Alumíniumfólia-sapkás reflexekre épít a BlackRock-sztori

Mióta a Tisza bemutatta Kapitány Istvánt, mint a párt gazdaságfejlesztési politikusát ismét felerősödtek azok a narratívák, amelyek szerint a világ valódi irányítói nem a politikusok, hanem óriási befektetési alapok, elsősorban a BlackRock és a Vanguard. Pogácsa Zoltán szerint ez nem új jelenség.

Kapitány Istvánt, a Tisza Párt friss gazdaságfejlesztési és energetikai szakértőjét – aki korábban a Shell globális alelnöki posztját töltötte be – több kormánypárti forrás és elemző is "multiügynökként" vagy "globalista befolyás képviselőjeként" jellemezte. Például Schiffer András egy interjúban azt állította, hogy Kapitányon keresztül a "BlackRock-csinovnyikok" és velük Magyar Péter "BlackRock-gyarmatot" akar berendezni Magyarországon,  mert a Shell legnagyobb részvényesei között is szerepelnek ilyen alapkezelők, köztük a BlackRock és a Vanguard.

„Az a mondás, hogy ha valaki mondjuk a Shellnél dolgozott, akkor ő a Shell embere marad akkor is, amikor már nem ott dolgozik, és mivel a Shellnek a BlackRock a tulajdonosa, ezért őt a BlackRock irányítja – ezek olyan logikai ugrások, amelyek inkább a konspirációelméleti irányba mozdulnak” - mondta Pogátsa.

Ha azonban abból indulunk ki, hogy egy nagy nemzetközi alap megjelenése automatikusan politikai befolyásszerzést jelent, akkor ugyanezt a logikát a kormányoldalon is végig lehetne vezetni. A magyarországi viszonyokra utalva arra is emlékeztetett, hogy a BlackRock régóta jelen van az országban. „A cégnek irodája van Budapesten, amit 2018-ban adtak át Szijjártó Péter üdvözlőbeszédével, és a magyar kormány jelentős költségvetési pénzekkel támogatta az idejövetelét. A BlackRock hazai vezetője magas állami kitüntetést kapott, és bekerült a Hun-REN hálózat vezetésébe is és stratégiai megállapodást kötött a Corvinus Egyetemmel Lánczi András rektorsága idején. Mindez arra utal, hogy a vállalat kifejezetten jó kapcsolatokat ápol a magyar állammal.  Ez azonban ugyanúgy téves következtetés lenne: ebből nem következik, hogy a BlackRock Szijjártó Péteren vagy más kormányzati szereplőkön keresztül irányítaná az országot. Ez is ugyanabba a konspirációs gondolkodásba tartozna, mint amit most a kormányzati oldalon előadnak. Valójában egy nagy nemzetközi befektetési alap érkezett Magyarországra, amely itt üzleti tevékenységet akart folytatni” – mondta. 

A közgazdász elismerte: a nagyvállalatokkal és befektetési alapokkal szemben lehet és kell is kritikát megfogalmazni. „Óriásira nőttek, nagyon-nagyon sok vállalatban tartanak részesedést, és vannak jogos kritikák velük kapcsolatban, például a fenntarthatósági vállalások és a valós gyakorlat közötti ellentmondások” – mondta. Ugyanakkor szerinte ezek nem keverhetők össze az összeesküvés-elméletekkel.

A BlackRock méretét gyakran hozzák fel bizonyítékként a „világuralmi” narratívák mellett, de Pogácsa szerint ez félrevezető. „Ez a vagyon nem az övék. Ők alapkezelők, akik mások számára kezelnek pénzt: nyugdíjalapoknak, biztosítóknak, egyetemeknek, vagy akár hétköznapi kisbefektetőknek” – magyarázta. Hangsúlyozta: „nagyon-nagyon elhanyagolható részt kivéve mások vagyonát kezelik”.

A jelenség hátterében szerinte nem titkos hatalmi összeesküvés, hanem egy hosszú történeti folyamat áll. „A pénzügyi piacok liberalizálásával, Thatcher és Reagan idején elindult egy folyamat, amit financializációnak nevezünk. Ennek lényege, hogy a pénzügyi rendszer egyre inkább a lakossági megtakarítások kezelésére épül, különösen az Egyesült Államokban, ahol nincs erős állami nyugdíj- és egészségügyi rendszer" - magyarázta.

Felmerült az is, hogy ezeknek az óriáscégeknek lehetnek-e politikai céljaik. Pogácsa szerint a politikával való jó kapcsolat nem egyenlő a politikai irányítással. „Itt Magyarországon is láttuk, hogy mondjuk egy bank begyűjti a politikából kihullott embereket, köztisztviselőket, ezt csinálja a BlackRock és a Vanguard. Tehát jó kapcsolatokat kell ápolni a kormányzattal, de ez nem egyenértékű azzal, hogy mondjuk ezek a vállalatok kontrollálnák az amerikai elnököt”.

Pogácsa szerint a probléma gyökere az információhiány. „Ezért lenne elképesztően fontos, hogy a magyar közoktatás és a közmédia sokkal több tájékoztatást adjon arról, hogyan működnek ezek a nagyvállalatok” – hangsúlyozta. Úgy vélte: ha ez elmarad, „nagyon könnyű az embereket butítani ezekkel az alumíniumfóliás elméletekkel”.

A közgazdász szerint ennek súlyos mellékhatása is van. „A jogos kritikát utána nagyon nehéz megfogalmazni, mert aki megszólal, könnyen egy csoportba kerül az alumíniumfólia-sapkás összeesküvés-elméletekkel” – mondta. Pedig szerinte valódi problémák bőven vannak. „Ezek a cégek környezeti károkat okoznak, és amerikai megtakarításokat fektetnek be Kínában.”

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)