Európát támadja Oroszország, zaklatja Amerika és erőteljes versenytársa Kína

Új ablakban

2026. január 02. Reggeli gyors - részlet 26.01.02. Kárpáti János lapszemléje

05:18

00:00

A legjobb, ami elmondható Európáról a 2025-os esztendő elteltével, az, hogy lehetett volna rosszabb is – vélekedik évértékelő kommentárjában az EurActiv. Az uniós portál hangsúlyozza, hogy a kontinenst támadja Oroszország, megalázóan zaklatja Amerika, és erőteljes versenytársaként jelenik meg Kína. A növekedés fakó, az eladósodás nyomasztó, a politika széttöredezett. Az idei utolsó csúcstalálkozójukon azonban az EU vezetői képesek voltak meghozni néhány olyan üdvözlendő lépést, amelyek megszilárdítják a talajt az unió lába alatt, hogy képes legyen megfelelni az előtte álló, még nagyobb kihívásoknak.

Konkretizálva ezeket az eredményeket, a portál kifejti, hogy először is sikerült elérni a legfontosabb célt, az ukrán kormányzat finanszírozhatóságának a biztosítását az elkövetkező két évre. Ukrajna 90 milliárd euróhoz jut a közös európai hitelfelvétel nyomán, és eközben meghatározatlan ideig befagyasztva maradnak a zárolt orosz központi banki javak. Ez lehetővé teszi, hogy Kijev ellenálljon az Oroszország előtti   kapitulációra irányuló amerikai nyomásnak, valamint biztosítja, hogy az EU a befagyasztott javakat ütőkártyaként használhatja, amikor önálló helyre tart igényt a tárgyalóasztalnál, ahol olyan békemegállapodás születik amerikai közvetítéssel, amely az egész európai kontinens biztonságát érinti.

Az EurActiv által másoddikként kiemelt eredmény, hogy az elmúlt hetekben tett lépések fontos precedenst teremtettek, ami javítja az európaiak kezében levő eszközrendszert, ha meg akarnak felelni a geopolitikai kihívásoknak. Nevezetesen, hogy a vészhelyzeti felhatalmazást alkalmazva, minősített többséggel hosszabították meg határozatlan időre az orosz javak befagyasztását, és ezzel megtalálták annak a módját, miként lehet megkerülni az egyhangúság követelményét a szankciók félévenkénti meghosszabbításához. Ez – fogalmaz a portál – kiküszöböli annak a kockázatát, hogy Magyarország, Szlovákia, illetve más, Kreml-barát tagállam vétózzon. Szintén a magyar, szlovák, illetve cseh vétó megkerülését célozza a megerősített együttműködés eszközének az alkalmazása a közös hitelfelvételnél – ami új távlatokat nyit az uniós költségvetést illetően.

Megjegyzi azonban az EurActiv azt is, hogy a németek nem akarták ezt a közös hitelfelvételt, így a döntés Friedrich Merz kancellár számára politikai vereséggel ér fel. Merz úgy szerette volna biztosítani Kijev képességeit, hogy a forrásokat a zárolt orosz javakból teremtik elő. Félő, hogy a közös uniós hitelfelvételi döntés most a szélsőjobboldali Alternatíva párt pozícióját erősíti tovább Németországban.

Az imént ismertetett cikk is példa arra, hogy a nyugati média, amely korábban inkább mintegy elszigetelt, egyedi esetként írt hazánkról, újabban egyre inkább rendszerbe, európai kontextusba illesztve, és európai problémaként minősítve teszi ezt: nem azt mondja, milyen szomorú, hogy Magyarországon ez van, hanem azt figyeli, miként lehet kivédeni a magyar politika Európára gyakorolt negatív hatását.

Ugyanebbe a sorba illeszkedik a Politico beszámolója arról, hogy újévi beszédében Volodimir Zelenszkij azt mondta: a békemegállapodás ugyan 90 százalékban elkészült, de a fennmaradt 10 százalék fogja eldönteni a béke ügyét, Ukrajna és Európa sorsát. Ő maga – jelentette ki – csak erős megállapodást fog aláírni, olyat nem, ami csupán tovább szítja a háborút. „A háborúnak akarunk véget vetni, nem Ukrajnának” – fogalmazott. Az ukrán elnök – írja a Politico – köszönetet mondott csaknem az összes európai országnak a támogatásért. Ezeket egyenként felsorolta, de Magyarországot nem említette köztük. Zelenszki azt mondta: egy budapesti stílusú papír nem fogja kielégíteni Ukrajnát. A Politico szerint ezzel az orosz invázióval kapcsolatos magyar álláspontra utalt, de megjegyzem, lehetséges olyan értelmezés is, miszerint az 1994-es budapesti memorandumra vonatkozott a kitétel, arra, hogy Moszkva a magyar fővárosban ünnepélyes ígéretet tett Ukrajna szuverenitásának és integritásának tiszteletben tartására.

Clooney francia állampolgár lett

Egészen más témában, de találtam még egy magyar utalást a Politicóban. Az emberbaráti tevékenységével is kitűnt George Clooney fimszínész – feleségével, az emberi jogvédő Amallal és gyermekeikkel együtt – gyorsított eljárásban megkapta a francia állampolgárságot. Erről szóló beszámolójában a portál kitér arra, hogy a Clooney-házaspár alapítványa, amely több mint negyven országban nyújt ingyenes jogi segítséget a szólásszabadság és a női jogok védelmében, összekülönbözött az orosz hatóságokkal és a magyar Orbán Viktorral, akit Clooney a haragvás és a gyűlölködés példájaként említett.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathjatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)