BYD: Az európai elképzelések egyelőre álmok maradnak

Új ablakban

2025. július 23. Reggeli gyors - részlet (2025. 07.23). Kárpáti János lapszemléje

05:21

00:00

Tegnap már itt a Klubrádióban is téma volt, és végigfutott

a magyar portálok hírfolyamán a Reuters értesülése, hogy a kínai BYD elektromosautó-gyártó a jövő évre halasztja Szegeden tervezett új magyarországi gyárának a beindítását, és hogy az ráadásul legkevesebb két évig erősen csökkentett kapacitással fog termelni. Ehelyett az olcsóbb munkaerőt kínáló Törökországban előbbre hozzák a gyártás megkezdését, és jelentősen növelik is az ottani kapacitást.

Talán érdemes kiegészíteni a tényinformációt azzal, hogy a hírügynökség beszámolója rávilágít a következő összefüggésre: Kína legnagyobb elektromosautó-előállítójának a döntése nem csak Magyarországra, hanem az egész EU-ra nézve hátrányos fejlemény, hiszen eddig abban reménykedtek, hogy a Kínában gyártott elektromos autókra kivetett vámok arra ösztönzik majd a BYD-t, hogy az unió területére telepítse a gyártást, és hogy a befektetés egyben jól fizetett munkahelyeket is teremt.

A Kínából importált termékeket az Európai Unióban alapesetben 10 százalékos vám sújtja, és erre jön még az elektromos autók esetében a magas kínai állami támogatás hatásának ellensúlyozására kivetett különtarifa, amely cégenként eltérő mértékű, a BYD esetében 17 százalék. A törökországi telep is nagyrészt Európa számára termel majd, és az onnan származó behozatalt nem sújtja uniós vám – viszont a gyártósorok melletti jól fizetett munkahelyek nem az EU-ban jönnek így létre. Az európai elképzelések tehát ebben az értelemben egyelőre álmok maradnak. A BYD egyébként a Build Your Dreams, vagyis Építsd Az Álmaidat rövidítése.  

 

 

Sencsen, 2023. október 19. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök  és Vang Csuan-fu, a világ legnagyobb elektromosautó-gyártó cége, a kínai BYD alapító-elnöke (j) a BYD autógyárban, a dél-kínai Sencsenben 2023. október 19-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

 

Azt, hogy a BYD a magyar mellett török lábakat is növesztett,

szintén megemlíti a Foreign Policy című amerikai külpolitikai periodika internetes változata, abban az elemzésében, amelyet mintegy felvezetőként közöl a Pekingben holnap kezdődő EU-kínai csúcstalálkozó elé. Az esemény elvben ünnepi évforduló: 50 évvel ezelőtt lépett egymással diplomáciai kapcsolatra Kína és az EU jogelődje. A Foreign Policy írásának a szerzője, Dimitar Bechev azonban lagymatag évfordulóról ír. A felek között – vélekedik – bizonyosan szóba kerül majd Donald Trump minapi bejelentése, miszerint 30 százalékos vámmal sújtja az európai termékeket. Bechev felidézi a februári müncheni biztonságpolitikai fórumot, amelyen Washington és Peking egymástól élesen eltérő üzenetet intézett Európához. J.D. Vance amerikai alelnök olyan szemrehányásokkal illette az európaiakat, hogy nem hagyják kibontakozni a médiát és érvényesülni a választási eredményeket, hogy kizárják a népet a politikai folyamatokból. Vang Ji kínai külügyminiszter viszont a multilaterális viszonyok, a szabadkereskedelem, a szabályokon nyugvó világrend előnyeit ecsetelte beszédében. Anélkül, hogy konkrétan említette volna Trumpot, illetve az Egyesült Államokat, lényegében valami olyasmit üzent az európaiaknak, hogy egy csónakban evezünk, ezért tartsunk össze – igyekszik értelmezni Peking Európa-politikáját a Foreign Policy kommentátora.

Szlovákiában nem kifejezetten az elektromosautó-gyártás,

hanem a hagyományos autók előállításának az iparága él át igen nehéz időszakot – derül ki a Deutsche Welle német közszolgálati portál cikkéből, amelyet az egyébként Magyarországgal is intenzíven foglalkozó Keno Verseck jegyez. A szerző a szlovák gazdaság súlyos problémájaként említi a nemzetközi autópiacon tapasztalható felfordulást, amit csak tetéz Donald Trump vámpolitikája. Északi szomszédunkban Volkswagent, Kiát, Jaguart és Peugeot-t egyaránt gyártanak, messze ez a legfontosabb gazdasági szektor. Mint Keno Verseck írja, Robert Fico miniszterelnök, azóta, hogy 2023-ban visszatért a hatalomba, országa egyetlen komoly gazdasági szerkezeti problémájára sem talált megoldást. A költségvetés hiánya tavaly 5,3 százalék volt, miközben a korrupció elleni küzdelem megszűnt.

Mindez lényegében annak kapcsán fogalmazódik meg a Deutsche Welle cikkében, hogy Fico a hazai társadalmi és gazdasági bajokról különböző hangzatos húzásokkal igyekszik elterelni a közfigyelmet. E húzások közé sorolja Verseck azt, hogy a miniszterelnök sokáig blokkolta az Oroszország elleni újabb szankciós csomag elfogadását, majd nemrég látványos, 180 fokos fordulattal kijelentette: az orosz nyersanyag felhasználásáról való lemondásnak ugyan nincs semmi értelme, de most már kontraproduktív lenne, ha Pozsony keresztbe feküdne a közös uniós döntéshozatalnak.

A német szerző ezzel a politikai cikkcakkal kapcsolatban megszólaltatja a cikkben Barak László szlovákiai magyar újságírót, aki szerint Fico világa jelszavakból, féligazságokból és olcsó hazugságokból áll össze, jellemzője pedig a manipuláció, az oroszbarátság és a cinizmus.