„Támogassa
Reggeli gyors

Félfordulat a pénzcsapon: még a választás előtt lesújthat a kormányra Brüsszel

3/12/2021 11:02

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Az európai bírósági főtanácsnok csütörtökön közzétett indítványáról írt a nemzetközi média. Manuel Campos Sánchez-Bordona szerint el kell utasítani Magyarország és Lengyelország azon keresetét, amelyet a jogállamiság elveinek a megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer ellen nyújtottak be.

A Reuters szerint az önmagát illiberálisként jellemző Orbán Viktor miniszterelnök és a Varsóban kormányzó, euroszkeptikus Jog és Igazságosság párt csatákat vív a liberális EU-országokkal és az unió végrehajtó testületével többek közt a nők, az LMBT-közösség tagjai, a migránsok jogai, továbbá a média, a bíróságok és tudomány szabadsága ügyében. Miközben jogvédő aktivisták riadót fújnak a jogállamiság rongálása miatt, Orbán és a lengyel PiS a hírügynökség szerint folyamatos támogatást élvez a kiterjedt közkiadásokkal, nacionalista retorikájával és konzervatív politikájával.

Az EU csaknem teljesen kudarcot vallott abban, hogy változtatásra kényszerítse két volt kommunista tagállamát, tavaly azonban megállapodásra jutott, hogy visszatartja azoknak az uniós költségvetési finanszírozását, akik megsértik a közös jogi normákat, beleértve az emberi és polgári jogokat. Ezt az eszközt még nem használták, és - a kijelölt főtanácsnok most közzétett előzetes szakvéleménye után - az Európai Bíróság ítélete fogja majd megállapítani, hogy vajon élesebbek-e ennek a fogai, mint a demokrácia védelmére hivatott többi, már rendelkezésre álló rendszabálynak - írja a Reuters.

A Politico amerikai hírportál brüsszeli kiadása azt hangsúlyozza, hogy az Európai Bíróságra nézve nem kötelező erejű főtanácsnoki indítvány fokozza a Magyarországra és Lengyelországra gyakorolt nyomást. Felidézi, hogy a tavaly megkötött politikai alku értelmében az uniós tagállami vezetők kérték meg az Európai Bizottságot, tartózkodjék a szóban forgó eszköz alkalmazásától mindaddig, amíg nem zárul le a vita ennek az úgynevezett kondicionalitási mechanizmusnak a jogszerűségéről. A Bizottság azonban - a demokrácia erodálása és az uniós pénzalapok felhasználásával kapcsolatos visszaélések miatt aggódó Európai Parlament nyomására - a múlt hónapban levelet küldött Varsóba és Budapestre, ezzel megtéve az első, informális jellegű lépést az eszköz alkalmazását illetően.

A párizsi Les Echos emlékeztet arra is, hogy az a bizonyos tavaly decemberi alku rendkívül feszült légkörben köttetett: a lengyel és a magyar kormány azzal fenyegetőzött, hogy nem fogja megszavazni az EU többéves költségvetését. A kilátásba helyezett vétótól csak akkor álltak el, amikor német közvetítéssel úgynevezett értelmező nyilatkozatot fűztek a rendelkezéshez, amely megadta a két ellenszegülő kormánynak azt a garanciát, hogy a jogszerűség körüli vita európai bírósági rendezéséig nem alkalmazzák a mechanizmust.

A londoni Financial Times arra hívja fel a figyelmet, hogy a két országgal kapcsolatban az uniós kifogásoknak eltérőek a hangsúlyai: Lengyelországban leginkább a bírói függetlenség veszélyeztetése ad okot aggodalomra, míg Magyarországon a korrupció, amihez hozzájárulnak a közbeszerzési szabályok hiányosságai.

A müncheni Süddeutsche Zeitung idézi a hárompárti új német kormánykoalíció egy-egy európai parlamenti képviselőjének a reagálását. A szociáldemokrata Katarina Barley, volt német igazságügyi miniszter megfogalmazása szerint a főtanácsnoki állásfoglalás nyomán „egy félfordulattal ismét tovább szorult a pénzcsap”. Moritz Körner szabad demokrata EP-képviselő azt mondta, az előterjesztés „jó hír az EU alapértékeinek és pénzügyi értékeinek a védelme szempontjából”. A zöldpárti Daniel Freund úgy véli: „immár nincs alapja annak, hogy tovább várjanak a szankciókkal, miközben Varsó és Budapest lebontja a jogállamot”.

A varsói Rzeczpospolita szerint egy lépéssel közelebb került az EU-alapok leállítása Campos Sánchez-Bordona állásfoglalásával, miszerint az Európai Bizottságnak jogában áll visszatartani uniós pénzeket azoktól a tagországoktól, ahol nem független az igazságszolgáltatás. Az Európai Bíróság tényleges ítéletének várható tartalmát illetően nincs igazán kétely a nemzetközi médiában, az viszont feltűnően bizonytalan, hogy mikor születik majd meg ez a verdikt. Néhány hete a média egy része még azt írta, hogy legkorábban ez év vége előtt. A mostani főtanácsnoki közleményt ismertetve a beszámolók többsége a jövő év elejét valószínűsíti. A Rzeczpospolita azonban úgy véli tudni, hogy csak kora tavasszal teszik közzé az ítéletet, vagyis addig még mindig van nagyjából három hónap. Mindazonáltal a lap helyzetértékelésének az a lényege, hogy Lengyelország megfizetheti a bíróságok átpolitizálásának az árát.