Csütörtökön kiderül, milyen árat fizet Magyarország a uniós pénzekért

A Brüsszelben szerkesztett, amerikai alapítású, de immár a Springer-médiabirodalomhoz tartozó portál szerint a pénz mentőövet jelenthet a magyar gazdaság számára, de folyósításának ára van: a budapesti kormánynak kötelezettséget kell vállalnia úgynevezett szupermérföldkövek elérésére, köztük messzemenő igazságszolgáltatási reformokra, mielőtt a támogatás augusztus végén elérhetetlenné válna. 

Magyar Péter találkozik Bart De Wever belga miniszterelnökkel és Mark Rutte NATO-főtitkárral is, akivel meg akarja javítani a transzatlanti szövetséggel való, megtépázott viszonyt. 

Magyarországi jogállamisági helyzete és az ukrán EU-tagsághoz való magyar hozzáállás – olvasható a cikkben – formailag ugyan két különböző dolog, de politikai kapcsolat áll fenn köztük. Budapestnek Ukrajna tagságával kapcsolatos álláspontja újra és újra felmerült Magyar Péter, Ursula von der Leyen és a António Costa, az Európai Tanács elnöke közötti megbeszéléseken – jelezte tájékozott diplomáciai forrás a Politicónak. 

 

A portál kitér arra: Orbán Anita, az új magyar külügyminiszter szombaton a prágai GLOBSEC konferencián nem mondott olyat, hogy Budapest támogatná a Kijevvel az első témaklaszterről folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdését az elkövetkező hetekben. A Politico újságírójának arról beszélt, hogy először az ukrajnai magyar kisebbség helyzetét kell rendezni, és utána lehet sort keríteni bármi másra. 

A portál megírja: a kisebbségi jogokról folyamatban van a szakértői szintű párbeszéd, és Magyar Péter reményének adott hangot, hogy a jövő hónap elején találkozhat Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Beregszászon, ahol a magyarok jelentik a legnépesebb etnikai csoportot. A Politico által idézett diplomáciai forrás szerint ez a találkozó akkor valószínűsíthető, ha Budapest hajlandó az EU-csatlakozási tárgyalási klaszterek megnyitására. 

A portál ezután rátér arra: Orbán Anita a prágai pódiumon azt is feltárta, hogy az Európai Bizottság visszautasította az EU úgynevezett SAFE védelmi beruházási programjából magyar részről igényelt 16 milliárd euró kölcsön megadását. Ehhez a pontosság kedvéért hozzá kell tennem, hogy ezt a hatalmas összeget még az előző magyar kormány igényelte. Mindenesetre a Politico idézi Orbán Anitát, hogy a kölcsönigénylést újra elő kell terjeszteni.

A portál ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor szárnyaló költségvetési deficitet hagyott örökül Magyar Péterre, és így az új kormányra olyan nyomás nehezedik, hogy annyi pénzügyi támogatást kell kieszközölnie Brüsszeltől, amennyit csak lehet, bármilyen címen. Ez befolyásolási lehetőséget ad Brüsszel kezébe, hogy visszatérítse Magyarországot a fősodorba, beleértve Ukrajna EU-tagságának a kérdését is, amit az előző magyar kormányfő éveken át blokkolt.

 

 

Ugyanez a téma a Reutersnél: a londoni székhelyű világhírügynökség azt idézte a magyar miniszterelnöktől, hogy Magyar Péter szerint jól haladnak a befagyasztott pénzekről folytatott tárgyalások, és hogy azt tervezi, csütörtökön aláírják a megállapodást.    A Reuters megfogalmazása szerint a magyar gazdaság több évi stagnálás után az idei esztendő első negyedében még éppen csak hogy kikapaszkodott, és most pénzforrásokra van szüksége. Magyar Péter idén mintegy 2 százalékos, illetve azt valamivel meghaladó gazdasági növekedésre számít. 

 

 

Az EUObserver brüsszeli portál e témában megjelent cikke kiemeli, hogy a 27 elérendő szupermérföldkő között az igazságszolgáltatás függetlenségének a teljes helyreállításán túl hangsúlyos elem a szigorú korrupcióellenes intézkedések meghozatala. Beszámol arról, hogy az alkotmányozó többséget élvező Tisza Párt az Országgyűlésben már előterjesztette a miniszterelnöki tisztség betölthetőségét két négyéves ciklusra korlátozó alkotmánymódosítási indítványt, valamint 34 úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, kekva államosításáról szóló előterjesztést. Ezek az előző kormány által létrehozott kekvák – írja az EUObserver – egyebek közt 21 egyetemet ellenőriznek, és ezzel magyar diákok, illetve kutatók számára vált elérhetetlenné az Erasmus programban való részvétel.   

A portál megemlíti azt is, hogy a Covid-világjárványból való kilábalást célzó helyreállítási alapok mellett, amelyek Magyarország számára 10,4 milliárd eurót jelenthetnek, és amelyek felhasználására augusztus végéig kellene megállapodásnak születnie, további 6,3 milliárd euró Magyarországnak szánt pénzt is zárolt az unió az úgynevezett kohéziós, vagyis felzárkóztatási alapból. Ennek a pénznek az ügye szintén megoldásra vár.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért az adás meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)