''El kell oda jutni, hogy ne egy golfpályát tartsunk szépnek, hanem egy virágos rétet''

Történelmi jelentőségű ítélet született: egy nemzetközi bíróság kimondta, hogy az elégtelen klímavédelem sérti az emberi jogokat. A döntés a svájci államot marasztalta el, mondván, a hiányos klímapolitika veszélyezteti a ma élő idősek egészségét, különösen a hőhullámok idején. A határozat új korszakot nyithat a klímaváltozás jogi megítélésében – és alapjaiban vetheti fel a kérdést: van-e jogunk fenntarthatatlan módon élni?

Erről is szó lesz a Határtalan Tudás idei első eseményén, ahol szakértők vitatják meg a jog és a fenntarthatóság kapcsolatát. A témáról Jordán Ferenc biológust, a Kolozsvári Biológiai Kutatóintézet csoportvezető kutatóját kérdeztük.

Jordán szerint a jog kérdése ma már megkerülhetetlen a környezeti válság közepette. „Azok a kihívások, amelyekkel az emberiség szemben áll, felvetnek gazdasági, technológiai, ökológiai és jogi kérdéseket is. Csak akkor van esélyünk megoldani őket, ha mindegyik szempontból körüljárjuk” – mondta.

 

A kutató úgy látja, az emberiség története hosszú ideig sikertörténet volt, de mára nyilvánvalóvá vált: mindennek ára van. „Nem mindegy, hogy félmilliárd vagy nyolcmilliárd ember él a Földön. Nem biztos, hogy ugyanazok a szabályok működnek ma, mint ötezer éve” – fogalmazott. Példaként említette, hogy míg egy fa kivágása vagy egy mocsár lecsapolása évezredekkel ezelőtt más léptékű beavatkozás volt, ma globális következményekkel járhat.

Szerinte ezért „újra kell pozicionálnunk magunkat”, és a jogi kereteket is finomhangolni kell ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjunk a megváltozott körülményekhez.

Robogunk a fal felé

Arra a kérdésre, hogy az egyén felelőssége mennyiben számít, Jordán egyértelmű választ adott: mindenkinek van felelőssége. „Van az egyénnek is, a törvényhozóknak is, a kapitalista rendszernek is, az oktatásnak és a tudománynak is. Az a kérdés, hogy ezek a szereplők hogyan tudnak egymással kommunikálni, és hogyan lehet a felelősséget úgy leosztani, hogy ebből győztesen jöjjünk ki.”

Jelenleg azonban nem ez látszik. „Egyelőre úgy tűnik, hogy robogunk a fal felé, és ha nem csinálunk semmit, akkor fejjel nekimegyünk” – fogalmazott.

A globális együttműködés hiányát különösen aggasztónak tartja. Szerinte a környezeti problémák megoldásának alapfeltétele lenne egy „globális minimum”, valamiféle közös stratégia és párbeszéd. Ehelyett azonban „egyre távolodunk ettől”, ami rossz hír, mert éppen ellenkező irányba kellene haladni.

A jog mint fordulópont

A svájci ítélet kapcsán Jordán úgy véli: a természettudomány már megtette a magáét. „A tudósok mindent elmondtak, amit lehet. Rengeteg információnk és ötletünk van arra, mit kellene csinálni. Most a labda a közgazdászok és a jogászok térfelén pattog.”

Szerinte a jog hagyományosan konzervatív műfaj, nehéz gyors és radikális változtatásokat keresztülvinni. „Nyolcmilliárd ember nem élhet olyan szabályok szerint, mint félmilliárd. Drasztikus változásokra van szükség” – mondta, hozzátéve: nem elég „egy paragrafusban egy mondatot átírni”, alapjaiban kell újragondolni bizonyos rendszereket.

A svájci ügy mellett más országok is jogi útra léptek: a tengerszint-emelkedés miatt veszélyeztetett szigetállamok – például Tuvalu vagy Indonézia egyes területei – szintén nemzetközi fórumokhoz fordulnak. Jordán szerint ezek az eljárások akár „földindulást” is hozhatnak a jog világában. „Nagyon bízom abban, hogy a jog megsegíti a tömegeket is, és azokat, akik egy olyan jövőt szeretnének, ami a következő generációknak is élhető” – fogalmazott.

Depresszió helyett cselekvés

A klímaszorongás jelenségéről azt mondta: érthető, de önmagában nem vezet megoldáshoz. „A depresszió nem vezet sehova. A megoldás abból jön, hogy az ember konstruktív és pozitív próbál lenni.” Szerinte beszélni kell a problémákról, minél szélesebb körben, mert csak ebből születhet valódi változás.

A hosszú távú kiút azonban nem pusztán technológiai kérdés. „Az alternatív energiahordozók önmagukban nem oldanak meg semmit, ha nincs mögöttük kulturális változás” – hangsúlyozta. Szerinte el kell jutnunk oda, hogy ne a mesterségesen karbantartott golfpályát tekintsük ideálnak, hanem a biodiverz, „virágos rétet”.

A nemzetközi bírósági döntés tehát nemcsak egy államot marasztal el, hanem egy alapvető kérdést tesz fel: meddig tekinthető jogszerűnek az a gazdasági és életmódbeli modell, amely bizonyíthatóan veszélyezteti mások egészségét és jövőjét? A válasz most már nemcsak tudományos vagy politikai, hanem egyre inkább jogi kérdés is. Ezeket a kérdéseket boncolgatják hétfő este hattól  a Határtalan Tudás idei első eseményén.

Jordán Ferenc, biológus, PhD, Biológiai Kutatóintézet csoportvezető kutatója, Kolozsvár

Sulyok Katalin, biológus, jogász, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar oktatója, PhD, a Durham University docense

Kurucz Kornélia, biológus, PhD, Pécsi Tudományegyetem adjunktusa

Helyszín: Közép-európai Egyetem, Budapest, Nádor u. 15. Auditórium

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)