A nemzetbiztonsági tanszék vezetője: Az ukránok gerilla hadviselésre térnek át
8/03/2022 15:20
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Van-e oroszvereség szaga az orosz-ukrán-háborúnak? Milyen fegyverzetek állnak egymással szemben, mire számítanak a szakemberek a továbbiakban? A Reggeli személyben Resperger István ezredes, közszolgálati egyetem nemzetbiztonsági tanszékének a vezetője beszélgetett Szénási Sándorral.
Az oroszok vasárnap tartottak egy nagyobb hadműveleti szünetet a területen, akkor próbálták meg már másodszor Mariupolban és Volnohavánál humanitárius folyosót működtetni, és mind a két fél a másikat hibáztatja, hogy nem sikerült kihozni ezeket a szerencsétlen polgárokat, mondta Resperger István ezredes a Reggeli személyben.
A Krím-félszigetről induló orosz támadásnak két célja van, mondta, egyrészt kelet felé Luhanszk és Donyeck felé a szakadárokkal megteremteni a kapcsolatot, ezt lassan sikerül is helyreállítani. A másik irány Odessza, aminek célja Ukrajnát teljesen elzárni a tengertől, hogy a tengeren keresztül a kereskedelmet felszámolja.
A nagyobb városoknál, Szuminál, Harkovnál úgynevezett katlan csatát vívnak, mondta az ezredes: bezárták a várost, amit sorozatvetővel, manőverező repülőgéppel, légi csapásokkal pusztítottak. A hétfői orosz-ukrán-tárgyalások után az ezredes szerint valószínűleg ebben a két városban lesz humanitárius folyosó.
Kijev körül vasárnap az ukrán erőknek sikerült egy kisebb "ellenlökést végrehajtani", és a kijevi repülőtérnél visszaszorították az orosz erőket, amit sajnos hétfőre elveszítettek, mondta. Megemlítette, hogy az ukránok Kerszon mellett úgynevezett aszimmetrikus hadviselésre tértek át (ez nem kiállás egy haderő ellen, hanem rajtaütéseket, partizánszerű módszereket jelent), és egy helikopterbázis ellen indítottak támadást, amiben - meg nem erősített hírek szerint - harminc helikoptert semmisítettek meg az ukrán erők.
A belorusz területekről érdekes hírek érkeznek, mondta Resperger István: a sorkatonák és a tisztek jelentős része ugyanis nem kíván részt venni az ukránok elleni hadműveletben, és úgy tudni, a vezérkari főnök is felajánlotta a lemondását. Korábban tevőlegesen fehéroroszok is részt vettek az invázióban, például onnan indítottak rakétákat Ukrajna felé, és onnan indultak katonák is Csernobil valamint Kijev felé. "Nem tudjuk, mire képes, és mire lesz lehetősége, csatlakozik-e a háborúhoz". Ugyanakkor az ezredes felhívta arra a figyelmet, hogy Oroszország és Fehéroroszország között olyan kölcsönös barátság és segítségnyújtási szerződés van, hogy elképzelhető, azért nem lépnek be a háborúba, hogy utána békefenntartóként tudjanak belépni.
A tanszékvezető arról is beszélt, hogy a légiháborúnak három fajtája van: a kedvező helyzet, a légi fölény és a légi uralom. Az oroszoknak egyes kelet-ukrán területeken légi uralmuk van, a távolabbi területeken azonban néhány helyen még működnek az ukrán radarok és néhány ukrán repülőgép is fel tud szállni. A legtöbb "lelövést, igazolt légi győzelmet" a Stinger rakéták jelentik, amikkel a fel és leszállógépeket meg tudják semmisíteni - mondta.
Ezek a fegyverutánpótlás szállítmányok az ukránoknak az ezredes szerint olyan titkos akciók keretében mennek, amiről csak az tud, aki viszi akár vasúttal, akár légi úton vagy álcázott szállítmánnyal. Bárhogy is, de ezek eljutnak. Az más kérdés, hogy a Javelin és Stinger páncéltörőket mennyire tudják majd készségszinten használni, hiszen a lőtéri gyakorlatozás és a háború más, ugyanakkor a városi harcban nagyon sokat segíthet, mert 800-2000 méter a hatótávolságuk, ami megnehezítik az előre törő orosz csapatok térnyerését.
Szóba került a szakadár köztársaságok hadereje is. A luhanszki és donyecki területeken évekig tűzszünet volt, ezalatt az ukránok és az oroszok is mély védelmi rendszert építettek ki. Itt két haderőt azonosítottak, amik meg is indultak Ukrajna felé: Luhansznknál 30-40 kilométert haladtak előre, és ollóba zárták az ottani ukrán dandárokat, míg a donyecki részen kisebb az előrehaladás. 6-8 kilométeres sikereket értek el. Illetve Mariupol irányába, hogy megteremtsék az oroszokkal az összeköttetést, ez sikerült.
Az oroszok a háború elején célzott és precíziós csapásokkal 14 repteret rongálták meg, de nem lett mindegyik használhatatlan. A támadás második fázisában tömeges csapásokat mérnek. A légtérben kevés ukrán radar működik, a keleti részen teljes légiuralomban vannak az oroszok, és már a nyugati területen lévő bázisokat támadják. Az ukrán szárazföldi erők sajnos 15-20 százalékos veszteséget szenvedtek el már az elején, mondta az ezredes, aki szerint a helyzet azt mutatja, hogy a donyecki, luhanszki térségből visszavonuló 10 dandárnyi ukrán haderő gyűrűbe kerül, Harkov után és a délről előretörő második hadsereg részei könnyen bekeríthetik, és egy nagy területen elszigetelhetik ezeket az erőket.
A másik nagy művelet Kijevnél és Odesszánál várható az oroszok részéről, mondta, és az ukránok több helyen gerilla hadviselésre próbálnak áttérni, azaz támadni az oroszok gyenge pontjait.
Az oroszoknak probléma lehet az összeköttetés fenntartása. A katonák ellátása általában három nap hidegélelmet jelent, ennyit kaptak az oroszok is, utána a dandár visz utánuk két napnyi élelmet, majd az utánuk jövő hadtest 3-5 napnyit: de ez eljut-e a frontvonalba? Resperger szerint az út szélén hagyott járműveket, a katonának használhatatlanná kell tenniük, mileőtt elhagyják azt, a fegyverzetet mindenképpen. Szerinte ezeket az ukránok beépíthetik bunkerként, de sok hasznát a védők már nem veszik.
Az oroszokkal 200 ezer katona indult meg, 1280 harckocsi, 3000 tüzérségi eszköz, előfordulnak technikai meghibásodások, amik a hadsereg állapotát is jelzik, de az oroszoknál olyan nagy számban ez nem történt még meg. Vannak olyan felvételek, hogy a nemzetgazdaságból vonnak el járműveket az utánpótlás érdekében. 6-7-szeres fölényben vannak, ezért nem vitték oda a legfejlettebb eszközeiket, mondta.
Az oroszok fegyverzetéről, a stratégiáról még több érdekességet hallhat a beszélgetésben.