A nagy pénztárca – Rózsa Péter jegyzete
Az egyik legnagyobb hiba, hogy az elmúlt húsz évben a kormányok mindegyike szinte kizárólag az anyagi előnyök szempontjából értelmezte az európai uniós tagságot. Ezt a Fidesz-kormány azzal fejelte meg, hogy végtelenül lebutított, primitív kommunikációval rohanta le a lakosságot, ennek következtében jelentős tömegek számára az EU nem jelent mást, mint egy nagy pénztárcát, s ezzel egyidőben Magyarország ellenségét.
Magyar Péter megette az ellenzéki tortát – Kárpáti Iván jegyzete
Tömegek akarják leváltani az ellenzéket Orbánnal együtt, kár ezt tagadni. Hogy mennyire lehet közvéleményt szondázni ilyen viharban, az persze más kérdés. Szerencsére két hónap múlva világos számokat kapunk.
Az “ellenségeskedés ördöge” – Dési János jegyzete
Fejtő Ferenc bölcs ember volt, és elég jól ismerhette az “ellenségeskedés ördögét” – nemhiába óvott ettől. Arra azonban ő sem számított, hogy az ördög ezúttal megint piros-fehér-zöld mackóruhát húz magára, időnként Louis Vuitton kiszerelésben – és innen indul az európai értékek elleni támadásra.
Game over - Józsa Márta jegyzete
Győzelmi jelentés következik. Magyarország, vagy a kormánya, vagy leginkább a miniszterelnök személyesen legyőzte a szegénységet.
Cifraszűr és alibibeszédek – Neuman Gábor jegyzete
Véletlenül a köztévé egyik csatornáját néztem, elbambultam. A Hungarikum Díjátadó Gála ment, Navracsics Tibor állt a színpadon. Olyan volt az egész, mintha a '70-es évek valamelyik május elsejéjén ünnepi beszédet mondott volna Korom elvtárs, vagy Berecz elvtárs...
Szegény éhes magyar választó lakomája
És akkor jött Magyar Péter, aki eddig nem volt rajta az étlapon, bár nem tűnik tökéletesen finomnak, és félelmetesen hasonlít is az egyik korábbi főételre, de a reménytelenül éhes ellenzéki választóknak, akikkel már tényleg minden rosszat megetettek, most reményt ad arra, hogy legalább egy kicsit jól lehet lakni.
Csatamező vagy Lipótmező?
Az Alapjogokért Központnak sikerült összetrombitálnia Budapestre Európa és a világ politikai söpredékét (nyilván költségvetési adóforintokkal bőkezűen felvértezve), akik kétnapos dzsemborijukkal próbálják megtámogatni a magyar miniszterelnök európai kampányát.
Élünk egy vegyi csík alatt – Szénási Sándor jegyzete
A chemtrail ugyebár egy vegyi csík, amit nemcsak a katonai, de a polgári repülőgépek is maguk után húznak-vonnak, hogy a belőlük kihulló méreggel megritkítsák a Föld népességét, hogy aztán a maradékot egy szűk elit uralma alá vonhassa. Állítólag nanorobotokat is szórnak, amelyek belélegezve agyvérzést, infarktust, esetleg agysorvadást okoznak, bár ez utóbbi a teória hívei között már post festa.
A kutya ugat – Szénási Sándor jegyzete
18/04/2024 18:03
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
Az Adria Winch 2022-ben 700 000 euró értékben adott el az oroszoknak többek között finn és német gyártmányú alkatrészeket, 2023-ban viszont tulajdonost váltott. Az új menedzsment pedig megesküdött az anyja életére, hogy a rizikók elkerülése érdekében tényleg lemond az orosz business-ről. Persze nem mondott le: a fiókcégeken keresztül ebben az évben 1,2 millió dolláros forgalmat realizált az orosz hadihajó iparral.
Azt tudjuk, hogy az orosz hadiiparnak szánt nyugati szállítmányok a legkeményebb szankciók ellenére is célba jutnak, általában a szürke zónának nevezett harmadik országok cégei segítségével, amelyek megrendelik és megveszik az alkatrészeket, majd komoly felárral eladják az oroszoknak.
A Meduza nevű, Rigában székelő független orosz hírportál ehhez annyit tesz hozzá, hogy az a szürke zóna nem feltétlenül fed harmadik felet, vagyis az illegális bizniszben gyakran vesznek részt olyan vállalkozások, amelyek anyaországa a szankciós politika híve és gyakorlója. Horvát, olasz, sőt litván cégekről van szó, az utóbbiak esetében a szégyen nemcsak szekunder.
Hogy megy mindez? Vegyük a horvát Adria Winch nevű társaságot, amely hadihajóknak szállított részegységeket, és 2016-ban a tatárföldi Zeledonolszk Shipyard-al (ZS) hozott létre közös céget Adria Winch Zelenodolszk néven, amelyben a ZS tulajdonosának, az Ak Bars Holdingnak 51 százaléka van, a horvátoknak tehát 49 százalék marad. Az Adria Winch-nek azonban van egy orosz fiókcége is, amely szintén szállít a tatárföldieknek.
Mármost akkor, amikor Putyin lerohanta Ukrajnát, a horvát anyacég leállította a direkt szállításokat a tatárföldieknek, a forgalom a közös cégen keresztül ment, amelynek a többségi tulajdonosa nem esett a szankciók alá. De a szállítások Törökországon, Kínának keresztül is folytak. Így magyarázza ezt az Adria Winch volt elnöke, Milivoj Peruzovic a BBC tudósítójának, hozzátéve, hogy a szankciók ezért is nevetségesek.
Az Adria Winch 2022-ben 700 000 euró értékben adott el az oroszoknak többek között finn és német gyártmányú alkatrészeket, 2023-ban viszont tulajdonost váltott. Az új menedzsment pedig megesküdött az anyja életére, hogy a rizikók elkerülése érdekében tényleg lemond az orosz business-ről. Persze nem mondott le: a fiókcégeken keresztül ebben az évben 1,2 millió dolláros forgalmat realizált az orosz hadihajó iparral.
A már említett litván cég, a Marine Systems tulajdonosa egyébként orosz Igor Szmolin, aki azóta a vagyontárgyait felszámolva elhagyta az országot, a céget egy Evelina Szmolina nevű nő vezeti, feleség, vagy lánygyerek, nem tudni. Maga Igor ugyanolyan névvel, csak cirillbetűkkel írva vezet Oroszországban egy vállalkozást, német, japán és amerikai részegységeket forgalmaz. A litván cégtestvér szintén továbbra is szállítja ugyanazt az orosz hadiiparnak, a vámnyilatkozatokra azonban már azt írják rá, hogy a felhasználás a polgári hajózásban történik. Hacsak úgy nem.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. április 18-i adásában hangzott el.
