Budapesten ezrek tüntetnek Orbán tervezett törvénye ellen

A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezet Putyin külföldiügynök-törvényére emlékeztet, és lehetővé tenné a kormánynak, hogy a nemzeti szuverenitásra veszélyesnek minősített szervezeteket megfigyelje, korlátozza és akár be is tiltsa. Sokan a demokrácia további kiüresítésétől tartanak, miközben a Freedom House már most is csak részben szabad minősítést ad az Orbán által 15 éve vezetett országnak – írja a taz, majd ismerteti a Amnesty International és a Riporterek Határok Nélkül elnevezésű szervezet elmarasztaló minősítéseit. 

Emlékeztet a német lap arra is, hogy az EU 2017-ben már fellépett egy hasonló törvény ellen, mire Budapest azt a jogszabályt visszavonta. Nemzetközi megfigyelők most ismét az európaiak egyértelmű elítélését várnák, de az egyelőre várat magára: az Európai Bizottság közleménye szerint figyelemmel kísérik a folyamatot, de mivel egyelőre csupán tervezetről van szó, még nem kívánnak állást foglalni a részleteket illetően. A lap megjegyzi, hogy az előterjesztésről a kétharmaddal kormányzó Fidesz már a elkövetkező parlamenti ülésnapok valamelyikén döntést hozhat. 

Számos portál foglalkozik a román elnökválasztás kimenetelével. A Brüsszelben szerkesztett Euractiv azt emeli ki, hogy az új román államfő megkönnyebbülést jelent azok számára, akik szorgalmazzák az európai védelmi erőfeszítéseket. Nicușor Dan ugyanis ígéretet tett arra, hogy ebben tevékeny részt vállal, és országa – a 2023-as 1,6, majd a tavalyi 2,25 után - GDP-arányosan 3,5 százalékra fogja növelni a védelmi kiadásokat. A szélsőjobboldali populista ellenjelölt George Simion fejfájást okozott volna a NATO-nak és az európai védelem híveinek, hiszen újabb taggal bővítette volna az Ukrajna megtámogatását illetően kétkedő országok csoportját. A cikk konkrétan megnevezi az Orbán Viktor által vezetett Magyarországot és Robert Fico Szlovákiáját.   

A New York Times azt tartja a legfontosabbnak, hogy a román elnökválasztást centrista jelölt nyerte egy olyan szélsőjobbos nacionalista ellenében, aki Trump vonalához igazodik, és akit a második forduló előtt esélyesebbnek tartottak. A New York-i lap cikkének szerzője szerint Dan győzelme ugyan valószínűleg megnyugtatja az európai fősodorban azokat, akik fontosnak tartják Románia kulcsszerepét a NATO keleti szárnyán, ám egyúttal vélhetőleg feltüzeli Románián belül a nacionalista tábort és e tábor külföldi támogatóit is, beleértve JD Vance amerikai alelnököt, akik azt mondják, hogy a rendszert megbundázták. Ennek kapcsán a szerző utal arra, hogy tavaly bíróság érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját, amelynek nyomán egy ultranacionalista jelölt látszott győztesnek.  

A bécsi Der Standard azt állítja, hogy ez a romániai elnökválasztás csupán szakaszgyőzelemnek mondható, és egyben tanulságként kell, hogy szolgáljon Európa számára – azt példázza, hogy mekkora fenyegetést jelent Európára nézve a Kreml hibrid hadviselése. 

A győztes – olvasható a kommentárban - visszafogottan adott hangot örömének, nem ünnepeltette magát látványosan. Az országon belüli ellenségeskedés nem fog addig megszűnni, amíg az emberek nem érzik azt, hogy az állam az ő érdekükben dolgozik – idézi az osztrák lap a frissen megválasztott román államfőt. A Der Standard a tavalyi, érvénytelenített választási forduló kapcsán azt írja, hogy a Kreml a kibertámadások, az állami információtechnológiai infrastruktúra, illetve a TikTok segítségével ki tud billenteni egy országot egyensúlyi helyzetéből. Romániában akkor az történt, hogy az EU-t és az országon belüli elitet olyan ellenségként tüntették fel, amelyet a szélsőjobbra történő szavazással lehet eltörölni. Ez a titkosszolgálatokat is meglepte, ami jól mutatja, hogy Európa mennyire felkészületlen erre a veszélyre. 

A müncheni Süddeutsche Zeitung nem csak a romániai, hanem a lengyelországi elnökválasztást is – bár ott még csak az első fordulót tartották – Donald Trump vereségének tekinti. A lap szerint az EU Brüsszelben megkönnyebbült, hogy a két ország egyikében sem diadalmaskodott a jobboldali populista jelölt. Az amerikai elnök bizonyos értelemben mindkét választáson vereséget szenvedett az Uniótól. A cikk ugyanakkor elismeri, hogy Lengyelországban meglepően szoros volt Rafał Trzaskowski varsói polgármester győzelme ebben az első fordulóban. Ukrajnát illetően azonban a lengyeleknél más a helyzet, mint Romániában: még Karol Nawrocki, a jobboldali konzervatív, Európa-ellenes PiS-elnökjelölt sem vonja kétségbe Kijev támogatásának a szükségességét.