„Vásároljon
Reggeli gyors

20 éve európaizálni akartuk az országot, Orbánék most ebből kapnak muníciót

8/07/2021 14:30

| Szerző: Klubrádió

A németek is gazdasági racionalitásból döntenek a náluk szegényebb országok támogatásáról. Az EU értékközösségként és a béke megteremtőjeként működik.

Mit adtak nekünk az európaiak, ez a Hét kérdése a Reggeli gyorsban. Stefano Bottoni történész válaszolt. 

2021. július 08. Reggeli gyors-részlet / Interjú, Stefano Bottoni - 2021.07.08.
08:08
00:00

Bottoni szerint kétféle ország van Európában az unión kívül. Az olyan gazdag országok, mint Norvégia, Svájc amelyek ezt megengedhetik maguknak, illetve a nagyon szegény országok, mint Moldova vagy Belarusz. Ez más liga. Szerinte az utóbbiakban történetileg, vagy rossz döntések alapján az elmúlt évtizedekben nem sikerült a demokratikus átmenet, a jogállamiság felépítése, a posztkommunizmusból való kilábalás. Kelet-Európából az EU-hoz tartozni a 2000-es években azt jelentette, hogy az adott kelet-európai ország "európaizálni próbálta magát, bizonyos sztenderdeket, normákat próbált beépíteni a saját mindennapjaiba. És persze rengeteg pénzt kapott" - mondta a történész.

Ezek az országon nagyon komoly csomagot és lehetőséget kaptak. De nem csak az EU-ról van szó, hanem szerinte az egész egy olyan helyzetnek is köszönhető, ahol az Unió és a NATO, a biztonságot jelentette. "Béke van és biztonság, az Unió jelenlétének sok köze van ehhez" - jelentette ki.

A történész szerint van a kormány érvelésben valami, hogy Magyarország is nettó befizetője az EU-ban. "Ha belevesszük a multi cégeket, a tender győzteseinek a nemzetiségét, akkor Magyarország sokkal kevesebb pénzt kapott, illetve Németország nem veszített annyit". Szerinte nem racionális, hogy Németország "csak szerelemből támogat nála sokkal szegényebb országokat", hanem kemény gazdasági racionalitás. "Az elv az lett volna, hogy win-win és mindenki profitál a helyzetből, nem pedig win-lose. Ezt könnyű átforgatni propagandára" - mondta.

Egy kulturális problémát is lát. Húsz éve Magyarország is olyan ország volt, ahol a lakosság nagy része olyan értékeket vallott, amik közelebb álltak az osztrákhoz, mint ma. Ugyanakkor Bottoni azt is mondta, hogy a kormány propagandája beérett, és szinkronba került a magyar lakosság jelentős része által elfogadott nézetekkel. Ezért aggódva figyeli az identitáspolitikai vitákat, mert miközben van egy elvi álláspont, amit Európa nagy része képvisel, és ezek helyesek, Orbánéknak hihetetlen sok muníciót adnak, amivel a belső közvéleményt meg tudják dolgozni, hogy felkészítsék a durva választási kampányra. Például Bottoni szerint a sztráda kérdést elmoshatja egy olyan kampány, amiben olyan állítások vannak, amikhez a lakosság 95%-nak nincs köze, például melegellenes törvények, ezért ők sokkal könnyebben is tudják befogadni a kormánysajtó által közvetített üzeneteket.