"Borzalmas társadalmi hatása is lehet az árrésstopnak"
10/09/2025 08:30
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
A kisebb boltok jóval nehezebb helyzetben vannak az árréstop miatt, mert nem tudják felvenni a versenyt a nagy áruházláncokkal. Mintegy 400 településen megszűnt az élelmiszer-kiskereskedelem, ami súlyos társadalmi következményekkel járhat, például az elvándorlás erősödésével – véli Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
Az élelmiszerárak várakozásoknak megfelelő emelkedése arra mutat, hogy a minden más elemében káros árrésstop fenntartását már az infláció sem indokolja. Ez akkor is igaz, ha az árréstop márciusi, egyszeri árcsökkentő hatása vitathatatlan – közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). Ahogy arról augusztusban a Klubrádió is beszámolt a kormány rendelete szerint, „a magyar családok védelme és az élelmiszer-infláció további csökkentése érdekében” augusztus 31-ről november 30-ra tolta ki az árrésstop hatályát.
„Van 30 élelmiszeri kategória, ezekben egyébként sok száz konkrét cikk található, de amikor ezt forgalmazzák, akkor ez a bizonyos árrés, ez nem lehet több mint 10 százalék, aztán májusban jött megint egy rendelkezés, ami a drogériák, és kiterjesztett, hogy 15 százalék lehet. Ez mit jelent? Az árrés, hogy valamit megveszek 20 forintért, értékesítem 25 forintért, akkor a különbség az 5” – mondta a Reggeli gyors szerdai adásában Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Hangsúlyozta, ez azonban nem a profitot jelenti, hanem a kereskedő működési költségeinek fedezetét – például bérek, készletezés, csomagolás, logisztika. Mivel ezek önmagukban is elérik az árrésstopban meghatározott 10%-ot, a rendelkezés sok esetben veszteséges értékesítéshez vezet.
A láncok a veszteséget más termékek árrésének növelésével próbálják kompenzálni, illetve költségcsökkentő intézkedéseket hoznak: elhalasztják a beruházásokat, visszafogják a bérfejlesztést, csökkentik az akciók számát. „Azok, akikre közvetlenül hat ez a bizonyos árréstop, azok először megpróbálnak alkalmazkodni. Hogyan alkalmazkodnak? Hát úgy például, hogy visszafogják az innovációt, visszafogják a beruházásokat, ami még benne volt nekik a termékben, mondjuk bérfejlesztés, amiket elhalasztják.”
A kisebb boltok viszont jóval nehezebb helyzetben vannak, mert nem tudják felvenni a versenyt a nagy áruházláncokkal. Emiatt sok vásárló inkább utazik a közeli város szuper- vagy hipermarketébe, mintsem a helyi kisboltban vásároljon. Már mintegy 400 településen megszűnt az élelmiszer-kiskereskedelem, ami súlyos társadalmi következményekkel járhat, például az elvándorlás erősödésével. „Borzalmas társadalmi-szociológiai hatása is lehet, ha gondoljunk csak arra, hogy az élelmiszerbolt az ott, ami életminőséget jelentősen meghatározza. Sajnos nem akarok túlságosan messze kirándulni, de ez nekem olyan szociológiai, társadalmi oka lehet, ami egy kis terepülésről történő elvándorlást jelent.”
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)
2025.09.10., szerda 7.35
Szerkesztő: Para-Kovács Imre
