Bod Péter: A kormány eleve nem ötvennel akar menni, hanem hatvannal – és azt sem tudja tartani

Szerinte a hiányt évről évre csak toljuk magunk előtt, így a terhek a következő generációkat sújtják majd. Ráadásul miközben a kormány „Európa legnagyobb adócsökkentési programját” hirdeti, a valóságban egyre nagyobb a költségvetési lyuk, az állam pedig újabb és újabb hitelekkel próbálja betömni.

Bod emlékeztetett az uniós szabályokra is: „A deficit mértékére van egy felső korlát, ez a bűvös három százalék. Nálunk azonban nem három, hanem négy-öt százalék között van. Így lett a volt keleti blokk országai között nálunk a legnagyobb arányú államadósság.”

A professzor szerint a folyamatos hitelfelvétel veszélyes, hiszen a kamatterhek is egyre nőnek. „Egy piramisjáték az állam: költ ránk, abban a hitben, hogy majd jön a következő generáció, és fizeti az adót jövőre, öt év múlva vagy harminc év múlva".

Különösen abszurdnak nevezte, hogy Magyarországon uniós pénzből fizetik a tanárok bérét. „Nincs még egy ország Európában, ahol a tanárok fizetését segélyből akarják megoldani. Magyarország valahogy ilyen helyzetbe keveredett” – mondta.

A költségvetési lyuk hátterében szerinte nemcsak a gazdasági nehézségek, hanem politikai döntések is állnak. „A magyar állam elég vacakul működik. Miközben nagyon sokban van, a kormány úgy viselkedik, mintha mindig a bukás szélén állna, és inkább ígérget, ahelyett, hogy rendbe tenné az ország dolgát.”

A Bod arra is figyelmeztetett, hogy ősszel a hitelminősítők döntései kellemetlen meglepetést hozhatnak: ha nem felfelé, hanem lefelé értékelik Magyarországot, akkor a finanszírozás drágul, és könnyen jöhet a „miért pont mi?” típusú csodálkozás. „Az állam 30 éves dollárkötvényeket bocsát ki, 7 százalékos kamattal – ezeket majd a következő generáció fizeti vissza” – emlékeztetett. Bod szerint a kormány 15–16 éve tartó gyakorlata jellemzően a halogatásról és a nehéz döntések elodázásáról szól: amikor jó évek voltak, akkor sem rendezte az alapvető problémákat, inkább újabb ígéretekkel és adócsökkentésekkel próbálta fenntartani a politikai helyzetét.

Bod Péter Ákos a "haveri kapitalizmust" is a gyengeségek közé sorolta: „Ahol nincs verseny, ahol nem a legalkalmasabb kapja a megbízást, hanem az ecsém, a vejem és leginkább én magam, ott a rendszer nem tud hosszú távon működni. Ez a haverok kapitalizmusa.”

Az NGM tegnap közölte, hogy augusztusban 239,1 milliárd forintos mínusszal zárt a költségvetés, így az első nyolc hónap összesített hiánya elérte a 3025,5 milliárd forintot. Bár az ország 311 milliárd forintnyi uniós forráshoz jutott, azt azonnal elnyelte az államkassza. Az NGM szerint „rendezettek” a pénzügyek, mivel a hiány az éves cél 63,4 százalékánál tart. Ez azonban már a megemelt, 4774 milliárd forintos hiánycélhoz viszonyított adat. Az augusztusi hónapban több mint 200 milliárdot fizettek ki kamatokra, a nyugdíj- és nyugdíjszerű ellátások összege pedig elérte az 4955 milliárd forintot.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)