„Klubrádió“
Reggeli gyors

Az "erős emberek" ideje van - Nemzetközi lapszemle

15/01/2019 10:26

A rendőröknek is elegük van a túlórákból. Trump nem árulja el, miről beszélt Putyinnal. Növekszik a tekintélyelvű gondolkodás vonzereje. Témák a világsajtóból.

2019. január 15. Nemzetközi lapszemle 01. 15.
06:02
00:00

A Politico című amerikai hírportál európai kiadása beszámol arról, hogy a Független Rendőrszakszervezet részéről rokonszenvre találtak a túlórakeret növelése ellen tiltakozók. A cikk szerzője megszólaltatja Pongó Gézát, a több ezer rendőrségi alkalmazottat tömörítő szakszervezet főtitkárát, aki szerint a rendőrség 2011 óta több mint 40 millió óra túlmunkát teljesített, és bár vannak, akik ezt elviselik, és örülnek annak, hogy többet keresnek, egészségük egy idő után ezt sem szellemi, sem fizikai értelemben nem bírja. A Politico hangsúlyozza, hogy a Független Rendőrszakszervezet kizárólag a túlóra kérdésében foglalt állást, a kormányzat ellen tiltakozók többi felvetésének az ügyében nem.

Vajon miről beszélget Trump Putyinnal?

A New York Times szerkesztőségi kommentárban foglalkozik azzal, hogy az amerikaiaknak joguk van tudniuk, miről beszél az elnökük Vlagyimir Putyin orosz vezetővel. A felvetés előzménye, hogy a Washington Post a minap név nélkül idézett egy kormányzati tisztségviselőt, aki szerint Donald Trump saját legközelebbi munkatársait sem avatta be minden részletbe azzal kapcsolatban, hogy Putyinnal folytatott négyszemközti megbeszélései során pontosan mi hangzott el. A New York Times múlt heti értesülése szerint pedig 2017-ben, azután, hogy Trump elbocsátotta James Comey FBI-igazgatót, a Szövetségi Nyomozó Iroda vizsgálatot indított az elnök ellen, azzal a gyanúval, hogy nem áll-e orosz kormányzati befolyás alatt. A szerkesztőségi kommentár felidézi azt is: Trump mindehhez képest szégyentelen hazugságnak minősítette már önmagában azt az újságírói kérdésfeltevést is, hogy dolgozott-e az oroszoknak. A New York Times szerint helyes volt a média részéről, hogy feltette ezt a kérdést, és éppenséggel az a zavaró, hogy a Republikánus Párt vezetését nem nyugtalanítja az elnökük titkolózása az orosz államfővel való kommunikációt illetően.

A kommentár számos olyan szemrehányást tartalmaz Donald Trump címére, amely abba az irányba mutathat, hogy az elnök Moszkva érdekeinek megfelelően foglal állást. E szemrehányások egyike, hogy Trump olyan, Putyinnal szövetségesnek tekintett személyről nyilatkozott méltató hangon, mint például a francia Marine Le Pen vagy a magyar Orbán Viktor. A New York Times felhívja a figyelmet arra: a képviselőház hírszerzés bizottságának új, demokrata párti elnöke, Adam Schiff felszólította a republikánus törvényhozókat, támogassák őt abban a törekvésében, hogy a bizottság jusson hozzá az eddigi négyszemközti Trump-Putyin találkozókon jelen volt amerikai tolmács jegyzeteihez, vagy hallgathassa meg az illetőt.

Holokauszt-áldozatok maradványait keresik a Dunában

Szintén a New York Times közli a Reuters hírügynökség budapesti keltezésű tudósítását arról, hogy magyar hozzájárulással és segítséggel izraeli kutató csoport fogja átfésülni a Duna medrét, holokauszt-áldozatok esetlegesen föllelhető maradványait keresve. A beszámoló emlékeztet arra, hogy a nyilasok 1944 októberi hatalomátvétele után budapesti zsidók ezreit gyilkolták meg a Duna-parton. A Reuters idézi Arie Deri izraeli belügyminisztert - aki egyébként ultraortodox rabbi -, hogy magyar hivatali partnere, Pintér Sándor beleegyezett abba: a magyar illetékesek különleges berendezésekkel látják el a Zaka elnevezésű, izraeli önkéntes kutató-mentő szervezetnek a szakértőit, akik az izraeli miniszterrel együtt utaztak Magyarországra.

"Erős emberekhez" kötődnének egyre többen

Ma ismét azoknak a korszakát éljük, akik rombolnak – írja a Der Standard című bécsi lapban megjelent kommentárjában Paul Lendvai. Szerinte az a politikai világkép, amely a második világháborút követő nemzedék szemléletét meghatározta, összeomlóban van. Abszolút bizonyosságok elolvadnak, mint napsütésben a hó, tabuk törnek meg világszerte. Különböző közvélemény-kutatási felmérések arról tanúskodnak, hogy növekszik a tekintélyelvű gondolkodás vonzereje, az „erős emberhez” való kötődés. A világpolitika uralkodó szereplői, Trump, Putyin, Hszi Csin-ping és kisebb másolataik, min Orbán és Erdogan, semmibe veszik a liberális demokráciát, és különböző eszközökkel törekednek az igazságszolgáltatás, a média, a politikai döntéshozatal fölötti abszolút ellenőrzésre, a gazdaság fölötti befolyásra.

Mint Lendvai megállapítja, a brit állam válsága részben annak a következménye, hogy a politikusok nem rendelkeznek kellő ítélőképességgel, és nem távlatos a gondolkodásuk, egyes esetekben pedig, mint például Boris Johnson volt külügyminiszternél, hiányzik a személyiség integritása és az empátia. De a válság – folytatja a szemleíró – nem csupán ezt tükrözi, hanem a csalódottságnak azt az alapérzését is, amely felhajtó erőt nyújt a nacionalistáknak, populistáknak és izolacionistáknak Washingtontól Rómáig, Budapesttől Varsóig. Paul Lendvai megjegyzi: még az olyan korlátozott sikert is, mint amilyen az Athén és Szkopje közötti értelmetlen országnévvita félretétele, veszélyeztetni képes a görög nacionalizmus és a Magyarországon luxusmenekültként intrikáló, korrupció miatt két év börtönre ítélt volt macedón kormányfő, Nikola Gruevszki.

A legnépszerűbb olasz politikus, a jobboldali nacionalista miniszterelnök-helyettes és Liga-vezető Matteo Salvini olasz-lengyel tengelyt próbál létrehozni varsói villámlátogatásán a francia-német együttműködés ellenében. Aki egykor a reményt jelentette az Európa-pártiaknak, Emmanuel Macron és Angela Merkel, védekezésbe szorult. Hogy mi lesz mindennek a politikai és társadalmi következménye, azt a májusi európai választások után fogjuk tudni megítélni – zárja eszmefuttatását a Der Standard hasábjain Paul Lendvai.

Kárpáti János nemzetközi lapszemléjét a felső ikonra kattintva hallgathatja meg. FOTÓ: Pixabay.