Választási mese – Dési János jegyzete
"Az eredeti történet a két kecskegidáról szól. Akik elindulnak a keskeny pallón egymással szemben a sebes vizű patak fölött. Egyikük sem hajlandó kitérni a másik elől és erre remek érveik vannak."
Élőkép – Józsa Márta jegyzete
Mintha kiment volna mifelénk az élőkép a divatból, elmosta a rendszerváltás, vagy a korszellem, ki tudja. Bár a stadionok világa mintha még őrizné a tömegkultúra e nagy találmányát. Amelyet nagyon sokan állítanak elő sok-sok monoton gyakorlással, kevesek kedvéért.
Vetemedés – Dési János jegyzete
Egy minisztériumi dolgozót kirúgtak, mert megosztott egy mémet, egy fotómontázst, amely Nagy Márton minisztert (ár)sapkában ábrázolja. A mi kis házi használatú III. Richárdocskánk, a Nagy Vidnyánszky szintén nem vetemedne, arra, hogy elhallgattasson bárkit, éppen csak kicsúszott a száján, amikor az ország egyik vezető művészét penderítette ki a homokozójából, hogy tíz évig tűrte, hallgatta, Udvaros Dorottya miket mond.
Pragmatizmus vagy becsicskulás – Selmeci János jegyzete
Ha a kínai elnök kedvéért egy ország akár csak fél napra lehet egy picit kevésbé szabad, akkor máskor is lehet majd az, és előbb-utóbb úgy is marad, hiába bizniszel Hszi Csin-ping már valahol máshol.
Mélyfúrás – Rózsa Péter jegyzete
Nem számítanak a szakmai vélemények, a műszaki és egyéb okok egy politikailag felértékelt terv megvalósításakor. Csak az számít, hogy a kormány vezetője mit akar. És hogy mit akar általa például egy igazi nagyvezér, a kínai kommunista párt és kormány első embere, Hszi Csin-ping. Rózsa Péter jegyzetében a zalai olajmezőtől és Rákosi elvtárstól jut el napjainkig.
Brancs – Szénási Sándor jegyzete
Az, hogy Orbán és Gyurcsány egy brancs lenne, első pillantásra azt jelenti, hogy a jelenlegi rendszert ketten állították elő, ami azért hazugság, mert Orbánt semmilyen nyomás nem kényszerítette egy autokrácia kiépítésére, viszont az nem hazugság, hogy Gyurcsány kormányzása gyakorlatilag minden féket eltakarított Orbán útjából.
Atomvillanás jobbról – Kárpáti Iván jegyzete
Az EU-ban jelenleg egyetlen miniszterelnök kel és fekszik az atomháború víziójával, mégpedig Orbán Viktor. Vagy rá szavazol, vagy meghalsz, 2024 májusára erre a letisztult üzenetre egyszerűsödött a politikája.
Kétszer nem léphetsz ugyanabba a Halász Jánosba – Dési János jegyzete
Diktatúrácska van itt kérem, a parlament ma nem izgalmasabb hely, mint 1981-ben lehetett – s a büfé már akkor is jó volt. Igaz, a rendszerváltás magyar forradalma részben az akkori parlamentből indult, teljesedett ki – amiből persze nem következik, hogy most Halász János nem mondja el harmadszorra vagy negyedszerre ugyanazt a beszédét. Ha már elsőre ennyire bejött.
Az én csokigate-em – Józsa Márta jegyzete
11/02/2024 12:12
| Szerző: Józsa Márta
A Lázár János vezette építési és közlekedési tárca utasszámlálást rendelt egy cégtől félmilliárd forintért. A pénzt egy vállalat kapta, de az utasokat a kalauzok számolták. Ingyen. Azaz nem egészen ingyen, fejenként egy-egy teljes doboz csokit kaptak cserébe.
Tél volt, a tanító néni fent lakott a hegyen, heti kétszer felkutyagoltam hozzá, és bár volt gyakorlatom a korrepetálásban, eléggé megszenvedtem vele. Nyilván azért is, mert kínos volt mondanom neki, hogy dehát Margit néni, már megint nem tetszett megtanulni rendesen a szorzótáblát. De azért alakult minden rendjén. Én nem beszéltem, oktattam, ő pedig azt mondta, hogy majd a sikeres vizsga után fizet. Sikerült is.
Mentem fel hozzá a hegyre a béremért, ő pedig nagyon köszönte a profi munkát. Mondta, hogy én tényleg nagyon tehetséges vagyok, és azt is mondta, hogy nincs pénze, de ad nekem, hálája jeléül egy szép nagy doboz csoki bonbont. Csalódottan hazasétáltam, kinyitottam, meg akartam örvendeztetni a testvéreimet, kiderült, hogy nincs benne semmi csoki, a bonbonok helyére diót tett. Arra már nem emlékszem, hogy avas volt-e a dió, de arra igen, hogy sokat gondolkoztam azon, helyesen cselekedtem-e. Mert így bűnrészes lettem abban, hogy Margit néni ezzel a hozzáállással tovább taníthatja a kicsiket. Szólni viszont nem szólhattam, tanúm nem volt, és különben is a némasági fogadalmat meg kell tartani. Ez volt az első csokigate, amelyben szerepeltem. A szereplők közül ma már én vagyok az egyetlen, aki emlékezhet rá.
Fogalmam sincs, hogy e következmények nélküli régióban ki fog még emlékezni arra a csokigate-re, amelyből Hadházy Ákos csemegézett, amikor arra az infóra bukkant, miszerint a Lázár János vezette építési és közlekedési tárca utasszámlálást rendelt egy cégtől félmilliárd forintért. A pénzt egy vállalat kapta, de az utasokat a kalauzok számolták. Ingyen. Azaz nem egészen ingyen, fejenként egy-egy teljes doboz csokit kaptak cserébe. A márkáját és az árát is tudnia 2560 skatulyányi édességnek.
A megbízó cég félmilliárdot kaszált rajta, a munkát elvégzőknek pedig megédesedett egy-egy napjuk. Azt nem tudjuk ugyan, hogy annak tudatában számláltak-e a kalauzok, hogy mi volt a valódi cél. Jelesül azért volt mindenre szükség, hogy a sűrűn látogatott nyereséges vonalakat elkülönítsék a gazdaságtalanoktól. Utóbbiakat a hírek szerint bezárni, előbbieket pedig privatizálni szándékoznak. Hogy ki lesz az a tőkeerős vállalkozó, aki a vasútbizniszben is okosabb Mark Zuckerbergnél, az csak sejteni bátorkodunk.
Ezúttal ez lesz a csoki, az ingyenmunka és a folyamatos hallgatás ára.
Azért remélem, hogy a kalauzok dobozaiban legalább tényleg csoki volt, még ha gondolom, keserű is. Végül is a gyerekkorom óta, mondják, megváltozott egy rendszer, ezt innen is látni.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen című műsorunk 2024. február 8-i adásában hangzott el.