„Klubrádió“
Reggeli gyors

Egyre bátrabban tüntetnek az ellenzékiek

7/01/2019 14:26

| Szerző: Klubrádió

Soros György áll a tüntetések mögött - ezt sulykolja Orbán, de bizonyítani nem tudja. Az viszont látható, hogy növekszik az elégedetlenség. Nemzetközi lapszemle.

A Washington Posttól kezdve a France 24-en, a kínai, az osztrák, a brit hírügynökségen át az arab Al Jazeeraig – számos helyen adtak hírt és körképet a szakszervezetek, civilek és ellenzéki pártok szombati budapesti tüntetéséről. A Szabad Európa Rádió a kormányfő tüntetők lekezelésére vonatkozó kijelentését is idézi, miszerint ő hisztérikus sikongatásnak volt a tanúja. Hozzáteszi a tudósítás, hogy ugyan bizonyítani nem tudja, de ismét Sorost tette felelőssé Orbán a tüntetésekért, de ez már megszokott toposz a világ szélsőjobbos vezetőinek szájából. Áderről, mint a miniszterelnök szövetségeséről azt írja, arra való hivatkozással szignózta a rabszolgatörvényt, hogy az Európai Unióban is hasonló a túlóra szabályozása. Ellenben a három éves fizetési határidő nem – jegyzi meg a tudósítás.

A legkomolyabb tüntetés 2010 óta

Radics Gyula felháborodott az alkotmány újraírásán, felháborodott a média kormánykézbe kerülésén, és nem hagyta nyugodni a Közép-európai Egyetem bezárása sem, de tüntetésre csak most szánta rá magát: a rabszolgatörvénynél betelt a pohár – nyilatkozta a New York Times helyszíni tudósítóinak. Az ünnepek alatt az Orbán-kormány sebtében két vérlázító törvényt is elfogadott, amelyek közül a közigazgatási bíróságot paralel bíróságként aposztrofálják a szerzők, akik szerint egyértelmű a bíráskodás kormányfelügyelet alá helyezése. A szombati tüntetést 2010 óta a legkomolyabbnak tartja az amerikai lap, s Hídvégi Balázst idézi, aki persze szintén a Soros-féle bűnbakkereséssel értékelte alul a megmozdulást. A lap a 2006-os, tévészékház-féle tüntetéssel állítja párhuzamba a mostanit, idézi Orbánt, aki kapva az alkalmon, akkor azt mondta: a Fidesz mindig a demokrácia, az emberi jogok és a nép oldalán áll. Felidézi a cikk a tévénél szervezett legutóbbi tüntetést is, amikor az ellenzéki képviselők erőszaknak voltak kitéve úgy, hogy a rendőrség szinte tétlenül nézte a fejleményeket. Kordás László, aki 150 ezres szakszervezeti tagságot képvisel, a lapnak is elmondta, hogy sztrájkra készülnek. Úgy látja, akik korábban féltették az állásaikat, most már azok is bátran kimentek az utcára, mert felháborítja őket, hogy alacsony béren még túlóráztatni is akarják őket. Mindenki érzi, hogy a gazdasági növekedés forog kockán a munkaerőhiány miatt. Márpedig a kormány nem engedte be a menekülteket, hogy javuljon a munkaerőhelyzet. A lap hozza az OECD adatát is, miszerint 2006-tól mintegy 1 millió ember hagyta el Magyarországot.

A New York Times egy másik cikkében arról ír, hogy a rázós 2018-as év után a populizmus kezd hanyatlani, de azért még messze van attól, hogy végleg elhagyja a Nyugatot. Alapvetően azt bizonygatja, hogy Trump is a populizmus Európában ismert útjára lépett, pedig neki nem sok oka lett volna rá, hisz a terrorista támadások megritkultak, a bevándorlók száma 10 éves mélypontra jutott és a gazdaság szekere szépen halad. Ellenben ő is nekiment a liberalizmusnak, a multikulturális értékrendnek, melynek legutóbbi példája a falépítéshez való görcsös ragaszkodása és az ennek nyomán kialakult válsághelyzet, azaz a kormányzat részleges leállása büdzsé hiányában. A budapesti tüntetésről képet is ad a cikk, és kiderül az is, hogy 2010 óta a populisták 20 országban kerültek kormányra, és számuk nem növekedni, inkább csökkeni fog 2019-ben, mint ahogy látjuk a németeknél, a lengyeleknél is a populizmus térvesztését.

Az Európai Néppárt meghazudtolja az uniós értékrendet

A Süddeutsche Zeitung Szerbia és Magyarország között von párhuzamot véleménycikkében: Belgrádban és Budapesten is hasonló bannerek tűnnek fel az utcákon és hasonló füttyszó süvít a fülünkbe, amikor 10 ezres tömegek tüntetnek. Mindkét országban az autokrata kormányfő ellen lázadnak és örömre ad okot, hogy a tiltakozók kiállnak a szabadságukért és a demokráciáért. Vucic és Orbán kormányzásuk mellett még abban is hasonlítanak egymásra, hogy mindketten élvezik az Európai Néppárt támogatását. Önös érdekből. Azonban a cikk szerint az EPP meghazudtolja az uniós értékrendet, amit viszont a belgrádi és a budapesti tüntetők is a magukénak vallanak.

A Der Tagesspiegel véleménycikkben foglalkozik a Nagy Imre szobor eltávolításával, ami alkalmat ad nemcsak az ő, hanem Orbán Viktor politikai pályafutásának a felvázolására is. Arra, hogy az egykori Nagy Imre-rajongóból miként lett szélsőjobbos nacionalista, és pont ez adott okot arra, hogy a szoboravatás 30. évfordulója előtt eltüntesse a Vértanúk teréről a szobrot arra való hivatkozással, hogy Nagy kommunista volt. A cikkben a kommunista jelző korántsem pejoratív, végigvezeti, miként akart Nagy Imre humanista szocializmust kiépíteni. A szerző szerint Nagy és Orbán is hősök voltak, de utóbbiról jelen időben ez már nem mondható el.

A horvát Totál Croatia Newsból pedig azt tudhatjuk meg, hogy a Seuso-kincsek eddig elzárt dokumentumait a horvát kormány feloldotta a titkosítás alól. Úgyhogy türelmetlenül várjuk, milyen titkokat rejtegettek ezek a dokumentumok és vajon kiderül-e, hogy Magyarországot vagy Horvátországot illetik-e meg a római kori leletek.

Csernyánszky Judit, Klubrádió FOTÓ: MTI, Mónus Márton.