Biden ígérete, hogy meg fogja védeni ellenségeitől a demokráciát
10/12/2021 07:51
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Az amerikai elnök által kezdeményezett demokrácia csúcstalálkozó egy kísérlet, hogy feltartóztassák az autokraták nyomulását. Erre a megbeszélésre nem hívták meg Orbán Viktort. A Magyarországra érkező Macron az EU soros elnökeként meg szeretné reformálni az EU gazdasági egységét, és nagyobb mozgásteret adna a tagállamoknak a költségvetési szabályokat illetően. Nemzetközi lapszemle.
A Die Zeit című német hetilap online kiadása szerint az amerikai elnök által a demokrácia témakörében összehívott virtuális csúcstalálkozó Joe Biden egyik választási ígéretének a teljesítéséhez kapcsolódik, ami szerint az Egyesült Államok meg fogja védeni ellenségeitől a demokráciát.
A Freedom House legutóbbi jelentése szerint a világban romlik a demokrácia helyzete, és van, aki ebből arra a következtetésre jut - sőt, Kínában és Oroszországban ez a hivatalos álláspont -, hogy a nyugati értelemben vett demokrácia diszfunkcionális, alacsonyabb rendű szisztémának tekinthető, írja a lap. A Biden által kezdeményezett csúcstalálkozó egy kísérlet, hogy választ adjanak erre a felfogásra, és olyan klubot alakítsanak ki, amelynek a tagjai feltartóztatják az autokraták nyomulását.
A cikk szerzője megszólaltatja Yasha Mounk politológust, aki attól tart, hogy ez az egész rendezvény csupán egy választási ígéret teljesítéséről szól. Szerinte Biden külpolitikája „ezerszer jobb” ugyan Donald Trumpénál, de eddig nem sikerült megfékeznie az autoriter rendszerek növekvő ambícióit - ráadásul egyes populistákat most még fel is értékelt az a tény, hogy meghívást kaptak a demokráciacsúcsra.
Január elsején Franciaország veszi át fél évre az Európai Unió soros elnökségét, és Emmanuel Macronnak nagy tervei vannak ezzel kapcsolatban - írja a Handelsblatt. A köztársasági elnök tegnap az Elysée-palotában ismertette, hogy szerinte mely létfontosságú kérdésekre kell mielőbb választ adnia a kontinensnek. Az elsősorban gazdasági kérdésekre összpontosító német napilap ezek közül azt emelte ki ismertetésében, hogy Macron nagyobb mozgásteret adna a tagállamoknak a költségvetési szabályokat illetően.
Francia álláspont szerint célszerű lenne változtatni azon az irányszámon, hogy az államok eladósodása maradjon az éves GDP 60 százaléka alatt, az éves költségvetés pedig ne szóljon 3 százaléknál nagyobb hiányról. Macron úgy véli, Európa számára olyan új növekedési modellt kell felvázolni, amely mellett elég pénzt szánnak a gazdaság zöldítésére és digitalizálására, és amely mellett a múlt század kilencvenes éveiben fogant költségvetési keretekből ki kell lépni.
A francia elnök emellett az európai szuverenitást hangsúlyozva erősebb együttműködést szorgalmaz a védelempolitikában, átalakítaná a bevándorlási politikát, illetve megreformálná az EU-n belüli akadálytalan utazást lehetővé tevő schengeni rendszert.
A Handelsblatt felhívja a figyelmet arra, hogy Franciaországban az EU-elnökség ellátása közben elnökválasztás is lesz, Macronnak tehát az uniós napirend tárgyalásával párhuzamosan otthon kampányolnia is kell majd. Belpolitikai ellenfeleivel ráadásul részben ugyanazokban a kérdésekben kell vitáznia, amelyek az európai együttműködés szorosabbra fűzését ellenző tagállamokkal való küzdelmét is meghatározzák. A német lap emlékeztet arra, hogy Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje keresi az együttműködést és a minap éppen Varsóban tanácskozott a viszony szorosabbra fűzéséről más európai országok jobboldali populista politikusaival - köztük Mateusz Morawiecki lengyel és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, Macron európai ellenlábasaival.
Ha már említettük a schengeni övezetet, érdemes rögzíteni, hogy Horvátország döntő előrelépést tett a zónához való csatlakozást illetően. Mint a La Libre Belgique című brüsszeli lap írja, az uniós tagállamok képviselőiből álló Tanács tegnap megállapította, hogy a 2013 óta EU-tag Horvátország eleget tett a schengeni övezetbe való belépés feltételeinek.
Az uniós belső határon az ellenőrzést azután törlik el, hogy megszületik az EU-tagországok erről szóló egyhangú döntése.
Horvátország lesz a schengeni zóna 27. résztvevő országa. Schengenhez jelenleg 22 EU-ország, valamint Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein tartozik, ugyanakkor az EU-országok közül nem tagja Bulgária, Románia, Ciprus és Írország. Schengen azonban nem csak a határellenőrzés hiányát jelenti - és azt sem feltétlenül mindenkor, hiszen például a koronavírus-járvány miatt számos tagállam életbe léptetett bizonyos ellenőrző intézkedéseket. Az övezet tagállamai közösen működtetik az úgynevezett schengeni információs rendszert, amely a szervezett bűnözéssel, illetve terrorizmussal kapcsolatos közös adatbázist jelenti.