Ahol véget ér a drog – íme a Klubrádió filmje a túlélésről

Egy különleges falu, ahol a határok adnak szabadságot. Itt senkinek nincs saját telefonja – de minek is, hiszen térerő sincs. Állattartás, növénytermesztés, konyhai és ház körüli feladatok viszont vannak. Ahogy lelki gyakorlatok, közös imádság és kompetenciafejlesztés is azoknak, akik a teljes reménytelenségből, sokszor az utcáról, a halál kapujából érkeznek Zsibrikre. Itt esélyt kapnak arra, hogy újrakezdjék – és megtanuljanak újra élni a drogok nélkül.

Barbi története különösen megrázó.

Idén lett nagykorú. 11 éves korában vett be először gyógyszert, meg akart halni. Egy barátja azt mondta neki, ez majd segít. Azt is, hogy az önsértés enyhíti a fájdalmat. Kicsi volt még, és a nyugtatók hatása miatt arra sem emlékszik, mi történt vele a pszichiátrián. Onnan is megszökött. Még csak 18 éves, de már négyszer-ötször próbálta eldobni magától az életét.

Aggasztja a jövő. Hogy mi lesz vele. Hol fog élni. Lesz-e pénze élelemre. Hogy lesz-e jövője egyáltalán. Azt meséli, ezzel nincs egyedül. Sokan, köztük barátai is hasonló szorongással élnek – ezért nyúlnak kábítószerekhez.

Barbi kora és neme miatt nem kerülhetett be a zsibriki központba, ahol csak felnőtt férfiakat fogadnak. De megismerkedett két korábbi szerhasználóval, akik szintén ott kezdték újra az életüket.

Felesége akkor is mellette maradt, amikor egy családi tragédia után naponta önkívületig bódította magát. A gyógyszereket széthagyta a házban – ott, ahol akkor kétéves kisfia, Bátor is játszott. A kisfiú többször is életveszélyes görcsrohamot kapott a túladagolástól. Emil ilyenkor hallucinált, és kárt tett magában.

Egy függőnek nem számít semmi – sem a saját élete, sem másoké. Ha kell, manipulál, lop, csal, hazudik. Annak is, aki a legjobban szereti. Egy függő elveszíthet mindent: munkát, családot, barátokat, otthont – és végül önmagát is.

Sanyi története hasonlóan mélypontról indul.

Sanyinak sem volt már semmije, amikor bekerült a pszichiátriára. Azt mondja, mindenki utálta, aki ismerte. Amikor magához tért, az első dolga az volt, hogy köntösben és papucsban útnak induljon újabb drogért. Nem számított, hogy korábban többször is majdnem meghalt. Egy függő ilyenkor már nem mérlegel. Semmit.

Tóth Emil és Kocsis Sándor mindketten egy Szekszárd melletti kis faluba kerültek rehabilitációra.

Zsibrik különleges hely. Szigorú szabályokkal működik, nincs kapcsolat a külvilággal. Van viszont önellátás, önfejlesztés, és kikerülni csak az tud, aki lelkileg is készen áll rá, és már van munkaszerződése.

Ritka, hogy kamerával bejusson valaki egy ilyen intézménybe. A Klubrádió stábja egy napot tölthetett Zsibriken – filmünkben most önök is bepillantást nyerhetnek abba, milyen az élet egy drogrehabilitációs központ falai között: