A magyaroknak elegük van Orbán Viktorból, de Trump hátszele megmentheti a bőrét

A szerző megállapítja, hogy Magyar Péter, az ellenzéki kihívó a remény ígéretével vezet a felmérésekben, miközben Orbán a háborútól való félelemkeltéssel próbál hatalmon maradni. A 16 esztendeje hatalmon levő miniszterelnök éveken át sikerként tudta eladni gyenge politikai teljesítményét, de az ellenzéki Tisza Párt felemelkedése megmutatta ennek a stratégiának a korlátait.

A gazdaság stagnál, a régóta várt repülőrajtra vonatkozó ismételt ígéretek ellenére, és Magyarország az elmúlt másfél évtizedben a közép- és kelet-európai térség egyik legjobbjából a leggyengébben teljesítők közé került – írja Bíró-Nagy. A közszolgáltatásokat széles körben tartják elhanyagoltnak, és a Policy Solutions felmérései szerint a választókat nem vigasztalja igazán, hogy Magyarországon kívül máshol is szembesülnek a megélhetési költségek növekedésével. A Tisza közben egyesítette a korábban széttöredezett ellenzéket, és az április 12-ikei parlamenti választást valódi versengéssé tette, a magyarok közel fele azt mondja, hogy kormányváltást akar. 

A választói preferencia viszont nem azonos a bizalommal – figyelmeztet a Guardian vendégszerzője, és kifejti: sokan kételkednek abban, hogy kézzelfogható közelségbe került a kormányváltás. Lehet, hogy az Orbán miatti frusztráció nem elég az ismeretlentől való félelem leküzdésének. Bíró-Nagy arra is felhívja a figyelmet, hogy Orbán ugyan kevés dologgal büszkélkedhet el otthon, de lendületet adhat neki Donald Trump ellentmondásos második elnöki ciklusa. A kormányfő kampányüzenete azon nyugszik, hogy egyszerre van jóban az amerikai, az orosz és a kínai vezetőkkel, és hogy az erős emberek világában Magyarországnak olyan vezetőre van szüksége, aki egy asztalnál ül velük. 

Az elemző megdöbbentőnek tartja, hogy a Fidesz kampányában már nem azt kérik a szavazóktól, hogy jutalmazzák a jó kormányzat teljesítményét, hanem azzal ijesztik az embereket, hogy bármennyire is elégedetlenek, lehetne rosszabb Magyarországnak. A cél nem a reménykeltés, hanem annak elnyomása, a szavazóurna nem a változás lehetősége, hanem a kockázata, a Fidesz pedig „a biztos választás” egy bizonytalan és veszélyes világban. 

Mindent, amit Orbán veszélyesnek ítél – Ukrajna európai katonai támogatását, a migrációt, az LMBTQ-jogok kiterjesztését – egybegyúrva brüsszeli útnak állítanak be, ezzel szemben pedig, a béke, a migrációmentes ország, úgymond a gender ideológia elvetése a magyar út. A választást civilizációs döntésnek mondják, és ez az üzenet a Trump-kormányzatnak a liberális demokráciát illetően az európaiakhoz intézett figyelmeztetését tükrözi. Az, hogy Trump kétkedő Ukrajnát illetően, és kész arra, hogy Kijevet hibáztassa a háborúért, arra bátorította Orbánt, hogy még megengedőbb legyen Oroszországgal és keményebb Ukrajnával szemben. 

Bíró-Nagy András kiemeli, hogy Orbán Viktor és Magyar Péter egymással élesen ellentétes stratégiát követ. Előbbi a nemzetközi környezetből eredezteti saját politikai relevanciáját: a globális instabilitásból, a háborúból, és abból az állításból, hogy csak ő képes navigálni ebben a veszélyes világban. Utóbbi viszont a hazai valóságra alapozza az üzenetét: a megélhetési költségekre, a kudarcos közszolgáltatásokra, és arra, hogy az állam sokkal kevesebbet nyújt, mint amennyit kellene. 

Orbán világképe erősíti ezt a kontrasztot: számára a nemzetközi szerződések és a többoldalú szervezetek egyre kevesebbet jelentenek abban az új globális rendben, amelyet a hatalom és a kétoldalú alkuk rendszere jellemez. Számára a személyes viszony és az erő számít. 

A Policy Solutions vezetője szerint annak ellenére, hogy a Tisza áll az élen a független, illetve az ellenzék felé hajló közvélemény-kutatóknál, miközben hátrányban van a Fidesz-barát intézményeknél, Orbán továbbra is hihető utat képes felmutatni a győzelemhez. Ez részben a Fidesz által 2010-ben megtervezett magyar választási rendszerben rejlő, szerkezeti előnyöknek tudható be. Részrehajló a választókerületi térkép – a Fidesz felé hajló körzetekben átlagosan alacsonyabb a lakosság száma, mint az ellenzéki többségűekben -, és ahhoz, hogy a Tisza ezt leküzdje, valószínűleg legalább öt százalékpontos előnyre kell szert tennie országos szinten, ami elég magasra helyezett korlát, miközben a pálya is lejt. 

Tizenhat év után most először valóban nyitott a választás kimenetele, és ez a bizonytalanság önmagában alapvető szakítást jelent az ország politikai múltjával – hangoztatja Bíró-Nagy András. 

 

Végül ami a napi diplomáciai aktualitásokat illeti, a Politico azt írja Marco Rubio és Orbán Viktor tegnapi közös sajtóértekezletéről, hogy az amerikai külügyminiszter budapesti szavai, miszerint Washington érdekelt az Orbán miniszterelnöksége alatti Magyarországgal való sikeres kapcsolatépítésben, éles ellentétben áll Rubio Münchenben elhangzott üzenetével, a transzatlanti szövetség újraélesztésének a szorgalmazásával. A State Department vezetője mindenesetre tartózkodott attól, hogy hivatalosan támogatásáról biztosítsa az áprilisi választásra készülő Orbánt – jegyzi meg a Brüsszelben szerkesztett amerikai portál. 

A lapszemlét meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)