"Az orvosi szakértelem itthon kiváló, az anyagi és a szervezettségi hiány jelent korlátot"

Új ablakban

2025. július 23. Reggeli gyors - részlet 25.07.23. Lukács Andrea

15:34

00:00

"Elég régóta az iparban vagyok, ilyen szempontból, és nagyon sok mindent még így néztem az elmúlt 17 évben Magyarországon. A helyzet nagyon sok ponton nem jó. Itt lehet beszélni egyfelől az állam szerepvállalásáról, másfelől pedig az érintett közösségről is, mert ezzel is vannak problémák” – mondta Lukács Andrea mérnök-közgazdász, táplálkozástudományi szakember a Klubrádiónak. Lukácsnak 18 éves fia Duchenne-féle izomdisztrófiával él együtt.

A magyar egészségügyi ellátás problémáiról rengeteg cikk jelent már meg, éles kontrasztot azonban olyan valódi összehasonlítás jelent, amelyet a 24.hu egy Nyugat-Európában élő és egy Magyarországon élő család példáján keresztül mutat be. A két család közös vonása egy genetikai eredetű betegség, a DMD, amely mindkét család fiúgyermekénél jelentkezett. Míg külföldön az érintett gyermekek köszönhetően az állam segítségének is teljes életet élhetnek, itthon a helyzet közel sem ennyire kielégítő. Ennek részleteiről az egyik érintett szülő, Lukács Andrea beszélt a Klubrádió reggeli műsorában.

Lukács szerint Magyarországon az orvosi szakértelem és a szakmai kompetencia világszínvonalú, a problémák azonban nem a tudás, hanem a körülmények hiányából fakadnak. "A magyarországi szakmai kompetencia azt kell, hogy mondjam, hogy egész egyszerűen kiváló, világszínvonalú és fantasztikus orvosaink vannak. Itt az a probléma, hogy miközben tudják, hogy mit kéne tenni, nem tehetik, ez még rosszabb helyzetet jelent, mármint a szakemberek szempontjából. Képesek lennének megfelelő körülmények között megoldani a problémákat, de lehetetlenné teszi ezt részben az anyagi, részben a szervezettségi hiány.”

Ezt példával is alátámasztotta: "Számunkra 10 hónap után adatott meg egy nagyon speciális kerekesszék. 12 millió forintba kerül, amelybe így is több mint 2 millió forintot kellett fizetnem azért, hogy végül hozzánk kerüljön. Ez máshol, mint Németországban nem így van.” Hozzátette, a Németországban élő magyar DMD-s gyermek szülei egy hónapon belül jutottak hozzá ugyanilyen speciális székhez.

Lukács Andra kiemeli: külföldön – például Németországban vagy Svédországban – az állam nemcsak ellátást nyújt, hanem aktívan támogatja a beteg fiatalok önálló élethez való jogát, így lehetővé teszi számukra az egyetemi tanulmányokat, munkavállalást és társadalmi részvételt is. Magyarországon ezzel szemben a szülők sokszor magukra maradnak, miközben anyagi, érzelmi és fizikai terheket cipelnek.

Nincs általánosan elérhető mozgásjavító intézmény Budapesten kívül, az állam pedig alig segít. „Ebben az állam havonta 262.000 forintot vállal. Szeretném kérdezni, hogy melyik szülői fizetésből lehet így kijönni, különösen akkor, nem egy esetben, amikor azt látjuk, hogy a szülő egyedül neveli a gyereket, mert vagy az anya, többnyire az anya, de olyan esetet is tudok, ahol az apa egyedül marad a beteg gyerekkel, és nincsen másik szülő, mert lelépett. Ebből nem lehet megélni.”

A beszélgetés végén Lukács bejelenti: családjával elköltöznek külföldre, mert fiuk számára csak így biztosítható önálló, méltó élet. Kritikusan nyilatkozik a hazai rendszer működéséről, amely meglátása szerint hasonló mértékű adózás mellett sem képes kiépíteni a megfelelő ellátást. Ennek egyik oka szerinte az, hogy az adóforintok nem a megfelelő helyre kerülnek. A másik ok ennél árnyaltabb, a magyar társadalmat érintő: „más szinten vagyunk, tehát hogy mi mindig ott tartunk, hogy balsors, akit régen tép. És ebben sütkérezünk, és imádjuk azt, hogy mi sajnáltatjuk magunkat, hogy a magyar nép pesszimista, hogy a magyar nép Pató Pál úr. Tehát ezek a versek nem véletlenül születtek meg”.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)