„Köszönjük,
Reggeli gyors

A szlovákiai magyar kisebbség alig fele szavazna magyar pártra

22/09/2023 09:30

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

 | Szerkesztő: Lőrincz Csaba

Szlovákiában jelenleg több mint 400 ezren vallják magukat magyarnak, ami az ország lakosságának több mint 7 százalékát teszi ki. Magyar párt azonban aligha tudja elérni az 5 százalékos küszöböt, mert a magyarok csak 41 százaléka tervezi, hogy valamelyik magyar pártra szavaz – véli Techet Péter a Der Standardban.

2023. szeptember 22. Reggeli gyors - részlet 23.09.22. Kárpáti János lapszemléje
06:03
00:00

A szeptember 30-án tartandó szlovákiai parlamenti választáson nem nyílik valós esélye a magyar kisebbséget képviselő egyetlen pártnak sem arra, hogy bejusson a törvényhozásba – vélekedik Techet Péter jogász-történész a Der Standard című bécsi lap által közölt vendégblogjában.

Szlovákiában jelenleg több mint 400 ezren vallják magukat magyarnak, ami az ország lakosságának több mint 7 százalékát teszi ki. Magyar párt azonban aligha tudja elérni az 5 százalékos küszöböt, mert az etnikai hovatartozás egyre kevésbé határozza meg a választói magatartást: az AKO kutató intézet legfrissebb felmérése szerint a magyaroknak csak 41 százaléka tervezi, hogy valamelyik magyar pártra szavazzon.

 
Szlovákia parlamentjének épülete, Pozsony
Fotó: Pixabay
 

Mint Techet Péter írja, Romániával ellentétben, ahol az RMDSZ dominanciáját 1990 óta soha senkinek nem sikerült megtörnie, a szlovákiai magyarság közélete mindig többosztatú volt, számos, eltérő ideológiai alapon álló párt alakult. A kereszténydemokrata és a liberális irányzatú erők ugyan 1994-ben Magyar Koalíció Pártja néven egyesültek, és ez a választási párt 1998 és 2002 között fontos szerepet játszott Szlovákia Vladimir Mečiar utáni demokratizálásában, részt vett Mikuláš Dzurinda kormányában, és akkoriban tíz százalék körüli eredményt ért el, a pártegység azonban 2009-ben megtört. Bugár Béla különvált, és olyan pártot alapított, amely hidat kívánt képezni a magyarok és a szlovákok között. 2010-ben csak az ő pártja szerzett magyar politikai képviseletet a parlamentben, és részese volt Iveta Radičová jobboldali liberális kormányának. Amikor azonban Bugár 2016-ban belépett Robert Fico kormányába is, sok szlovák értelmiségi elpártolt tőle. Amikor pedig a Híd Ján Kuciak újságíró 2018-as meggyilkolása után sem mondta fel a koalíciót, a párt mély válságba zuhant, és 2020-ban kiesett a törvényhozásból.

A másik magyar párt, a Magyar Közösség Pártja 2006 után többé nem tudta megugrani a parlamenti küszöböt. Szövetség néven 2021-ben új egységpárt alakult, de az egy évvel később már szét is esett, mert a volt Bugár-párt emberei elhagyták a közös listát, miután Gyimesi György – Igor Matovič exminiszterelnök korábbi szövetségese – került az élre.

Gyimesi – írja Techet Péter – a magyar kisebbség „kis Orbánjaként” lép fel, az LMBT-jogoktól az ukrajnai háborúig minden kérdésben a Fideszével azonos álláspontot hangoztat. Most vannak, akik Dzurinda konzervatív-liberális „Kék” koalíciójánál tájékozódnak, de emellett még Magyar Fórum néven is külön lista indul a választáson. A progresszív Szlovákia jelszavát hangoztató baloldali liberális pártnak pedig van saját magyar tagozata.

A "Híd/Most" elnevezésű csoportosulás és a Magyar Fórum elutasítja a szlovákiai magyar politika orbanizálását. A magyar kisebbség médiakörnyezete is pluralistább, mint Magyarországon: a Napunk című lap, amely a "Denník N" magyar nyelvű kiadása, a kelet-közép-európai térség legszabadabb magyar nyelvű napilapja. A Fidesz azonban – írja Techet Péter – alig érdeklődik a szlovákiai magyar kisebbség iránt, hiszen ott régóta más a szövetségese, a Robert Fico vezette, baloldali nacionalista Smer. A mostani magyar kormánynak külpolitikai okokból a magyar kisebbség parlamenti képviseleténél fontosabb, hasznosabb lenne egy EU-kritikus, oroszpárti Fico-kormány. Orbán szívesen állítja be magát a szomszédos országokban élő magyarok védelmezőjeként, a szlovákiai választási kampányban azonban olyan politikust támogat – Ficót –, aki 2006 és 2010 között miniszterelnökként kimondottan magyarellenes politikát folytatott, és 2009-ban olyan törvényt hozott, amely diszkriminálta a magyar nyelv nyilvános használatát.

Választási stratégia része lehet a lengyel fegyverszállítmányok leállítása Ukrajnának

Röviden még arról, hogy a lengyel kormánypárt a közelgő októberi választásokra tekintettel igyekszik biztosítani az ország szavazóit, főként a gazdákat afelől, hogy nem helyezi Ukrajna érdekeit a lengyel polgárok érdekei fölé – ebbe az összefüggésbe helyezi a New York Times Mateusz Morawiecki miniszterelnök azon bejelentését, hogy az ukrán gabona exportjával kapcsolatban elmérgesedett vita miatt Lengyelország csak a már megígért fegyvereket hajlandó juttatni Ukrajnának, újabb tételeket nem. A varsói kormánypárt, a Jog és Igazságosság – rövidítve PiS – a lap szerint ezzel azt a veszélyt igyekszik elhárítani, amelyet szélsőjobboldali vetélytársa – a Konföderáció elnevezésű politikai tényező - jelent rá nézve a kampányban. A kormányfő mindazonáltal sietett leszögezni, hogy ezzel nem kockáztatják Ukrajna biztonságát, hiszen Rzeszow lengyel városon keresztül továbbra is akadálytalanul áramlik a nyugati fegyverzet Ukrajnába.

A New York Times emlékeztet arra, hogy korábban Lengyelország volt Kijev egyik leghatározottabb támogatója az európai uniós országok közül, de az elmúlt hónapokban a hangnem megváltozott, és Varsó a múlt héten szembe fordult Brüsszel döntésével, amely feloldotta az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalának átmeneti tilalmát. A Konföderáció azzal szorongatja a PiS-t, hogy hangosan követeli az ukránoknak nyújtott lengyel támogatás csökkentését. A lap adatai szerint Varsó eddig több mint hárommilliárd dollár értékben szállított fegyvert Ukrajnának.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
2023.09.22., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János