Aláássa Trump az uniós politikát az Orbánnak adott mentességgel?

Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund amerikai alapítvány közép-európai regionális igazgatója az EUObserver brüsszeli portálon megjelent elemzésében a magyar miniszterelnök messzehangzó győzelmének minősíti a bejelentést az ország orosz olajimportjának mentesítéséről az amerikai szankciók alól. A szerző szerint magyar szempontból a washingtoni találkozónak kettős célja volt: egyfelől csökkenteni a Fidesz választási kampányát érintő energiapolitikai fenyegetést, amit az újonnan elrendelt szankciók jelentenek, másfelől demonstrálni a két "erős ember" – Trump és Orbán – partneri viszonyának a mélységét és jellegét, aminek a révén újraéleszthető a hazai kampányban az a mítosz, hogy a kormányfő stratégiai és külpolitikai géniusz. Orbán végül is a jelek szerint mindkét célt elérte – írja Hegedűs.

Kifejti ugyanakkor: nem mindegy, hogy a mentesítés időkorlát nélküli, ahogy a magyar tisztségviselők állítják, vagy pedig egy évre szól, ahogy azt amerikai kormányzati források jelezték. A korlátlan mentesítés keresztülhúzná azt az EU-tervet, hogy 2028 januárjáig kivezessék az orosz fosszilis energia beszerzését, és arra utalna, hogy Washington akadályozza az unió politikáját. Az egy évre szóló mentesítés ellenben egybecsengene az EU céljaival, és nyomást gyakorolna Magyarországra, a diverzifikációtól leginkább vonakodó tagállamra, hogy csökkentse függését Oroszországtól. Az, hogy az EU részéről nem érkeznek bírálatok, azt a feltételezést erősíti, hogy egy évre szólhat a mentesítés – vélekedik az elemző.

Ami az energiaellátás kérdését illeti, Hegedűs Dániel felhívja a figyelmet: eddig a magyar kormány fő érve a diverzifikációval szemben az volt, hogy a meglévő Adria vezeték infrastruktúrája nem elegendő Magyarország ellátásának biztosításához. Most azonban, ha a magyar kormány valóban meg akarja valósítani az amerikai LNG vásárlásáról született szándéknyilatkozatot, akkor muszáj lesz bővítenie energetikai együttműködését Horvátországgal. Ennek alapján a German Marshall Fund elemzője megállapítja: első pillantásra ugyan a látogatás Orbán győzelmének látszik, valójában azonban Magyarország lépést tesz a nagyobb energiadiverzifikáció felé, nagyrészt összhangban az érvényes uniós kötelezettségekkel, és hozzájárul az orosz befolyás csökkentéséhez. Ennek pedig az az az ára, hogy Orbán támogatást kap a választási kampányához. Hegedűs szerint az Egyesült Államok a jövőben is alkalmazni fogja a furkósbotot és a mézesmadzagot az európai választások olyan befolyásolása érdekében, ami a hozzá hasonlóan gondolkodó szereplőknek kedvez.

A bécsi Die Presse más oldalról ragadja meg a témát. Azt írja, hogy a Magyarországnak adott mentességgel Trump éket vert az uniós országok közé, amelyek egyébként nem egyhangúlag, hanem minősített többséggel, Magyarország és Szlovákia egyetértése nélkül döntöttek az orosz olaj és gáz 2028-ig történő kivezetése mellett. Trump ezzel az osztrák konzervatív lap szerint erősítette Orbán pozícióját az EU-n belül.

A liberális beállítottságú német Der Spiegel az olajügyi szankciós téma mellett a washingtoni találkozónak a nyilvánosság előtt lezajlott részéből azt a viszonylag röviden érintett kérdést is kiemeli, amely Ukrajna háborús esélyeire vonatkozott. A magyar miniszterelnök – írja a lap – olyan szemrehányást tett egyes, meg nem nevezett államok címére, hogy a háború folytatása mellett vannak, mert közülük sokan azt hiszik, hogy Ukrajna győzhet a fronton, ami Orbán szerint úgymond téves helyzetértékelés. Trump erre rákérdezett: "azt mondja tehát, hogy Ukrajna nem nyerheti meg ezt a háborút?" Orbán – idézi fel a jelenetet a Der Spiegel – rövid ideig gondolkodott, majd azt mondta: történhetnek csodák. Trump ezzel a cikk megfogalmazása szerint somolyogva egyetértett, és azt mondta, igen, ez igaz.

Végül néhány mondat arról, hogy a Politico egyik cikke szerint a konzervatív amerikai Heritage Alapítvány, amely Donald Trump számára még a hivatalba lépése előtt egyfajta menetrendet készített 922 oldal terjedelemben arról, hogy milyen fontosabb lépéseket kell majd megtenni Amerika újbóli naggyá tétele érdekében, most az Atlanti-óceán túlpartján, Európában keres politikai barátokat. A napirenden: a születések számának növelése, a véleménynyilvánítás szabadsága, a transzneműek jogainak ellenzése és harc a kínai befolyás ellen – összegzi a portál a súlypontokat.

A Heritage eszerint Európa nacionalista, szélsőjobboldali mozgalmaival keresi a kapcsolatot, hogy népszerűsítse a progresszív politikával szembeni fellépés használati utasítását. Október végén konferenciát szerveztek Silvio Berlusconi néhai olasz miniszterelnök freskókkal díszített római otthonában az európai demográfiai válságról. A Heritage vezetői vendégként felszólaltak olyan szélsőjobboldali csoportok rendezvényein, mint például a Patrióták Európáért politikai szövetség, az alapítvány képviselői Washingtonban és Brüsszelben megbeszéléseket folytattak magyar, cseh, spanyol, francia és német szélsőjobboldali pártok törvényhozóival. A Heritage megélénkült európai aktivitása időben egybeesik azzal, hogy a szélsőjobb teret nyer Európában, hasznot húz a közvélemény bevándorlási, klímapolitikai és szuverenitási kérdésekben mutatkozó frusztrációjából - írja a Politico.

A lapszemlét meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)