„1%
Reggeli gyors

Brüsszel és Washington beavatkozik a 22-es választásokba – véli Orbán Viktor

25/10/2021 07:46

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

A nemzetközi sajtóban is foglalkoztak az október 23-i magyar ünneppel. Orbán a külföldi hatalmakat vádolta, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter négy fő célt nevezett meg, amit a baloldalon és a jobboldalon is akarnak: hogy Magyarország ismét demokrácia legyen, jogállam, hogy működjön a piacgazdaság és maradjon az Európai Unió része.

2021. október 25. Reggeli gyors - részlet 21.10.25. Csernyánszky Judit lapszemléje
04:51
00:00

Orbán Brüsszelt és Washingtont a 2022-es választásokba való beavatkozással vádolta meg, és arra kérte szavazóit, hogy nacionalista kormányának 10 éves eredményeit védjék meg – veszi át számos médium a Reuters tudósítását az október 23-i eseményekről. Kemény kihívója Márki-Zay Orbánnak, hisz hasonlóan konzervatív nézeteket vall. Több tízezer támogatójához szólva a kormányfő azt állította, hogy Soros György megveszi a baloldali ellenzéket, de nemcsak a pénzét használja fel erre, hanem a médiát és a teljes hálózatát is – értelmezi a Reuters Orbán szavait, amit például az Euronews és a Deutsche Welle is közreadott. De nem az számít, hogy mit akarnak ők Brüsszelben Washingtonban, és a médiában, amit itthon Orbán szerint külföldről irányítanak, hanem az, hogy a magyarok saját maguk döntenek a sorsukról. S egyébként Orbán is épp arra hivatkozik, amire az ellenzék, hogy egységben az erő. Márki-Zay beszédéből azt emelik ki, hogy amennyiben megválasztják, az új kormány új alkotmányt ír, leszámol a korrupcióval, bevezeti az eurót és garantálja a független médiát. A közvélemény-kutatások szerint fej fej mellett halad a Fidesz és az ellenzék, de a szavazók egynegyede egyelőre bizonytalan. Orbán azonban máris választási osztogatásba kezdett, 600 milliárd forintot ígért adóvisszatérítés formájában. Kitér az Orbán beszédében elhangzott brüsszeli tételmondatokra is, hogy az Unió a lengyelekhez hasonlóan a magyar kormányt is ellenségként kezeli, de meg kell értse végre, hogy még a kommunisták sem tudtak legyőzni minket – fogadták kitörő lelkesedéssel szavait a támogatói, akik Brüsszel egyenlő a diktatúrával tartalmú táblákkal üzentek a vélt ellenségnek.

A Bloomberg kis videóval és egy kormánypárti megszólalóval is tarkította a 23-i nap összefoglalóját.

A világ egyik legnagyobb és tekintélyesebb hírügynöksége, a katari székhelyű Al Jazeera egy Orbán-párti tüntetőt és egy ellenzékit is megszólított október 23-án, de még Marki-Zay is nyilatkozott a tv-stábnak. Négy fő célt nevezett meg az ellenzéki előválasztások győztese, amit a baloldalon és a jobboldalon is akarnak: hogy Magyarország ismét demokrácia legyen, jogállam, hogy működjön a piacgazdaság és maradjon az Európai Unió része.

A Voice of America Orbán beszédéből kiemelte azokat a negatív sablonokat, amelyek az ellenzék hatalomra kerülésével szerinte fenyegetnek. Például az, amit korábban is csináltak, hogy pénzügyileg romba döntik az országot. Csizmadia László, a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője és egyik alapítója úgy nyilatkozott, hogy a Békemenet demonstrálni kívánja Magyarország szuverenitását az Európai Unióban, miután az méltatlan támadást intézett a hazája ellen. A Veszprémből érkezett egyik békemenetelő, Csendes László szerint Orbán felvirágoztatta az országot, gazdasági mutatóit tekintve jelentős haladást ért el. Mindenre és mindenkire van és jut pénz – vélte. Németh Judit pedig úgy fogalmazott, hogy szerinte a baloldal képtelen a kormányzásra, semmi elképzelésük nincs. Egy céljuk van, elűzni Orbánt, aki szerinte Európa legjobb politikusa.

Miért Magyarország az ukrán elnök másik nagy problémája?

A konzervatív amerikai National Interest (Nemzeti Érdek) lap Ukrajna gondjait sorolja: nem elég baj Volodimir Zelenszkij államfőnek, hogy harcol az orosz szeparatistákkal, hogy küzd a korrupcióval, hogy nyakára nőnek a populisták, hogy nincs elég külföldi befektető és nem halad az uniós és NATO-tagfelvétel sem, mindezek tetejébe itt van neki a nyugati veszedelem is Magyarország képében, amelyik területeket akar visszacsatolni és bőkezűen támogatja a kárpátaljai magyarokat. Ám a helyzet, hogy miután uniós útlevelük van a helybéli magyaroknak, fennáll a veszélye annak, hogy elhagyják hazájukat és kiürülnek a falvaik.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
2021.10.25., hétfő 7:00
Riporter: Csernyánszky Judit