Berobbant az albérletpiac

A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után folyamatosan bővül a választék az albérletpiacon: másfél hét alatt több mint 700 új kiadó lakás jelent meg a piacon. A ponthatárhirdetést megelőző héten országszerte 16 500 kiadó lakóingatlan-hirdetésből választhattak a bérlők, ami már akkor is 15 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Mostanra ez a szám 17 200 fölé emelkedett, ami 4,2 százalékos kínálatbővülést jelent.

Az albérletárak egyelőre még nem mozdultak felfelé, ami részben a jelentős kínálatnak is köszönhető. Az ingatlan.com elemzéséből az derül ki, hogy 2025 júniusában országosan 7,3 százalékkal emelkedtek az albérletárak éves összevetésben a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint, miközben a lakóingatlanok ára 14 százalékkal nőtt. Budapesten még nagyobb volt a különbség. A fővárosban a bérleti díjak tavaly júniushoz képest csak 6,7 százalékkal emelkedtek, miközben a lakások 19 százalékkal drágultak. Az aktuális albérletpiaci tendenciák kedvezően érintheti azt a közel 130 ezer felvételizőt, akiknek a száma idén 13 éves rekordot döntött.

A külső budapesti kerületekben 170 -780 ezer fortintért is lehet találni albérletet, itt a kötöttpályás közlekedés lehet vigasz azoknak, akik nem tudják megengedni maguknak az olyan belső kerületeket, mint a II. vagy az V., ahol 330-350 ezer forint az átlagos albérleti díj - mondta az ingatlanpiaci szakértő a Klubrádióban.

Ráadásul a bérleti szezon közepe felé a kiadó lakáskínálat is számottevően növekedni szokott, ami idén különösen erős lehet. Az év első felében az állampapírból ingatlanpiacra átnyergelő befektetők mozgatták a lakáspiaci szálakat, így idén augusztusban még több kiadó lakás jelenhet meg az albérletpiacon, ami középtávon még inkább fékezheti a bérleti díjak emelkedését – tette hozzá Balogh László. 

A fővárosban már havi 270 ezer egy átlagos albérlet és 110 ezer egy szoba

A legtöbb nappali tagozatos hallgató a KSH adatai szerint Budapesten tanul, a számuk 2023-ban meghaladta a 118 ezer főt. Debrecen a második legnagyobb egyetemváros közel 24 ezer hallgatóval, majd Szeged, Pécs és Győr következik a sorban 19, 18 és 10 ezer nappali tagozatos egyetemistával. Az ingatlan.com adatai alapján idén július közepén Budapesten 270 ezer forint a havi átlagos bérleti díj, de az egyes kerületek között óriási különbségek vannak. A legdrágább a II. kerület 370 ezer forintos havi átlaggal, a legolcsóbb pedig a XXIII. havi 160 ezer forintos átlagos albérletárral. A budapesti árszinttől alig marad el a debreceni 248 ezer forintos átlagos bérleti díj. A kétszázasok klubjába tartozik még Győr és Székesfehérvár 200-210 ezer forintos átlaggal. Szegeden és Pécsett pedig 165 és 185 ezer forint az átlagos havi bérleti díj. A legolcsóbb egyetemvárosok közé Miskolc tartozik, ahol a 125 ezer forint az átlagos albérletár.

 

Az egyetemisták körében kedvelt szobabérlés esetén a havi költségek alacsonyabbak, de még mindig jelentősek: Budapesten 110 ezer forintért lehet átlagosan szobát bérelni havonta, és a legolcsóbb külső kerületekben is 75-80 ezer forint az átlagos szobaár egy hónapra. Debrecenben és Szegeden 70-70 ezer forintból jön ki átlagosan egy havi szobabérlés, Győrben 60 ezer, Pécsett viszont 75 ezer forintba kerül ugyanez.

Vásárlás vs. bérlés: az Otthon Start átrajzolhatja a piacot

Alaposan megtépázhatja az albérletpiac keresleti oldalát a szeptemberben induló az Otthon Start program, amely akár 50 millió forintos, államilag támogatott, kedvező 3 százalékos kamatozású lakáshitelt kínál az első lakásvásárlóknak.

Az idei albérletszezon végefelé sokkal több szülő dönthet úgy, hogy bérlés helyett inkább az első lakás megszerzésében támogatja gyermekét. A legtöbb egyetemvárosban ugyanis elképzelhető olyan forgatókönyv, hogy ugyanannak az ingatlannak a havi hiteltörlesztője olcsóbb lehet, mint a bérleti díja. Az első lakás megvásárlása a bérlés helyett csak azokban a családokban reális döntés, ahol az egyetemista vagy főiskolás fiatal középtávon is az adott városban tervez tanulni és munkát vállalni. Az is szükséges feltétel, hogy a szülők vagy a hallgató hitelképes legyen, valamint rendelkezésre álljon az önrész összege is.

Az ingatlan.com megnézte, hol, mekkora első lakás jön ki 35 millió forintból? 

Budapesten sok városrészben kizárólag 20–30 négyzetméteres lakás jön ki 35 millióból, de az I. kerületben például egyáltalán nincs olyan eladó lakás, ami legfeljebb 35 millió forintba kerülne. Ahol pedig átlagosan 23 négyzetméteres vagy kisebb lakás jön ki ebből a pénzből, ott az a probléma, hogy a vevők belefuthatnak a 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlátba. A VIII. kerületben 29, a XIII.-ban 27 négyzetméteres használt garzonra lehet elég a 35 millió forintos keret. Ugyanakkor a külső városrészekben, például a XVII., a XIX. vagy a XXIII. kerület, már valamivel nagyobb, 41–47 négyzetméteres lakások is elérhetők, de még ezek is jóval kisebbek, mint amekkorát vidéken lehet vásárolni. A legnagyobb használt lakást Budapesten 35 millió forintból Csepelen lehet megvenni, ahol átlagosan egy 52 négyzetméteres használt lakás jön ki ekkora összegből.

 

A  vármegyeszékhelyeken, amelyek jelentős része egyetemváros, jóval kedvezőbb a helyzet:  Pécsen, Nyíregyházán és Egerben 52–57 négyzetméteres lakások vásárolhatók 35 millió forintból, Győrben pedig 41 négyzetméter körül alakul ez az érték. Debrecenben 35 négyzetméteres ingatlannal lehet számolni, miközben Miskolcon több mint 70 négyzetméteres lakás is szóba jöhet. A több vármegyeszékhely közül Salgótarjánban például 35 millió forintból több mint 110 négyzetméteres lakás is elérhető. Békéscsabán közel 74, Szolnokon 69, Szekszárdon 65, Kaposváron 63, Zalaegerszegen pedig csaknem 62 négyzetméteres otthonokra elegendő ez az összeg.