Reggeli gyors

A tiltakozóknak nem Kínával, a diktátorokkal van bajuk

8/06/2021 07:34

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

A világsajtó figyelme a Fudan-beruházásra irányult a szombati utcai tüntetés után. A Bloomberg szerint az, hogy a kormány népszavazásra vinné a kérdést, azt jelenti, hogy inkább temetnék már a tervet.

2021. június 08. Reggeli gyors - Lapszemle 21.06.08. Kárpáti János
05:40
00:00

A nemzetközi sajtó a szombati budapesti tüntetés nyomán immár a világpolitika szintjén kezeli a kínai Fudan egyetemmel kapcsolatos magyarországi fejleményeket, hiszen a téma a pekingi külügyminisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján is felmerült abban a formában, hogy Vang Ven-pin, a tárca szóvivője az AP amerikai hírügynökség tudósítása szerint védelmébe vette a magyar fővárosban létesítendő kampusz tervét, és azt hangsúlyozta, hogy a tiltakozóknak nem kellene politikai mezőbe helyezniük és megbélyegezniük azt, ami két ország kapcsolatépítésének normális velejárója. „Reméljük, hogy a releváns magyar emberek – igen, így mondta – objektív, ésszerű és tudományos hozzáállást fognak tanúsítani” – fogalmazott a szóvivő, és méltatta a kínai-magyar barátságot és együttműködést.

Az AP-beszámoló azonban – amelyet átvett többek közt a Washington Post is – arra is kitér, hogy ez lenne az első kínai egyetemi kampusz egy európai uniós országban. Orbán Viktor miniszterelnök, akit a hírügynökség jobboldali populistaként minősít, Oroszországgal és Kínával törekszik szorosabb kapcsolatokra, miközben az EU részéről bírálat éri autoriter módszerei és makacs bevándorlásellenes hozzáállása miatt – olvasható a cikkben. Az AP azt is megírja, hogy Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere világossá tette: a tiltakozóknak nem a kínai emberekkel, hanem a diktátorokkal van bajuk. Végül ismerteti a hírügynökség Gulyás Gergelynek, a miniszterelnöki hivatal vezetőjének a kijelentését, miszerint lesz lehetőség a beruházás sorsának népszavazásos eldöntésére, amint véglegesítik a költségeket és egyéb feltételeket.

 
Fudan tüntetés Fotó: Klubrádió
 

Gulyás feladata volt a kármentés

Egy másik amerikai hírügynökség, az üzleti világban szoros figyelemmel követett Bloomberg úgy értelmezi Gulyás szavait, hogy Orbán leállította a kínai kampusz tervét, annak érdekében, hogy enyhítse az ügynek a kampányra gyakorolt hatását. A jövő évi parlamenti választásokra készülő ellenzék – írja a Bloomberg – ebben a kérdésben győzelmet hirdetett a miniszterelnök fölött, aki a jelek szerint meghátrál a kínai kampusz létrehozásának népszerűtlen tervét illetően. A kormányzat eddig arról beszélt, hogy a projekt már eldöntött tény, most viszont 2023-ra referendumot ígér a kérdésben. A Bloomberg vélekedése szerint az, hogy Orbán visszateszi a polcra a projektet, segítheti őt abban, hogy visszaszerezze a kezdeményezést a több mint egy évtizedre visszatekintve a legszorosabbnak ígérkező választások előtt. Az ellenzék, amely most először fogott össze Orbán megbuktatására, a Fudan egyetem tervét annak bizonyítékaként fogta fel, hogy a miniszterelnök eltávolodik a nyugati értékektől. A kormány váratlan döntése, hogy majd népszavazásra viszi a kérdést, gyakorlatilag inkább azt jelentheti, hogy eltemetik a tervet – írja a Bloomberg, és hozzáteszi: korábban néhány esetben, így például az olimpiaszervezés kérdésében már előfordult, hogy az ellenzéknek sikerült elérnie népszerűtlen ügyek ejtését. Gulyás Gergely viszont a Mandinernek adott nyilatkozatában arról nem szólt, mi lesz azzal a törvénytervezettel, amely kötelezné a kormányt, hogy az adófizetők pénzéből finanszírozza az egyetem létesítését, és erre a célra telket is adományozzon – jegyzi meg a Bloomberg.

A hírügynökség arra is felhívja a figyelmet, hogy a Fudan egyetem 2019-ben felülvizsgálta alapító chartáját, abból törölte a „gondolatszabadság” kifejezést, valamint beillesztett egy utalást a kommunista párt vezető szerepére.

A Bloomberg megállapítja: Orbán magatartása éles kontrasztot mutat azzal a kormánydöntéssel, amely elűzte Budapestről a Soros György által alapított Közép-európai Egyetemet. Az intézmény olyan vezetők nemzedékeit képezte, akik elkötelezettek a liberális demokrácia mellett, amivel Orbán azóta szemben áll, hogy 2010-ben újra hatalomra került.

Magyarország sorozatosan vétózza az EU Kína poltikájával kapcsolatos nyilatkozatait

Szintén kapcsolódik Kínához is, valamint Magyarországhoz az EurActiv brüsszeli hírportál még múlt pénteken megjelent, de igencsak szerény médiavisszhangot kiváltó híre, miszerint Miguel Berger, a berlini külügyminisztérium államtitkára egyik Twitter-bejegyzésében azt írta: Magyarország ismét megakadályozta uniós nyilatkozat elfogadását Hongkong ügyében. Három héttel ezelőtt ugyanez történt a Közel-Kelettel kapcsolatban. Az EU közös kül- és biztonságpolitikája működésképtelen a blokkoló politika alapján – állapította meg a német külügyi tisztségviselő. Az EurActiv ehhez hozzáfűzte: a berlini kijelentések növekvő frusztrációt tükröznek, mert Budapest egyre merészebben csap össze az unióval a nyugati demokráciák kulcsfontosságú elveit illetően.

A vétónak el kell tűnnie

Tegnap aztán a németek miniszteri szinten is megerősítették álláspontjukat. Heiko Maas, a külügyi tárca vezetője a német nagyköveti értekezleten kijelentette: a vétójognak el kell tűnnie, meg kell akadályozni, hogy egyetlen tagállam különállása megbéníthassa, „túszul ejthesse” az EU külpolitikáját.

A Süddeutsche Zeitung szerint Heiko Maas szokatlan nyíltsággal szólt arról, hogy aki vétójával bénítja az európai külpolitikát, az rövid- vagy hosszútávon Európa összetartásával játszik. Az Orbán Viktor jobboldali konzervatív miniszterelnök vezetése alatti Magyarország évek óta arról ismert, hogy különös gyakorisággal él vétójogával a külpolitikai kérdésekben. Feltűnően gyakran történik ez Kína érdekeinek megfelelően – írja a mücheni lap.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
2021.06.08., kedd 6:00
Riporter: Kárpáti János