Bod Péter Ákos: Adni kevesebbet tud a kormány, ezért ígér

A volt jegybankelnök szerint ez a forgatókönyv három évtizede ismétlődik, ám most jóval kevesebb a mozgástér, mint korábban. "Adni kevesebbet tud, mint akár négy éve. Hát akkor ígérni fog többet. És olyan kedvezményt ad, aminek a böjtje majd sokkal később jön – és az már nem az ő dolga" - így kommentálta a volt jegybankelnök az Orbán Viktor által bejelentett kedvezményes 3 százalékos lakáshitelprogramot.

A Bankmonitor becslése szerint ez a konstrukció fél éven belül 10%, egy éven belül akár 20% lakásáremelkedést is eredményezhet.

"Ez egy 40 éves történet” – utalt vissza a professzor a rendszerváltás előtti OTP-hitelekre, ahol a kamat 3%, az infláció viszont 30% volt. "A piaci kamat és a kedvezményes kamat közötti különbséget az adófizető állja, akinek lehet, hogy nincs is lakása, mégis fizeti." Az építőipar viszon örül, mert megjelenik egy új fizetőképes kereslet - tette hozzá.

A 25 évre szóló konstrukció egészen 2050-ig terheli a költségvetést. Bod szerint ez is része annak a „cinikus játéknak”, amikor a jelenlegi kormány ígéreteit a következő generációknak kell majd teljesíteniük. "Remélem, nem az lesz, hogy a következő kormány majd azt mondja: vissza az egészet.”

A közgazdász figyelmeztetett: a költségvetési hiány akár a GDP 5,5%-át is elérheti, ami ugyan a legtöbb ember számára csak szám, de a következményei súlyosak lehetnek.

"Ez olyan, mint a sebességkorlátozás a városban. Ha valaki mindig 90-nel megy az 50-es zónában, abból előbb-utóbb baj lesz – nem csak csekk, hanem baleset is.” – mondta.

Bod szerint ez "egy nagyon kockázatos vezetési stílus, de nem tud már erről lejönni ez a kormányzat, mert nem tud - mert ígérni, ígérni, ígérni kell, valamit adni is kell".

A probléma szerinte nem pusztán a magas számokban rejlik, hanem abban, hogy a politikai ciklusok uralják a gazdasági döntéseket, miközben a gazdaság három éve egyhelyben toporog. "2020 óta a gazdaság nem húz, csak föl-le ugrál. És nem tudok indokot mondani, ami miatt ez a közeljövőben megfordulna.”

„Ha nincs nemzeti elkötelezettség, szakmai tartás vagy etikai háttér, akkor a kormány nem foglalkozik a hosszú távval.” Szerinte ezért is van szükség a költségvetési korlátokra – például az uniós 3%-os hiányplafonra –, amit azonban Magyarország évek óta nem tart be.

A teljes interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, a beszélgetés meghallgatásához, lépjenek át a klubradio.hu-ra.