Extraprofitról és átláthatatlan bevételekről Orbán milliárdos rokonságát kellene kérdezni
15/06/2022 12:10
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Hatalmas léptékben gyarapodik a magyar miniszterelnök rokonsága. Szoros a milliárdosverseny, ahogy a G7 gazdasági újság megállapította. A Reggeli gyorsban Jandó Zoltán újságíró ennek a családi jólétnek a hátteréről beszélt.
A miniszterelnök rokonságához tartozó cégeknek jelentős osztalékjövedelme volt az elmúlt években. Jandó Zoltán gazdasági újságíró a Reggeli gyorsban azt mondta, különösen a második kétharmados választási győzelem után "lett látványos" a gazdagodás. Orbán Viktor miniszterelnök édesapjának 2014-ig "visszafogott jövedelme" származott a kőbányából, ami néhány tízmillió forintot, vagy éppen százmilliós nyereséget jelentett, de azóta minden évben 900 millió forint körüli összeget tud kivenni a cégéből, ahogy a mostani cégbeszámolók szerint megtehette a 2021-es év után is, amikor 950 milliós nyeresége lett a cégének.
A gazdasági újságíró számítása szerint 2010 óta nagyjából 9,5 milliárd osztalékjövedelme volt idősebb Orbán Győzőnek. Ezzel "önmagában nem lenne probléma", és ahogy arra Orbán is hivatkozik: teljesen piaci körülmények között bárki ugyanúgy vállalkozhat, és az sem kizáró ok, hogy valakinek egy vezető politikus van a családjában. "Ami már érdekesebb", mondta Jandó, hogy állami megrendelések is gazdagítják, és ez történt: állami megrendelésekhez köthetők az Orbán-bányák.
A másik érdekesség, hogy a kormányfő édesapjának a legfőbb cége, a Dolomit Kft. "iszonyatosan látványosan magas profitrátával működik. A kőbányászatban az átlagos nyereségráta 15 százalék, ehhez képest a Dolomit Kft.-nél 30-45 százalék között volt a tiszta profit, ami két-háromszorosa az iparági átlagnak. Jandó felhívta a figyelmet, hogy közgazdasági értelemben ez az extraprofit, amikor egy cég az iparági átlaghoz képest ekkora nyereséget tud elérni.
A miniszterelnöknek két testvére is van, akiknek ilyen-olyan vállalkozásai vannak, és az édesapjuk cégeiben töltöttek be szerepeket, aztán azokat feldarabolták, így most jelentős vállalati érdekeltségeik nincsenek, csak kisebb cégekről van szó, kisebb bevételekkel: alapvetően a jövedelmet termelő vállalkozásokat idősebb Orbán Győző fogja össze, mondta Jandó.
Az újságíró szerint fontos, hogy rögzítsék, és felhívják a figyelmet arra, hogy milyen folyamatok vannak. Például nem Orbán Győző esetében, hanem két generációval lejjebb, a miniszterelnök vejének, Tiborcznak a cégénél ezeknek a történteknek következménye is lett, és OLAF-vizsgálat indult Magyarországon ellen az Eliot közbeszerzései miatt.
Amikor az a kérdés, hogy "honnan jött az első milliárd", arról Jandó Tiborcz esetében feltételezte, hogy már előtte is lehetett "némi tőke", de mivel a a céget 3 milliárdért adta el Tiborcz, az "már erős induló tőke, amiből fel lehetett építeni ezt a birodalmat, ami sokkal többet termel, mint id. Orbán Győző osztalékai". Milliárdos tételekről beszélünk, ráadásul ott azt sem lehet meghatározni, hogy a pénz egy része honnan érkezik. Amikor megkérdezték Tiborczéktól, hogy honnan jött össze a tízmilliárdnyi osztalék, nem árulták el nekik. "Nem teljesen transzparens, egy átlag embernek nehéz értelmezni, de amikor ilyen tételek mozognak, és nem látjuk, hogy honnan, arról mindenképpen érdemes írni függetlenül, hogy van-e következménye" - mondta a gazdasági újságíró.
A korrupciógyanús dolgoknak olyan következménye, ami visszahat az érintettre, Magyarországon nincs, vagy nagyon messzire kell menni érte, mondta Jandó Zoltán gazdasági újságíró a Reggeli gyorsban.