Eső - Szénási Sándor jegyzete
7/12/2022 18:03
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
"A Rigában betiltott, Dozsgy (Eső) nevű csatornát már egyszer ellehetetlenítették, és éppen Putyin országában, konkrétan márciusban, amikor a hivatalosan speciális katonai műveletnek nevezett háborút háborúnak mondták, és arra szólították fel a nézőket, hogy mondjanak nemet rá."
Lettországban megvonták egy orosz tv-állomás működési engedélyét. Ez még nem lenne akkora hír: az Európai Tanács az Unió teljes területéről kitiltotta az orosz Russia Today és Szputnyik csatornákat, amit az EU Általános Bírósága is jóváhagyott, tekintettel arra is, hogy maga a Russia Today igazgatója nevezte munkahelyét a demokrácia elleni harc eszközének. A Baltikum államai különösen örültek a tiltásnak, Moszkva ugyanis a médiában azóta csöpögtet mérget az orosz kisebbség fülébe, amióta a három ország kivált a birodalomból.
Csak hát a Rigában betiltott, Dozsgy (Eső) nevű csatornát már egyszer ellehetetlenítették, és éppen Putyin országában, konkrétan márciusban, amikor a hivatalosan speciális katonai műveletnek nevezett háborút háborúnak mondták, és arra szólították fel a nézőket, hogy mondjanak nemet rá.
Ez ugye, több mint derék dolog, kaptak is sugárzási engedélyt Rigában.
A lett Médiatanács azonban eddig kétszer jelezte, hogy a televízió nem tartja be a játékszabályokat. Az első probléma az volt, hogy egy Ukrajnát mutató térképen a Krím-félszigetet orosz területként jelölték, a második pedig az, hogy az inváziós orosz hadakat a „mi hadseregünknek” nevezték, illetve gyűjtöttek is a javukra. A Médiatanács szerint ez simán az agresszor támogatását jelenti, ami a Dozsgy ellenzéki múltját ismerve több mint különös.
A lett biztonsági szolgálat ezek után közölte, hogy a Dozsgy nemzetbiztonsági kockázatot jelent, be kellene tiltani. És lőn. Dacára annak, hogy a tévé vezetése elhatárolódott a történtektől, és azonnal elbocsájtotta azt az Alekszej Koroszteljovot, aki a gyűjtést elindította, és a térképet mutogatta, nota bene, nem is a rigai stúdióból, hanem a grúziaiból, merthogy Koszteljovnak sosem volt lett letelepedési engedélye.
Ha valaki eltúlzottnak, sőt igazságtalannak tartja a lettek reakcióját, igaza van, de nem éli azt meg, amit a baltiak az ukrajnai háború kezdetétől, sőt már korábbról átélnek. De persze, így is kényelmetlen arról olvasni, hogy a lett Államnyelv Központ sok száz euróra bünteti az orosz iskolák tanárait a lett elégtelen ismerete miatt, vagy éppen elbocsájtja őket, ami Észtországban is előfordul, az orosz használatát pedig permanensen szorítják vissza.
Augusztusban Janis Bordans igazságügy-miniszter azt mondta, az orosz nyelvet egyenesen be kellene tiltani, mert bizonyos helyzetekben, szakmákban elnyomja a lettet, meg az orosz különben sem az Unió nyelve.
A fiatalok kivándorlásával küszködő Baltikum a növekvő számú orosz kisebbséggel kapcsolatos görcsei okán (Riga és Tallin lakosságának a fele orosz) az orosz birodalmi álmoktól történelmileg és a jelenben is jogosan rettegve nem éppen a kisebbségi jogok paradicsoma. De a Moszkva által folyamatosan tüzelt balti oroszok közül a fiatalabbak igenis éreznek lojalitást az ország iránt, jobban is beszélik az államnyelvet, mint a szüleik, és biztosan tudják, hogy nem szeretnének ágyútöltelék lenni Ukrajnában. Viszont az ország, ahol születtek, nem könnyíti meg a dolgukat, mert a félelmek mélyek, és a balti nacionalizmus több mint logikusan született meg, válaszként az oroszra.
Lesz-e olyan kor, amiben Moszkva békén hagyja őket, és lettek, litvánok, észtek, oroszok, és lengyelek megélik az összetartozásukat?
Az idő nem ennek dolgozik.
Szénási Sándor jegyzete a 2022. december 7-ei adásában hangzott el.