Biden orbáni diktatúrát emlegetett a kampányban, de a Fehér Ház álláspontja körmönfont

Új ablakban

2024. március 14. Reggeli gyors - részlet 24.03.14. Csernyánszky Judit lapszemléje

05:09

00:00

"Diktatúrának tartja-e a Biden-kormányzat az orbáni Magyarországot?" – tette fel a kérdést a Fox News a Fehér Ház sajtótájékoztatóján. Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója azzal kezdte: "tudom, miért kérdezi" – utalt itt arra, hogy Biden tett egy erre utaló megjegyzést, ami után Szijjártó Péter külügyminiszter bekérette David Pressman nagykövetet, bár végül csak államtitkári szinten fogadta Magyar Levente. Sullivan szerint ezt a kérdést a Biden-féle kampánystábnak kellene címezni. Ő az amerikai kormány azon álláspontját tudja elismételni, amit eddig is hallhatott mindenki, miszerint komoly aggályaik vannak a korrupció és a demokrácia leépítése miatt, amibe az igazságügyi rendszert is beleérti. Az újságíró nem hagyta magát lerázni, újra rákérdezett, tényleg nem ez a kormány hivatalos álláspontja? Sullivan megismételte, "minket a demokratikus intézményrendszer leépítése tölt el komoly aggodalommal, de az az érzésem, ez önt is komoly aggodalommal töltheti el, ha már így kérdez".

 

Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó sajtótájékoztatót tart a washingtoni Fehér Házban 2024. március 12-én. Sullivan bejelentette, hogy az Egyesült Államok újabb 300 millió dollárral támogatja Ukrajnát. Fotó: MTI/EPA/Bloomberg pool/Tom Brenner

 

Csodavárás, hogy Trump elhozhatja a háború végét

Az amerikai közszolgálati rádió, az NPR is számos alkalommal nekirugaszkodott, hogy értelmezze Orbán vizitjét Trumpnál – Floridában. Legutóbb Szelényi Zsuzsa, volt parlamenti képviselő igyekezett értelmezni az olyan orbáni állításokat, amelyek szerint Ukrajnában csak akkor lesz béke, ha Trump lesz az elnök. Mint ahogy az amerikai újságíró, úgy a magyar politikus is úgy látja, ez nem más, mint csodavárás. Hisz világos, csak Oroszországon múlhat, mikor állítja le a támadásokat. S ő is tudni szeretné, mit tudhat Orbán a békekötés hátteréről. Másrészről Trump és a szélsőséges jobboldal tanulja Orbán hatalmi technikáját, ezért fogadták. Orbánnak pedig az a célja, hogy szavazóival elhitesse, világpolitikai tényező. S hogy milyennek képzeli el Magyarországot 10 év múlva? Erre Szelényi azt felelte, bizakodó. Mert kezdettől fogva igaz, és most is, hogy a szavazók többsége nem Orbán-párti. Létezik a politikai elitnek egy másik közössége is, amely képes lenne átvenni a hatalmat, ha meglennének hozzá a feltételek. De ennek a harcnak a módját még ki kell találni.

25 év a NATO-ban

Az amerikai külügyminisztérium nevében Antony Blinken közleményben gratulált Csehországnak, Magyarországnak és Lengyelországnak NATO tagfelvételük 25. évfordulója alkalmából, és kifejezte megingathatatlan elköteleződését, hogy a szövetség szükség esetén területének legkisebb darabját is meg fogja védeni.

Matolcsy: A jegybanktörvény módosítása csorbítja az MNB függetlenségét

A svájci Swissinfo tudósít a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyminisztérium közti függetlenségi harc legújabb fejleményéről. Matolcsy György attól tart, hogy a jegybanktörvény módosítása csorbítani fogja intézménye függetlenségét. De szemmel láthatóan ez nemcsak őt, de a befektetőket is nyugtalanítja, merthogy a forint egyéves mélypontjára süllyedt. A cég szerint a konfliktus Orbán és Matolcsy között 2022-re nyúlik vissza, azóta mutogatnak ujjal egymásra az elszabadult, és az EU-ban mind a mai napig legmagasabb infláció miatt, amely egy éve tartó recesszióba taszította az ország gazdaságát. Mivelhogy Orbán a gazdaság belendülésének esélyét az agresszív kamatcsökkentésben látja. Nem így Matolcsy. Márpedig az idén választások lesznek. Matolcsy tiltakozik az igazgatótanács jogköreinek szűkítése miatt illetve azért, mert annak kontroll szerepe helyett átveheti a bank feletti irányítást. Az Európai Központi Banknak is megküldött törvénymódosításban az intézmény nem talált igazán komolyan kifogásolható intézkedési tervet.

Nem jött be Orbán reménye Hollandiában

Ami pedig Orbán a szélsőjobb unión belüli erősödéséről szóló reményeit illeti: a holland választások győztes pártjának vezetője, a szélsőjobbos Geert Wilders az X közösségi hálón bejelentette, hogy mégsem ő lesz az új kormányfő. Ismét kudarcba fulladtak a jobboldali pártok tárgyalásai a koalíciós kormány felállításáról. Wilders tisztán látja az okokat is: mint fogalmazott, ő még kevesebb menedékkérőt akar befogadni, mint a többiek és más migrációs politikát képzelt el.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.