Az áldozatok is bele akarnak szólni, ki lesz a következő pápa

Urfi Péter több szakértővel egyetértésben azt mondta, nehéz lesz a Ferenc pápa által elkezdett folyamatokat más irányba vinni, de lassítani lehet őket. Ferenc azt mutatta meg, hogy lehet beszélgetni, szeretettel, figyelemmel fordulni olyan emberek felé, akik mások mint te, és ez egy erős üzenet, mely katolikus hívők 100 millióinak megmozgatta a gondolatait. Azt üzente, hogy az egyházi tanítás szerint hivatalosan elítéljük a homoszexuális cselekedeteket, de nem jelenti, hogy ne lehetne leülni egy asztalhoz a homoszexuálisokkal és a transzokkal is.

Mint mondta, szerint 2-5 nap alatt lehet új pápa és nem hisz azokban a felvetésekben, melyek arról szólnak, hogy sok helyről jöttek a bíborosok, akik nem ismerik egymást és ez lassítja majd a folyamatot. 

 

A bíborosok nem köthetnek választási szövetséget, nem kampányolhatnak egyik jelölt mellett sem hivatalosan, de akik közel vannak a tűzhöz már számolgatják, hogy hány szavazatot tudnak szerezni a különböző bíborosok. 

A kiválasztás szempontjai többfélék, több keresztmetszetet alkotnak. Van olyan szempont, mely szerint a pápa ne legyen se túl öreg, se túl fiatal. Egyfelől, hogy ne kelljen egy-két éven belül új pápát kell választani, de ne is uralkodjon évtizedekig kénye-kedve szerint. A földrajzi szempont is fontos, mert sokan azt szeretnék, ha afrikai vagy ázsiai pápát koronáznának meg. Ezekben a régiókban fejlődik leginkább a katolikus vallás. A másik logika, hogy ez mégiscsak egy Európa-központú vallás, így legyen megint olasz pápa. 

Aztán ott van a konzervatív és a progresszív törésvonal. Nagyon sok bíboros nem szerette Ferencben, hogy voltak ad hoc kijelentései, melyeket nehéz volt a katolikus dogmából levezetni. Voltak olyan törvényei, kinyilatkoztatásai, melyeken nagyon látszott, hogy úgy hajlítja a tanítást, mely őt igazolja. A konzervatív oldalnak ezzel a fajta progresszivitással van problémája. Illetve nem azzal van a gondjuk a konzervatívoknak, hogy emberként bánt az elváltakkal vagy homoszexuálisokkal, hanem, hogy kiállt, beszélt róla és kinyilatkoztatta.

A bíborosi testületben nyilván vannak, akik nem szeretik a melegeket, vannak, akik teológiai szempontból tradicionalisták. Így a másik oldalon is vannak olyanok, akik utálják Trumpékat.

Fényes szelek a katolikus egyházban

A bíborosok kinevezéséről azt mondta 120 bíboros lenne elvileg, de Ferenc pápánál megszalad a ceruza és többet nevezett ki, 133-an ülnek be a Sixtus-kápolnába. Általában ahhoz, hogy valaki bíborossá váljon végig kell járni a ranglétrát, de Ferenc pápa szakított ezzel a hagyománnyal is. Alapvetően úgy lesz valakiből bíboros, hogy van egy érseki székhely, például az 500 éve létező esztergomi érsekség,  ahová a pápa kinevezi az esztergomi érseket, majd néhány éven belül bíborossá válik. Ám Ferenc ezen túllépve nevezett ki bíborost úgy is, hogy talált egy egyszerű szerzetest, akinek nagy teológiai munkássága van, vagy egy püspököt, aki nem egy érseki székhely vezetője, de jó a szegényekkel való viszonya és bíborost csinált belőle.   

 

Pápa szinte mindenki lehet, 80 év alatt is, de olyanra nem nagyon van példa, hogy úgy lett valakiből pápa, hogy vett volna részt a pápaválasztáson. 

Alapvetően a bíborosok vezetik a Vatikánt, de Ferenc pápa nagyon szerette azokat az embereket, akik terepen dolgoznak és eközben egyre több nőt akart bevonni a Vatikán vezető hivatalaiba és gyűléseibe. 2023-ban a történelemben először nők is szavazhattak a püspöki üléseken, ezt megelőzően 2021-ben a pápa nőt jelölt ki Vatikánváros kormányzóságának, azaz közigazgatásának második helyére. Ám ahogy a konklávé környékén is vannak olyan hangok, hogy túl lett tolva a nők szerepe a Vatikánban, Ferenc egy korábbi nagy támogatója is felszólalt az ellen, hogy nők lehessenek a Kúria tagjai.

A ma kezdődő konklávé előtt már napokkal megindultak a dezinformációs kampányok a legesélyesebb jelöltekkel szemben. Ezúttal azonban nem Oroszország vagy Kína áll az álhírek terjesztése mögött, hanem bizonyíthatóan az Egyesült Államok. Ezek a dezinformációs hadjáratok két bíborost érintettek leginkább. Éppen a két legesélyesebbnek tartott jelöltet, Pietro Parolin államtitkárt és a Fülöp-szigeteki Luis Antonio Taglét - erről a Népszava cikkezett. 

Urfi Péter beszélt arról is, hogy nem csak a bíborosok, a papok áldozatai is bele akarnak szólni, milyen legyen a következő pápa. Azt szeretnék elérni, hogy az ő szempontjaik is érvényesüljenek azok közt a szempontok közt, hogy mi alapján választanak új pápát. Meg akarják győzni a bíborosokat, hogy a bántalmazások kérdését tegyék prioritássá a következő pápa személyének kiválasztásakor és folytatódjon a nyílt szembenézés az egyházon belüli szexuális erőszakkal. Több áldozatvédelmi szervezet is megjelent Rómában, ahol sajtótájékoztatókat és demonstrációkat tartanak. A New York Times arról cikkezett a napokban, hogy számos áldozat sokkal kritikusabb a pápa tevékenységével kapcsolatban, mint a vezető szakértők vagy a sajtó. Az egyik fő kritikájuk, hogy a pápa nem írta törvénybe, hogy ezeket az eseteket jelenteni kell a civil hatóságoknak, és amit lehet, nyilvánosságra kell hozni, teljes átláthatóságot követelnek.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.(Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért az interjú meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)