"Ebben a barátom által közzétett episztolában azonban a fordítógép algoritmusa sajátos szófordulattal örvendeztette meg a szerencsés milliomos-várományost, azzal érvelt az örökösét kereső haldokló, hogy  agyrák miatt vagyok magyar."

A múzeum igazgatója nekiállt hagyományt őrizni. Azt a hagyományt, amelyet ebben értelmezésben az öncenzúra, a szervilizmus, az önmagunkért vagy az általunk képviselt hagyományokért való kiállás képességének feladását jelenti.

Lehet, hogy jobb lett volna tömegközlekedéssel járni, csakhogy a régióba vezető mindkét vasútvonalat felszámolták, az egyiket a kínaiakkal túrja Mészáros Lőrinc, a másikat kínaiak nélkül nem sikerül befejeznie a nem tudom hányadik határidő-módosítás után sem.

Kábé havi 54 ezer forintba kerül most az illetékesek által becsült vészhelyzeti fejadag. Egy közmunkás bére meg valahol 70-80 ezer forint körül mozog. Maradjunk annyiban, hogy eszerint egy kétgyermekes, két közmunkás szülővel rendelkező háztartásban másfél hónapot kell dolgozni azért, hogy egy havi, a kormány által szükséghelyzetre megállapított, igen szerény élelmiszeradagot meg tudják venni.

Amiatt kapkodjuk a fejünket, hogy egy egyetemi docenst kirúgtak az állásából amiatt, hogy szóvá merte tenni: egy diákja, egy magas polcokon dölyfölő NER-közeli méltóság-közeli flótást annak ellenére kellett sikeresen levizsgáztatni, hogy semmit sem teljesített. És csodálkozunk, mintha nem ebben a világban élnénk.

Ha ellenben a többi, köz- előtagú szóra gondolok, akkor világos, hogy ez a szócska nagyon benne van a NER és annak teljhatalmú irányítójának bögyében.

A középkori városok védelmi rendszerének legfontosabb pontjait, azaz a bástyákat jellemzően a céhek, mondjuk a csizmadiáké, a szabóké, a takácsoké, a pékeké vagy éppen a mészárosoké tartották fent. Már régóta nincsenek céhek Magyarországon, cserébe vannak érdekcsoportok és klikkek, ahol véletlenül sem a szakmaiság a döntő, hanem mondjuk a rokonok. Csak abban reménykedhetünk, hogy fényűző, és senkit meg nem óvó bástyáikban a félelem az úr. Mert a lelkiismeret biztosan nem.

A fél ország közlekedési összeomlásának egy fia felelőse nincs. Lázár úr pedig elégedetten nézegetheti magát a tükörben. Igaz, erről az egészről a közvetlenül érintetteken kívül sokan nem is tudhatnak: a kormánypárti médiafogyasztókat megkímélik a megpróbáltatásokról, ők úgy szállhatnak fel egy vonatra, hogy nem tudják, mi várhat rájuk.