„1%
Reggeli gyors

Egyedül Magyarország nem írta alá az EU nyilatkozatát

19/05/2021 08:00

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Az Európai Unió azonnali tűzszünetet követel a gázai konfliktus lecsillapítása érdekében. A világsajtó több lapja is megemlíti, hogy a nyilatkozatot csak a magyar fél nem írta alá. 

2021. május 19. Reggeli gyors / részlet, Kárpáti János lapszemléje (21.05.19.)
05:54
00:00

A világsajtó egyik vezető híre, hogy az Európai Unió azonnali tűzszünetet követel a gázai konfliktus lecsillapítása érdekében. A tagországok képviselőinek tegnapi rendkívüli üléséről közzétett nyilatkozatot egyedül Magyarország nem támogatta. Az EU mínusz Budapest állásfoglalás elítéli a Hamász rakétatámadásait, és kiáll Izrael önvédelmi joga mellett. Figyelmeztet azonban arra is, hogy ezzel a joggal arányos mértékben, a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása mellett kell élni. A New York Times a kétmilliós, hallatlanul zsúfolt Gázavárosból keltezi tudósítását, és beszámol arról, hogy az izraeli légicsapások megrongáltak 17 kórházat, illetve klinikát, és romba döntötték az egyetlen koronavírusteszt-laboratóriumot. Az utcákat szennyvíz öntötte el, mintegy 800 ezer ember vízellátása szakadt meg a törött vezetékek miatt. A rombolás és az emberveszteség mértéke – eddig 213-an haltak meg Gázában – a lap megfogalmazása szerint „humanitárius kihívást” jelent az Egyiptom és Izrael között található, már eddig is blokád alatt élő enklávéban. A tudósítás – izraeli és ENSZ-illetékesek közlése alapján – kitér arra is, hogy tegnap maguk a palesztinok akadályozták meg, mégpedig ágyútűzzel, hogy célba érjen Gázában egy nemzetközi segélyszállítmány. Az egyebek közt orvosi eszközöket, illetve üzemanyagot szállító 24 teherautó közül mindössze öt jutott át az ellenőrző ponton, a többi kénytelen volt visszafordulni.

A Financial Times kiemeli, hogy a megosztott Európa, amely Magyarország egyetértésének hiányában tette közzé tűzszünetre vonatkozó felszólítását, tétlen szemlélődő marad a gázai konfliktus ügyében. A cikkből az olvasható ki, hogy ugyan egyedül a magyar kormány tagadta meg csatlakozását a közös fellépéshez, az egység a többi EU-tag vonatkozásában sem teljes. Csaknem harminc esztendővel ezelőtt Európa még hozzájárult az oslói megállapodások megkötéséhez, vagyis részese volt az arab-izraeli konfliktus befejezését célzó erőfeszítéseknek. Az elmúlt években azonban - írja a tekintélyes londoni lap – Európa szerepe és befolyása szertefoszlott, csakúgy, mint a kilencvenes évek oslói békefolyamata által inspirált vízió, az Izrael mellett létrehozandó életképes palesztin állam távlata. Mindeközben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, akit Donald Trump elnöksége is segített, kapcsolatokat alakított ki jobboldali európai vezetőkkel, köztük Sebastian Kurz osztrák kancellárral és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Ez elmélyítette az EU-n belüli nézeteltéréseket, és rontotta az unió konszenzusteremtő képességét az izraeli-palesztin válság ügyében. A Financial Times megszólaltatja Hugh Lovatt politikatudóst, a Külkapcsolatok Európai Tanácsa elnevezésű nemzetközi elemző központ kutatóját, aki szerint a palesztinok jogainak tevékenyebb támogatását szeretné elérni például Írország, Svédország, illetve Luxemburg. Vannak aztán a „csöndes középút” képviselői, a túloldalon pedig a szembenállók, akik közé Ausztria és Magyarország mellett a Cseh Köztársaság is sorolható.

Izraeli-palesztin konfliktus
Fotó: MTI/AP/Yonatan Sindel
 

A Frankfurter Allgemeine Zeitung a kérdéssel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy az ENSZ-hez akkreditált EU-nagykövet már vasárnap közzétette a tagállami külügyminiszterek által tegnap megvitatott állásfoglalás-szöveget, de mivel a magyar egyetértés hiánya már akkor is ismert volt, ezt a nyilatkozatot nem az uniós tagállamok nevében, hanem csupán az Európai Unió nevében tehette meg – ami a frankfurti lap megfogalmazása szerint finom, de nem elhanyagolható különbség. A beszámoló megjegyzi, hogy Magyarország nem először fekszik keresztbe a közös állásfoglalásnak, és hogy Josep Borell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt mondta, számára ezt nehéz megérteni.

Németország egyébként – mint azt a Frankfurter Allgemeine írja – hagyományosan köztes pozíciót foglal el az EU-n belül a közel-keleti kérdésben. Egyfelől szilárdan Izrael mellett áll, amikor megtámadják, másfelől viszont ragaszkodik a nemzetközi joghoz, és ellenzi Izrael településpolitikáját. Heiko Maas német külügyminiszter tegnapi felszólalásában hangsúlyozta a Hamász felelősségét, mondván, a rakétaterrorral tudatosan kiélezte a helyzetet. Ez – tette hozzá – szörnyű következményekkel jár mind az izraeliekre, mind a gázai polgári lakosságra nézve. Ez tehát az a nézőpont, amivel Magyarország nem tud azonosulni.

És mit mondanak a franciák? A párizsi Le Monde-ban az olvasható, hogy Magyarország megtagadja a szolidaritást attól a felhívástól, amely tűzszünetre, a polgári lakosság megvédésére, a Gázába irányuló humanitárius szállítmányok célba juttatására, Izrael önvédelmi jogára, ugyanakkor a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartására irányul. A Le Monde szerint a magyarok ellenzése mellett a többi visegrádi ország is olyannyira csak félszívvel állt az állásfoglalás mögé, hogy a tanácskozáson nem képviseltette megát miniszteri szinten. A lap ismerteti Szijjártó Péternek az AFP francia hírügynökség számára adott nyilatkozatát, miszerint a 26 EU-tagállam állásfoglalása „nem sokat segít”.  A magyar diplomácia nemrégiben Hongkonggal kapcsolatban is szembe ment egy uniós nyilatkozattervezettel, mondván, kevesebb erkölcsi kioktatásra, több gyakorlatias együttműködésre lenne szükség Brüsszel részéről - írja a Le Monde.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
2021.05.19., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János