Arató: Magyarországot már levegőnek nézik

"Nem arról van szó, hogy a helyzet egyszerűen rossz – hanem arról, hogy folyamatosan rosszabbodik" – fogalmazott Arató. A mostani jelentés annak a hetes cikkely szerinti eljárásnak a része, amelyet még 2019-ben indítottak Magyarországgal szemben az uniós alapértékek megsértése miatt. A dokumentum tizenkét területen tár fel hiányosságokat – többek között az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtószabadság, a korrupció elleni fellépés, valamint az alapvető jogok érvényesülése kapcsán. Ezek a problémák nemcsak megmaradtak az évek során, hanem új elemekkel is bővültek.

Arató szerint a hetes cikkely szerinti eljárás "a leghosszabb, legterjedelmesebb és legkevésbé hatékony" uniós mechanizmus. Eddig kilenc meghallgatást tartottak, de a folyamat lényegében megrekedt. A következő szakaszhoz 22 tagállam támogatására lenne szükség, jelenleg körülbelül húsz biztos szavazat van meg. Ha egyszer sikerülne továbblépni, az akár szankciókhoz is vezethetne – például Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséhez –, de ilyenre még sosem volt példa. "Ha hét év alatt a meghallgatási szakaszon sem jutottunk túl, akkor könnyen lehet, hogy újabb hét évbe telik a következő lépés" – tette hozzá.

A tudósító emlékeztetett: bár a hetes cikkely lassú és nehézkes, az unió közben más eszközökkel – például az uniós források felfüggesztésével – hatékonyabban is tud reagálni a jogsértésekre. Arató szerint a pénzügyi eszközök használata "konkrétabb és látványosabb" eredményt hozott, mint a politikai eljárások.

A műsorban szó esett Ukrajna ügyéről is. Arató László elmondta, az EU mostanra gyakorlatilag 26 tagúként működik Ukrajna kérdésében, mivel a döntéseket Magyarország nélkül hozzák meg. "Orbánt és Magyarországot lényegében levegőnek nézik – és ez teljesen érthető. Ez most már valamivel elegánsabb és egyben fájóbb is számára" – mondta.

Szerinte az unió a következő hónapokat kivárásra használja: "Már itt is egyre inkább azt mondják, várjuk meg az áprilist, lássuk, mi történik a választásokon, és utána újragomboljuk a kabátot."

Arató úgy látja, az Európai Unió eredetileg nem számolt azzal, hogy egy tagállam belülről bontja le a demokratikus intézményeket. "Ez a mechanizmus nem ilyen helyzetekre lett kitalálva. Az EU abból indult ki, hogy azonos értékeket valló országok működnek együtt – és erre a helyzetre egyszerűen nem voltak felkészülve" – fogalmazott.