A sikkasztással vádolt lengyel igazságügyi miniszter majd tudatja, hogy Budapesten akar-e maradni
14/11/2025 05:55
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
– írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, amely emlékeztet: a hazájában például ugyancsak sikkasztással vádolt egykori helyettese, Marcin Romanowski és a korrupcióért elítélt boszniai Nikola Gruevszki is hazánk megbecsült vendége. Nemzetközi lapszemle.
2025. november 14.
Reggeli gyors, részlet (2025.11. 14.) Kárpáti János lapszemléje
05:29
00:00
Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszter,
akivel szemben több vádpont merült fel a sikkasztástól a bűnszervezet létrehozásáig, minden jel szerint Magyarországon keres menedéket, ott, ahol nem ő az első menekült politikus – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent kommentárjában Stephan Löwenstein, a lap térségbeli tudósítója.
Kitér arra, hogy Ziobro egykori minisztériumi helyettese, Marcin Romanowski, akit ugyanúgy megvádoltak, már egy évvel ezelőtt hivatalosan megkapta a politikai menedékjogot Magyarországon, vagyis egy másik EU-országban. Emellett évekkel korábban menedékben részesült Magyarországon Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök, akit hazájában korrupcióért már el is ítéltek. Ziobro arról beszélt egy olyan adónak, amely közel áll pártjához, a Jog és Igazságossághoz, hogy adott időben majd tájékoztatást kíván adni arról, Budapesten akar-e maradni. Löwenstein szerint ez a sajátos felfogáson alapuló jogértelmezés jól jellemzi Ziobro korábbi hivatalirányító tevékenységét, még ha el is tekintünk a büntetőjogi vonatkozásoktól.
Más téma.
Azt már többször hallottuk a magyar miniszterelnöktől, hogy nem tört volna ki az orosz-ukrán háború, ha annak megindítása idején - 2022 februárjában - Donald Trump lett volna az amerikai elnök. Most viszont arról értesülhetünk, hogy ez a háború abban az esetben nem következett volna be, ha Berlinben akkor még mindig Angela Merkel lett volna a kancellár. Ő azonban 2021-ben távozott hivatalából. Ezt a „mi lett volna, ha” visszamenőleges bölcsességet Sigmar Gabriel volt német külügyminiszter, a szociáldemokrata párt exelnöke hangoztatta az ARD köztévécsatornának az egyik műsorában, és a Die Welt ismertette a nyilatkozat tartalmát. Gabriel szerint a Merkel által kezdeményezett minszki megállapodások így is nyolc évvel késleltették az orosz inváziót, ami Merkel alatt be sem következett volna.
A volt német politikus felidézte, hogy Merkel 2021-ben, amikor Kelet-Ukrajnában már évek óta háborús állapotok uralkodtak az oroszpárti szeparatisták és az ukrán haderő között, személyesen akart tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az Európai Tanácsban – vagyis az uniós tagállami csúcsvezetők testületében – azonban csak Orbán Viktor magyar miniszterelnök támogatta a kancellár tervét. Az európaiak alapvetően kivonták magukat az egészből – tekintett vissza Sigmar Gabriel, és megjegyezte, hogy így most Donald Trump amerikai elnöknek kell tárgyalnia egy európai problémáról. „Nekünk ehhez 2021-ben nem volt meg a bátorságunk” – fogalmazott.
A Die Welt emlékeztet arra, hogy maga a politikától visszavonult Merkel is úgy nyilatkozott október elején egy ukrán online médiafelületnek, hogy bár a minszki megállapodások korántsem voltak tökéletesek, és valójában soha nem is tartották be rendesen az előírásait, mégis, 2015 és 2021 között hozzájárultak a kiélezett helyzet megnyugtatásához.
Most pedig vessünk egy pillantást Szerbiára,
ahol – nem tudom, ismerős-e valamiképpen a helyzet - európai áruházláncok zaklatásra panaszkodnak. Állításuk szerint olyan feltételeket támasztanak velük szemben, ami veszteségessé teszi a tevékenységüket, és egyes vállalkozások már megkezdték leányvállalataik bezárását. Köteles-e tűrni az EU az ilyen magatartást? – teszi fel a kérdést a Handelsblatt, a német üzleti körök vezető napilapja.
A cikk a holland Delhaize kereskedelmi konszernt hozza fel példaként, amely az év végéig be akarja zárni Maxi elnevezésű szupermarketláncának számos üzletét Szerbiában, a hétről hétre ismétlődő milliós veszteségek miatt. Az évente 1,4 milliárd eurós forgalmat lebonyolító szerbiai Delhaize tavaly még 63 millió euró nyereséget termelt. Nem cégvezetési hibákról vagy a konkurencia keménységéről van szó, hanem Aleksandar Vucic szerb elnök politikai akaratáról. Augusztus végén olyan rendeletet tett közzé, amellyel önkényesen megnyeste a kereskedők által érvényesített árrés mértékét. Ez érinti a német Lidl hálózatot is.
A Handelsblatt felhívja a figyelmet arra, hogy Szerbia EU-tagjelölt ország. Bár a csatlakozás egyelőre nincs a láthatáron, az ilyen magatartás az unióban aligha tolerálható, és következményekkel jár – írja a lap, majd bizonyos értelemben rögtön meg is cáfolja ezt a saját állítását, és megírja, hogy Szerbia csak Magyarország évek óta gyakorolt eljárását másolja. Orbán Viktor ugyanis különadókkal hozza hátrányos helyzetbe a külföldi vállalkozásokat, valamint bürokratikus akadályokat – köztük árréskorlátozást – is alkalmaz. A Spar Ausztria be is nyújtotta panaszát az Európai Bizottsághoz, amely két kötelezettségszegési eljárást indított.
A lapszemlét meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025.11.14., péntek 6.00
Szerkesztő: Kárpáti János
