Testvéri vizit – Szénási Sándor jegyzete
A lebírhatatlan kíváncsiság és határt nem ismerő kukkolásvágy ma is jellemzi az oroszokat, nincs ebben semmi rossz, az SZVR, az FSZB, a GRU számára a magyar politika titkai közötti matatás csak olyan, mint a beszabadulás a moszkvai GUM áruház gyerekosztályára.
Egy merénylet és a felelősség – Selmeci János jegyzete
Említsük meg itt a baloldali háborúpártizó miniszterelnököt, akinek még a politikai szövetségesét (barátját) ért szörnyű támadás után sem jutott eszébe, hogy neki az országával is, nem csak a pártjával van dolga, és tisztelet persze azoknak, akik az emberség, az összetartás hangján szólaltak meg, és gondolkozzon el picit mindenki, aki akár egy pillanatig bárkinek a halálát kívánta.
A nyelvtudás hiánya – Hardy Mihály jegyzete
Így jár az, aki pusztán a Google-fordítóra hagyatkozik, meg a sanda politikai reflexeire.
A nap, amikor Fónagy Jánosnak igaza volt – Kárpáti Iván jegyzete
Saját innováció nulla, hozzáadott érték kevés, a kiszolgáltatottság hatalmas. Ez az orbáni gazdaságpolitika lényege.
Választási mese – Dési János jegyzete
"Az eredeti történet a két kecskegidáról szól. Akik elindulnak a keskeny pallón egymással szemben a sebes vizű patak fölött. Egyikük sem hajlandó kitérni a másik elől és erre remek érveik vannak."
Élőkép – Józsa Márta jegyzete
Mintha kiment volna mifelénk az élőkép a divatból, elmosta a rendszerváltás, vagy a korszellem, ki tudja. Bár a stadionok világa mintha még őrizné a tömegkultúra e nagy találmányát. Amelyet nagyon sokan állítanak elő sok-sok monoton gyakorlással, kevesek kedvéért.
Vetemedés – Dési János jegyzete
Egy minisztériumi dolgozót kirúgtak, mert megosztott egy mémet, egy fotómontázst, amely Nagy Márton minisztert (ár)sapkában ábrázolja. A mi kis házi használatú III. Richárdocskánk, a Nagy Vidnyánszky szintén nem vetemedne, arra, hogy elhallgattasson bárkit, éppen csak kicsúszott a száján, amikor az ország egyik vezető művészét penderítette ki a homokozójából, hogy tíz évig tűrte, hallgatta, Udvaros Dorottya miket mond.
Pragmatizmus vagy becsicskulás – Selmeci János jegyzete
Ha a kínai elnök kedvéért egy ország akár csak fél napra lehet egy picit kevésbé szabad, akkor máskor is lehet majd az, és előbb-utóbb úgy is marad, hiába bizniszel Hszi Csin-ping már valahol máshol.
Mélyfúrás – Rózsa Péter jegyzete
9/05/2024 18:04
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
Nem számítanak a szakmai vélemények, a műszaki és egyéb okok egy politikailag felértékelt terv megvalósításakor. Csak az számít, hogy a kormány vezetője mit akar. És hogy mit akar általa például egy igazi nagyvezér, a kínai kommunista párt és kormány első embere, Hszi Csin-ping. Rózsa Péter jegyzetében a zalai olajmezőtől és Rákosi elvtárstól jut el napjainkig.
Amikor Rákosi pajtás hírét vette, hogy a nagy reményekkel megindult olajkutatás valami geológiai probléma miatt lelassult Zalában, személyesen sietett a helyszínre. Ott a mérnökök valami makacs geológiai képződményről hadováltak, ami igencsak felidegesítette a vezért. Annyit megértett viszont az ábrákhoz fűzött szakértői dumából, hogy nem tud megbirkózni a fúrószerkezet a vastag kőréteggel, ami egyébként át is nyúlik a jugoszláviai részekre is ott alant. Akkor – és így szokott volt kipattanni az egypárti bölcsesség szikrája – a krétát megragadva és a táblához lépve Rákosi húzott egy ferde vonalat, ami a felszínről indítva a kőpad alá mutatott, ahol az olaj rejtezik.
– Elvtársak, akkor így kell ezt – s ezzel el is hagyta a termet.
Ez volt az a pillanat, amikor a jelenlévők agyán csak az villant át, hány évet, vagy netán halálbüntetést kaphatnak, ha ezt a tervet nem teljesítik. Márpedig nem lehetett megvalósítani, hiszen a ferde fúrásirányt a valóságban nagyjából Sárvárnál kellett volna indítani, s hogy a kőréteg alá érjenek, kisebb űrutazásnyi hosszat kellet volna fúrni. Senki sem mondott ellent – természetesen. És semmi sem lett az egészből, szintén természetesen, csak még Rákosi bukásáig dugdosni kellett a valódi szakmai alapokon nyugvó jelentéseket a zalai olajmező kiaknázásáról.
Ismerős? Mármint, hogy nem számítanak a szakmai vélemények, a műszaki és egyéb okok egy politikailag felértékelt terv megvalósításakor. Mintha csak a mai akkugyárakkal kapcsolatos szakvélemények kormányzati ignorálását idéznénk. Magzatkárosító anyag jut a levegőbe a gödi gyárból? Nincs elég víz a tervezett mennyiségű akkumulátor folyamatos gyártásához? Nincs elég áram sem, ezért gázmotoros erőműveket kell majd telepíteni? A megnövekvő kamionforgalom az ott élők maradék levegőjét is beszennyezi? A majd kimerült akkuk feldolgozására nem látni, hol és milyen áron lesz megoldás? Ezek mind nem számítanak, csak az, hogy a vezető párt által uralt kormány vezetője mit akar. És hogy mit akar általa például egy igazi nagyvezér, a kínai kommunista párt és kormány első embere, Hszi Csin-ping, aki éppen adásunk előtt mondta tollba Orbánnak a kötelező penzumot. Elvtársak, így kell ezt! – idézhetnénk Rákosi szavait.
Rózsa Péter jegyzete az Esti gyors 2024. május 9-i adásában hangzott el.
