkor is meg kellene vitatni, hiszen ez nem egy olyan helyszín, ami egy a sok közül, hanem szimbolikus". Bodnár szerint nem is hagyományról van szó, hanem össze-vissza, önkényesen kiválogatják a régmúltból azokat, ami valakinek tetszik, és azt megpróbálják újra építeni.

"2021 van, korszerű épületeket kellene felépíteni, és nem egy hamis történelmi emlékképet felidézni, ami sokakban rossz emlékeket idéznek" - mondta az aktivista.