Bombák vagy megállapodás - így rúgja rá Iránra az ajtót Trump

Az iráni nukleáris program, az iráni nukleáris válság  2002 óta tart. Az Obama adminisztráció alatt létejött egy úgynevezett nukleáris megállapodás Iránnal, amelyben az Európai Unió is többek között részt vett 2015-ben. Ám Trump első kormányzása alatt úgy látta, hogy ez a megállapodás nem szolgálja az Egyesült Államok érdekeit, és 2018-ban kilépett a megállapodásból.

Most az a célja, hogy új feltételekkel nyomást gyakorolva Iránra megállapodjanak, és ebből kifolyólag küldött egy kvázi ultimátumot még márciusban az iráni legfőbb vezetőnek, hogy vagy bombák, vagy megállapodás. A diktátumot Irán részben elutasította és azt mondta, hogy közvetlenül nem fogunk tárgyalni, mert annak nem sok értelme van, hanem csak közvetítőkön keresztül.

Ennek első lépésére kerül sor hétvégén Ománban, Omán közvetítésével, amelynek egyelőre így a konkrét témája nem körvonalazódik. Annyit tudni, hogy maga a nukleáris megállapodás kérdése kerül terítékre, és az Egyesült Államok meg fogja fogalmazni nyilván a feltételeit - magyarázta a Közel-Kelet szakértő.

Csicsmann László felidézte, hogy bár 2015 után elkezdték az iránnal szembeni szankciókat feloldani, de az amerikai szankciókat csak részben, és így az amerikai vállalatok annyira nem lettek haszonélvezői gazdaságilag.

Trumpnak az is problémája volt, hogy a nukleáris programról ugyan szó volt ebben a dokumentumban, de Iránnak a regionális szerepéről nem. És ugye láttuk pont az elmúlt hónapokban, hogy Irán egy elég aktív hálózatot működtetett a Közel-Keleten, úgy, mint Hezbollah, Hamas, ezek nem egy esetben amerikai érdekek ellen is támadtak, és alapvetően úgy látta, hogy emiatt nem jó ez a megállapodás. Ám Irán abba nem fog belemenni, hogy teljes egészében megszüntesse a nukláris programját, hiszen arra hivatkozik, hogy a civil célú nukláris programra joga van.

A gond azonban az, hogy nagyon kicsi a mezsgye a civil és a katonai célú nukleáris program között, illetve a civil célú nukleáris programhoz nem kellene ballisztikus rakétákat fejleszteni. Amelyből a nemzetközi közösség és az Egyesült Államok úgy látja, hogy ez egy katonai célú nukleáris program - tette hozzá a Corvinus Egyetem tanára.

Csicsmann László arra is emlékeztetett, hogy tavaly a Közel-Keleten egy elég jelentős eszkalációra került sor, amelynek keretében Izrael megtámadta Iránt, mely rakétatámadásokkal reagált ősszel, és ennek keretében, akárhogy is nézzük, azért Izrael meggyengítette az iráni védelmi képességeket, ezért úgy látja, hogy most jött el az idő a támadásra.

Tehát igazából Izrael szorgalmazza az Irán elleni fellépést, és Netanjahu számára egyébként nem pozitívak a tárgyalások sem. 2015-ben is Izrael volt a legfőbb ellenzője ennek a tárgyalásnak, ugyanis egyrészt azzal érvelnek, hogy egy iráni diktátorban nem szabad megbízni, másrészt pedig, hogy a 2015-ös megállapodás nem szüntette meg a nukleáris programot, csak lelassította ráadásul Iránt egyfajta legális helyzetbe hozta a Közel-Keleten. Izrael ezeket szeretné elkerülni, és Netanjahu miniszterelnök most hétvégi Magyarország után Fehér Házba vezető útján szintén napirenden volt az iráni nukleáris kérdés. Most úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok egyelőre nyugalomra intette az izraeli vezetést, de kérdés, hogyha nem jön tető alá egy megállapodás, akkor vajon zöld utat kap-e Izrael a támadáshoz, vagy sem.

A téma kapcsán Káncz Csaba a Privátbankáron azt írja, az Egyesült Államok az elmúlt hetekben gyorsan bővítette katonai képességeit a Közel-Keleten, több ezer katonát, stratégiai bombázót, rakétavédelmi rendszert és haditengerészeti eszközt telepítve az Iránnal szembeni feszültségek fokozódása közepette.